A német infláció januárban az elmúlt öt hónap legalacsonyabb szintjére lassult. Persze ez nem feltétlen azért következett be, mert az árak úgymond hátraarcba fordultak. Inkább egy adminisztratív ok játszott szerepet, a német állam ugyanis további támogatást nyújtott a háztartások energiaköltségek miatt megugrott terheinek enyhítésére, ez pedig az adatokat feldolgozó Destatis metódusa miatt csökkentette az inflációt. Mielőtt valaki azt gondolja, hogy ez az adatok „hamisítása”, érdemesnek gondoljuk megjegyezni, hogy az energiaárak kezelése a magyar statisztikában is meglehetősen egyedi.
A decemberi adatok világítottak rá a KSH számítási metódusának érdekességére, akkor ugyanis azt mutatták ki, hogy havi szinten vezetékes gázért 11,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, miközben a hatósági árak ugye nem változtak. Mint kiderült, a KSH figyelembe vette, hogy a magyar háztartások drasztikusan takarékoskodni kezdtek és az egy évvel korábbihoz képest jóval kevesebb gázt fogyasztottak. Így a statisztikusok hipotézise szerint kevesebben csúsztak át a rezsicsökkentett kategóriából hétszer többe kerülő lakossági piaci árasba, így a metódus szerint jelentősen „olcsóbb lett” a gáz. Miután a fogyasztási adatok azt mutatják, hogy országos szinten drasztikus fogyasztáscsökkenés érzékelhető a földgázfogyasztásban, így az sem lenne meglepő, ha havi bázison a háztartási energia ismét csökkenést mutatna. (Ehhez egyébként az is hozzájárulhat, hogy a bázisidőszakhoz képest a háztartások esetén is jelentősen nőtt a hazai napenergiatermelés, amit elektromos fűtést használva a lakosság részben a gáz kiváltására használ.)
Visszatérve a német adatra, a most publikált számok szerint a fogyasztói árak növekedése 9,2 százalékra mérséklődött a decemberi 9,6 százalékról. Hogy még egy furcsaságot kiemeljünk: a Destatis feldolgozási problémák miatt elhalasztotta az adatok tervezett közzétételét a múlt héten. Az adat halasztása miatt az Eurostat becslést adott a kontinens legnagyobb gazdaságára vonatkozólag, amely minimálisan elmaradt a valós adattól. Emiatt a mai német inflációs adatok alapján nagy az esélye annak, hogy az eurózóna inflációjára számított múlt heti 8,5 százalékos éves szám kissé felfelé módosul, valószínűleg 0,1 százalékponttal.
Ugyanakkor az elemzők szerint az energiaárak továbbra is sok bizonytalanságot okozhatnak Európa-szerte. Igaz, a tavaly nyár óta a hetedére eső tőzsdei jegyzés inkább lefele húzhatja összességében a mutatót. De hogy mennyire zavaros a helyzet, azt jelzi, hogy Németországban decemberben a földgáz fogyasztói ára emelkedett, miközben az elektromos áramra „ársapkát” tettek. És ahogy fent jeleztük, ezt még megfejelte a támogatás ténye, a német háztartások ugyanis az év első két hónapjára visszamenőleg kapnak költségtérítést. Miközben az energiaárak inkább lefele mutató kockázatot jelentenek, a feszes munkaerőpiac miatt fenyegető ár-bér spirál pont fordítva, növekvő inflációval járhat.
Utóbbi egyébként Magyarországon is nagy kérdés, bár a kormánytagok az infláció kapcsán rendre arról beszélnek, hogy ez nálunk nem okozhat problémát. Ugyanakkor a KSH legutóbbi munkaerőpiaci számait kommentálva – igaz, a kormány nagyszerű gazdaságpolitikáját kiemelv, - viszont azt jelezték, hogy gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van. Ez viszont azzal jár, hogy a munkavállalók alkupozíciója egyáltalán nem rossz, nem véletlen, hogy számos szektorban tudtak kiharcolni a bértárgyalások során reálbéremelést.
A januári magyar inflációs adatot péntek reggel ismerhetjük meg, amelyet a fentiek miatt is nagyon nehéz megjósolni. Némi támpontot ad, hogy itthon az energiaárak mellett az élelmiszerek brutális, Európában a messze legmagasabb drágulása húz nagyot a mutatón. Az elmúlt egy évben a KSH részindexével nagyon erős korrelációt mutató Privátbankár Árkosár adati szerint januárban az élelmiszerek még drágultak, és a laptársunk február elejei adatai mutatnak tetőzést. Így ez a tétel várakozásaink szerint a januári fogyasztói árindexet felfele fogják húzni, nem mellékesen egyébként az MNB elemzői is azt várják, hogy csak a tavaszi hónapokban következhet be az élelmiszerárak csökkenése.
A januári gyorsuló inflációt valószínűsíti az is, hogy számos vállalkozás januárban emelt árakat, ami jó eséllyel visszaköszön majd a statisztikákban is. Emellett az üzemanyagok december első felében eltörölt hatósági ára a korábbi „harmad hónap miatt” csak részben jelentkezett a mutatóban, januárban viszont ez is felfele fogja tolni az inflációt.
A magyar adat kapcsán az utolsó, de igaz erős érv arra, hogy januárban még gyorsulást láthatunk az, hogy az egyébként az elemzőknél jellemzően sokkal optimistább gazdaságfejlesztési miniszter sem vár javulást. Néhány hete úgy fogalmazott, hogy az infláció januárban valószínűleg még "benéz" 25 százalék fölé (a decemberi havi adat 24,5 százalék volt – szerk.), de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat a drágulás. Előre tekintve egyébként vannak az infláció szempontjából pozitív jelek. A zuhanó kiskereskedelmi forgalom ugyanis elkezdte éreztetni a hatását, ahogy a nemzetközi piacon mérséklődő alapanyagárak, így például az Ukrajnából érkező olcsó gabona is. Így a januári szinthez képest február első napjaiban 6-8 százalékkal olcsóbb lett a tankolás. De hasonló (de az inflációban kisebb) hatással lehet például az, hogy a két nagy diszkontlánc komolyabb árcsökkentést jelentett be a vajnál.
