Márciusban és az első negyedévben is két számjegyű mértékben nőttek a bruttó és a nettó átlagfizetések, ahogy a mediánbérek is. A múlt év vége óta minden hónapban lassult a növekedés üteme, de csak minimális mértékben. Tavaly decemberben még 16,4, idén januárban 14,6, majd februárban 14 százalékos volt a tempó, márciusban már 14 százalék alatt volt, konkrétan 13,9 százalékos emelkedést mutattak a fizetések.
Fotó: Depositphotos
Átlag kontra medián
A részletes béradatokból az is látszik, hogy a különböző nagy szektorokban felemás a helyzet. A vállalkozásoknál dolgozók bruttó és nettó átlagbére ugyanis jelentősen, de mégis az átlag alatt, 13 százalékkal nőttek az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Miközben a költségvetési és nonprofit szervezeteknél több mint 17 százalékos volt az emelkedés mind a bruttó, mind a nettó tekintetében.
Virovácz Péter, az ING közgazdásza a béradatokat kommentálva azt mondta: "Továbbra is rendkívül magas a bérdinamika, még az év elején megfigyelt 14-15 százalék körüli értékhez képest is."
"Ugyanakkor még mindig kérdésesnek tartjuk, hogy az első negyedévben látható magas bérkiáramlás valójában az idei évi bérezési folyamatok alakulását tükröznék. Tekintettel arra, hogy manapság már rendkívül sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ, vagyis a béremelések a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március-áprilisban történnek meg, így azzal számoltunk és számolunk, hogy a tavaszi hónapok folyamán egy érdemi lassulás következik be a bérek növekedési tempójában. Erre a feltevésünkre eddig a márciusi adatok erősen rácáfoltak. Mindezek alapján a különböző felmérések által jelzett vállalati viselkedés, miszerint inkább 5-10 százalék közötti fizetésemelésekben gondolkoznak a munkáltatók az idei évre vonatkozóan, egyelőre kérdésesnek bizonyul" - tette hozzá.
A mostani adatsorból látható továbbá, hogy a bruttó átlag- és mediánbérek közötti továbbra is jelentős az eltérés. Előbbi meghaladta a 658 ezer forintot márciusban, utóbbi viszont 510 ezer forintra rúgott. Azaz az ország fele utóbbi összergnél alacsonyabb bruttó fizetést kapott, a másik fele pedig ennél nagyobbat. A bruttó bérek 29,1 százalékkal haladták meg márciusban a mediánt, egy évvel korábban 31,1 százalékos volt, azaz szerény mértékben csökkent a különbség.
Az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló továbbI szűkülése Virovácz Péter szerint a minimálbér emelésének hatása mellett vélhetően annak is köszönhető, az eleve magasabb keresetű szektorokban átlag alatti a bérnövekedés. Emellett a rendszeres keresetekben is dinamikus a növekedés, vagyis az is kizárható, hogy egyszeri juttatások tartották volna magasan márciusban a béremelkedés ütemét.
Majdnem 10 százalék
A háztartások anyagi helyzetet és vásárlóereje szempontjából fontos reálbérek márciusban 9,9 százalékkal nőttek. Ez magas értéknek számít, egyben stagnálást jelent januárhoz és februárhoz képest, utóbbi két hónapban ugyanilyen mértékű volt a reálbér-emelkedés.
Bár a kiskereskedelmi adatok javulást mutatnak, továbbra is nagy kérdés, hogy ez az erőteljes reálbér-növekedés mikor jelenik meg fokozottabban a gazdaságban. Ez azonban inflációs rizikót hordoz magában, azaz a komolyabb kereslet árfelhajtó tényezőt jelenthet.
Az ING elemzője is nevesítette kommentárjában ezt a veszélyt. "Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, részünkről ugyanannyira jelez kockázatot is. Amennyiben – szemben a munkaerőpiaci kérdőíves felmérésekkel – a következő hónapokban is fennmarad a bőven 10 százalék feletti átlagbér-változási ütem, úgy az a háztartások óvatossági motívumának oldódása és a kereslet erősödése mellett a vállalatok átárazási erejét is megnövelhetik. Különös tekintettel arra, hogy a visszatekintő átárazás gyakorlatával élve az indokoltnál nagyobb áremeléseket is végrehajthatnak a vállalatok, hiszen a vásárlóerő erőteljesen bővül. Ez pedig ismét felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését. Így meglátásunk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérezés alakulásának folyamatát is árgus szemekkel kell figyelnie a jövőbeni kamatdöntések során" - közölte Virovácz Péter.
Mi várható az év hátralévő részében?
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a következő hónapokban a béremelkedés üteme kedvező esetben változatlan szinten marad, kedvezőtlenebb esetben némileg – de nem jelentősen – csökken. "Figyelembe véve azt, hogy az infláció májustól várhatóan ismét kikerül a jegybanki célsávból, ez azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése a mostaninál némileg alacsonyabb lehet, de így is elérheti a 8-9 százalékot. Ez szükséges is a bérfelzárkóztatás, illetve a háztartások jövedelmi helyzetének javítása szempontjából. Fontos, hogy az infláció ne nőjön olyan mértékben, amely ismét a keresetek vásárlóerejének csökkenését eredményezné, illetve hogy a munkaerőpiac feszessége fennmaradjon vagy fokozódjon, ez pedig hajtani tudja a keresetek emelkedését" - mondta Regős Gábor.
Virovácz a prognózisát ismertetve közölte: "Fenntartja az átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedési várakozását az év egészére, bár ezt erős pozitív kockázatok övezik, emellett 4,5 százalékos inflációval számol. Tehát szerinte az év egészében érdemi reálbér-növekedés várható.
