Elsőként az mfor írta meg még januárban, hogy a költségvetésben külön alapot állítanak fel az adócsökkentésre. A középtávú tervek szerint 2020 után több száz milliárd forint halmozódna fel ebben az alapban.
A tavaly decemberi tervekhez képest azonban mostanra jelentősen apadtak ezek a források - derül ki a 2019-es költségvetésből.
A múlt év végi dokumentumban 2020-ra 440 milliárd forintot tüntettek fel, 2021-re pedig tényleg méretesnek mondható 710 milliárdot.
Ehhez képest a pár napja benyújtott büdzsében erre az időszakra 110 milliárd, illetve 570 milliárd forint lett beállítva. Illetve már 2022-re is megjelenik egy 500 milliárdos keret.
Ahogy korábbi cikkünkben jeleztük, ez az összeg akár egy érdemi szja-csökkentésre is teret nyitna. Vagy az áfában lehetne további átsorolásokat végezni. De a foglalkoztatás terheit is lehetne tovább csökkenteni.
Arra azonban nem igazán van magyarázat, hogy miért apadtak az éves keretek néhány hónap leforgása alatt sok száz milliárd forinttal. Főleg, hogy az új prognózis optimistább növekedési pályával számol, ami elvileg a költségvetés bevételeire is jótékony hatással van.
Ez volt a tavaly decemberben feltételezett pálya:
- 2020: 3,7%
- 2021: 3,6%
És ez a jövő évi büdzsé szerinti:
- 2020: 4%
- 2021: 4,2%
- 2022: 4,1%
Vagyis a gazdaság még több bevétel kitermelésére lehetne képes, hiszen a kormány szerint immár a 4 százalék feletti tartományba kerülhet a GDP a következő években. Ezt az optimizmust azonban nem osztja mindenki, a Magyar Nemzeti Bankban például ennél szerényebb, 3 és 4 százalék közötti bővülésre látnak esélyt ebben az időszakban.
Egy szó mint száz, az adók csökkentésére bőven rendelkezésre fog állni költségvetési forrás az új évtized elején. Már amennyiben tényleg erre fordítja a keretet a kormány. Az alap hivatalos neve ugyanis Országvédelmi/Adócsökkentési és Fejlesztési Alap. Vagyis a pénzt más célokra is el lehet költeni.
Erre hívta fel figyelmünket még az év elején az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium is (amely azóta Pénzügyminisztériumként működik). Érdeklődésünkre közölték, hogy az alapban feltüntetett összeg valójában a Konvergencia Programban szereplő hiánycél és a változatlan bevételi és kiadási szabályok szerint adódó költségvetési egyenleg közti különbséget mutatja. A jelen tudásuk szerint, tehát értelemszerűen nem tartalmazhatja a későbbi adócsökkentési és plusz kiadással járó döntések hatását. Ez tehát valójában a költségvetés mozgásterét mutatja meg.
