<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Friss statisztika látott napvilágot a magyar háztartások életszínvonaláról, melynek segítségével képet kaphatunk arról, hogy a koronavírus-járvány első éve hogyan érintette a társadalom életkörülményeit. Ezúttal a nyugdíjasok szegénységének mértékére fókuszálunk.

A koronavírus-járvány kirobbanásának éve, 2020 nemcsak a költségvetés vagy a cégek számára volt megterhelő, de magától értetődő módon a háztartásokat is érzékenyen érintette a kialakult helyzet. A helyzet nehézségén ráadásul a kormányzat sem óhajtott enyhíteni, például az álláskeresési járadék jogosultsági igejének átmeneti meghosszabbításával, vagy egyszeri támogatás kifizetésével. Mint akkor kifejtettük: a segélyezésnek még a látszatát is el szerette volna kerülni. Ugyan a társadalom aktív rétege - akármennyire is abszurd kijelentés, de - kedvezőbb helyzetben volt, hiszen szakmán kívüli átmeneti munkát tudtak vállalni mérsékelve a veszteségeiket. A társadalom legidősebb rétege ezzel szemben azonban magára maradt.

A járvány ellenére a bérek emelkedése bőven tudta fedezni az élelmiszerárak robbanását és a vártnál nagyobb inflációt, a nyugdíjasoknak a törvényben rögzített, inflációhoz kötött emeléssel kellet beérniük. És, mint az nem egyszer előfordult már, a várt infláció alacsonyabb lett a ténylegesnél, ezért a kompenzációhoz csak novemberben jutottak hozzá az érintettek. Épp ez az inflációhoz kötött nyugdíjemelés az, ami miatt egy másik statisztikai adat folyamatosan romlik esetükben.

Egyre több nyugdíjas jövedelmi szegény (Fotó: Pixabay)Egyre több nyugdíjas jövedelmi szegény (Fotó: Pixabay)

A Központi Statisztikai Hivatal A Háztartások életszínvonala című kiadványának adatai szerint 2020-ban jócskán megugrott a nyugdíjasok esetében a relatív jövedelmi szegénység. Az előző évi 11,1 százalék után már 14,4 százalékos ennek mértéke.

Relatív jövedelmi szegényeknek a statisztika azokat nevezi, akiknek a jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2020-ban ez az összeg 116 158 forint volt, 10,3 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez egyszerűen szólva annyit tesz, hogy aki ennél a 116 158 forintnál kevesebb összegből gazdálkodott havonta, az statisztikai értelemben szegénynem tekinthető.

Láthatóan a nyugdíjaosk körében egyre nagyobb azok aránya, akik megfelelnek eme kritériumnak, hiszen a legfrissebb adatok szerint a legidősebbeknek 14,4 százaléka jövedelmi szegény.

Köznyelvre lefordítva azt jelenti ez, hogy 292 141 nyugdíjas élt a szegénységi küszöbnél, vagyis havi 116 158 forintnál kevesebb jövedelemből a tavalyi év során. 2019-ben ez a létszám még "csak" 227 949 volt, tehát egy év leforgása alatt 64 ezren csúsztak szegénysorba.

Azt meglehetősen nehéz megmondani, mikor kezdődött el romlani a helyzet, hiszen 2010-től kezdve kisebb nagyobb megingásokkal, de folyamatosan romlik ez a mutató. Olyannyira, hogy míg 2010-ben még csak 4,5 százalékos volt a relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében, addig ma már több mint a háromszorosa.

A növekedés nemcsak arányaiban mutatható ki, de a létszámban is jelentős a változás. 2010-ben a legidősebbek közül 77 355-en voltak jövedelmi szegények szemben a mostani 292 ezer fővel.

A helyzet ennél is rosszabb lehetne

Bár a KSH adatai szerint 292 ezren tekinthetők jövedelmi szegényeknek a jövedelmük alapján, ha szigorúan csak a nyugdíjakat nézzük, akkor a helyzet ennél is sokkal rosszabb.

Lapunk megkeresésére a Magyar Államkincstár által kiadott adatok alapján 39 282-en 50 ezer forintnál is kevesebb ellátást kapnak havonta, 50 és 100 ezer forint közötti ellátásban pedig 395 037-en részesülnek. Ezek szerint tehát

összesen 434 ezren vannak azok, akiknek havonta a szegénységi küszöbnél kevesebb összeget utal ki az állam nyugdíj címén. Ez 142 ezer fővel több, mint amit a KSH relatív jövedelmi szegénység mutatója alapján eredményként kaptunk.

Ezt a két adat közötti jelentős differenciát az egyéb jövedelmek magyarázzák, pontosabban a nyugdíjasok munkavállalása. A statisztikai hivatal adatai szerint 80 ezer 65 évnél idősebb foglalkoztatott van Magyarországon, ők magyarázatot adnak tehát a 142 ezres differencia több mint felére. Emellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy vannak olyan nyugdíj-korhatár alatti nyugdíjasok is, akik közül szintén sokan érezhették alkalmasnak magukat, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzanak. Rájuk vonatkozóan konkrét adat ugyan nem áll rendelkezésre, de a statisztikai hivatal adatai megerősítik a feltételezésünket, hiszen közel 280 ezer 60-64 év közötti foglalkoztatott van.

A két adat közötti jelentős differencia világít rá arra, hogy a nyugdíj mellett munkavállalásnak mekkora szerepe van a jövedelmi szegénység elkerülésében, az életszínvonal növelésében. Ha ugyanis csak a nyugdíjból, mint ellátásból kellene hónapról hónapra megélnie az érintetteknek, akkor az idős társadalom körében a jövedelmi szegénység mértéke nem 14,4 százalékos lenne, sokkal inkább 21 százalék felett. Vagyis minden ötödik nyugdíjas statisztikai értelemben is szegény lenne Magyarországon.

Gond: inflációkövető nyugdíjemelés

A folyamat hátterében jól beazonosítható tényezők állnak, mint arra cikkünk elején már tettünk egy utalást. Egyrészt az elmúlt néhány évben igen lendületes béremelkedési ütem volt megfigyelhető; rendre 10 százalék körüli, vagy azt meghaladó mértékben is nőtt Magyarországon az átlagbér. Ez két dolog miatt is problémás:

  • egyrészt az átlagbér növekedése alapvetően meghatározza a szegénységi küszöb értékét. Előbbi lendületes növekedése a küszöbérték hasonló változását idézi elő.
  • Másrészt a nyugdíjemelés módszertana miatt a bérek egyre inkább elszakadnak a nyugdíjaktól, azt képtelenek lekövetni az időskorú ellátások.

És ez utóbbi pont az, ami a másik kiváltója a nyugdíjasok elszegényedésének. Mivel infláció-követő emelés van Magyarországon, a nyugdíjak értéke képtelen lekövetni a lendületes bérnövekedést. Emiatt magától értetődő, hogy egy ponton túl egyre több nyugdíjas esik bele a jövedelmi szegény kategóriájába. Ráadásul ők azok az ellátottak, akik már régóta benne vannak a rendszerben. Az elmúlt években nyugdíjba vonulók ellátása ugyanis a nyugdíj meghatározási módja és a lendületes bérnövekedés miatt jóval magasabb értéket képvisel, mint azoké, akik régebben vonultak nyugdíjba. Jelenlegi helyzeten csak az tudna változtatni, ha a kormány visszaállna a svájci indexálásra, amely a bérnövekedést is figyelembe veszi az évenkénti nyugdíjemelések során.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.