A Rezsivédelmi Alap várt adóbevételei 402,7 milliárd, a kiadásai pedig 375,7 milliárd forinttal maradtak el a 2023-as költségvetés előirányzataitól, így végül a kiadások 27 milliárd forinttal haladták meg a bevételeket – derül ki a zárszámadási törvényjavaslatnak ezt a fejezetet taglaló részéből.
A rezsikasszát a büdzsében nullszaldósan, 2580 milliárd forintos bevételi és kiadási főösszeggel tervezték, a teljesülések ehhez képest maradtak el a bevételek esetében 15,6, a kiadások esetében pedig 14,6 százalékkal.
Fotó: Depositphotos
A bevételek nyolc jogcímen érkeztek.
Ebből a legnagyobb az energiaágazatot terhelő különadó volt, melyből Varga Mihályék 716,1 milliárd bevételt reméltek, ám csak 434,7 milliárd forint folyt be.
Az elmaradás egyik oka, hogy ez a különadó terhelte a Mol által használt Ural és az elszámolások alapját képező Brent típusú kőolaj árkülönbözetéből adódó nyereséget, ezt az extraprofitadót azonban április 1-jével mérsékelte a kormányzat. Ráadásul időközben a két olajtípus ára közti olló záródott, ami tovább mérsékelte az adóalapot, így a fizetendő adót is. Így ebből a különadóból 281,4 milliárd forinttal (39,3 százalékkal) kevesebb folyt be a vártnál.
Szintén jelentős, 92,1 milliárd forintos (27,6 százalékos) elmaradás teljesült bányajáradékból: a várt 334 milliárd forintból csak 241,9 milliárd forint folyt be a rezsialapba. Az elmaradás a fejezeti indokolás alapján számos okra vezethető vissza, így például a TTF földgáz és a Brent kőolaj világpiaci árának esése, az árfolyamváltozások, valamint az, hogy azok a vállalkozók, akik vállalták a kitermelési kötelezettség teljesítését, kedvezményes sávos módszerrel számíthatták adófizetési kötelezettségüket.
A 2022 nyara óta hatályos légitársasági különadó bevételi terve szinte teljes egészében (99,2 százalékban) teljesült, a 35,2 milliárd forintból 34,9 milliárd be is folyt. 1,9 százalékkal viszont túlteljesült a távközlési adóból származó bevétel, a tervezett 96,4 milliárd forint helyett 98,2 milliárd folyt be. A növekmény oka egy átmeneti különadó.
A gyógyszergyárakat terhelő különadó-bevétel 31,4 milliárd forinttal (25,6 százalékkal) maradt el tervezettől. A különbözet a pénzforgalmi elszámolásból adódik, ez tehát a következő évben fog bevételként megjelenni.
Az energiaágazat osztalékából a kormányzat 107,5 milliárd forint bevételt remélt, ehhez képest az MVM Zrt. 108 milliárd forint osztalékot fizetett ki. Ez az adóbevétel már nem is folyt át a rezsikasszán, hanem rögtön az Energiaügyi Minisztériumnál jelent meg bevételként.
Új elemként jelent meg a 2023-as év közben az online és valódi kaszinók játékadója egy részének átirányítása rezsivédelemre. A szerencsejáték-törvény szerint a játékadó 3 százalékát kell játékosvédelmi vagy karitatív célra fordítani, a kormányzat azonban a múlt nyáron a veszélyhelyzetre hivatkozva úgy döntött, ezt az összeget, melyből tavaly 240 millió forint folyt be, a Rezsivédelmi Alapba kell irányítani.
A fenti adótételek mellett a központi költségvetés további 1168,3 milliárd forint támogatást is utalt a rezsikasszába.
A rezsikassza kiadási oldalán pedig az időjárást „okolhatjuk” az elmaradásokért. Számos más tényező közül az enyhe telet kellene kiemelni azért, hogy jóval kevesebb energiát fogyasztottak a gazdaság szereplői, így
a rezsikompenzációra (azaz a piaci ár és a hatósági ár közötti különbözetre) kifizetett összegek is alacsonyabbak lettek
mind a hat jogcímnél.
Kevesebb ment a lakossági rezsivédelemre
Lakossági rezsivédelemre a tervezett 1458,2 milliárd helyett 74,8 milliárd forinttal (5,1 százalékkal) kevesebbet, 1383,4 milliárd forintot költöttünk. Ebből általános rezsivédelemre öt kormányhatározat alapján 983 milliárd forint, távhőszolgáltatási támogatásra három kormányhatározat alapján 269,3 milliárd forint, a rendszerhasználati díjak szinten tartása céljából rezsivédelmi ellátási szolgáltatásra 100 milliárd forint, míg a földgázkészlet fenntartásával kapcsolatos ráfordításokra 31 milliárd forint jutott.
A központi költségvetési szervek rezsikompenzációjára a tervezett 399,6 milliárd forint helyett 80,6 milliárd forinttal (20,2 százalékkal) kellett kevesebbet fizetnünk. A részletekről a fejezeti indoklás annyit ír, hogy „az átcsoportosított összegekről az adott szakfeladatért felelős miniszter teljesítette a kifizetéseket”.
Legkisebb arányban, a tervezett 144,7 milliárd forintnál 52,7 milliárddal (36,4 százalékkal) kevesebbet, 92 milliárd forintot kellett kifizetni önkormányzati rezsitámogatásra. A vármegyei önkormányzatok 278 millió forinthoz jutottak, míg a 10 ezer főnél népesebb városok 43,9 milliárd, az ennél kisebb települések 6 milliárd forintot kaptak. A települések iskolái 3,1 milliárd, szociális és gyermekjóléti intézményeik 6,2 milliárd, míg gyermekétkeztetéssel összefüggő rezsikiadásokra 17 milliárd forintot költöttek a rezsialapból. Végül az év végén még egy kormányhatározattal 11,1 milliárd forint további rezsikompenzációt biztosítottak az önkormányzatoknak. Ezeken felül három kormányhatározatban döntően önkormányzati fenntartású uszodák üzemeltetését támogatták meg 4,3 milliárd forinttal.
Negyedik jogcímen, egyházi és civil intézményfenntartók támogatása néven köznevelési és szakképzési intézményeket fenntartó bevett egyházak és nemzetiségi önkormányzatok részére 17 milliárd forintot csoportosítottak ár a rezsikasszából, míg egyéb, nem állami fenntartók számára 1,7 milliárd forint jutott. Egyesületek, sportszervezetek által üzemeltetett uszodák energiaköltségeire 501,2 millió forintot biztosítottak a Rezsivédelmi Alapból. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva), illetve egyházi felsőoktatási intézményeknek összesen 32,1 milliárd forinttal járult hozzá a rezsialap a megnövekedett rezsiszámlák kifizetéséhez. A kekvák által fenntartott egészségügyi intézmények klinikai központjai 26,7 milliárd, míg egyházi egészségügyi intézmények 4,2 milliárd forinthoz jutottak az alapból. A szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó nem állami fenntartók részére egyszeri kompenzációként 20,8 milliárd forintot fizettek ki a rezsikasszából.
Ötödik jogcímen, állami vállalatok rezsitámogatásaként a tervezett 178,2 milliárd forintból 178 milliárdot (99,9 százalékot) el is költöttek. Ebből a regionális víziközmű társaságok kompenzációjára 69,9 milliárd, az állami közösségi közlekedés támogatására két részletben 94 milliárd forint jutott. A Nemzeti Sportügynökség üzemeltetési feladatait 12,4 milliárd, míg uszodák üzemeltetését 1,7 milliárd forinttal támogattuk a Rezsivédelmi Alapból.
Fotó: Mfor / Mester Nándor
A versenyszféra támogatására szánt 249 milliárd forintról a fejezeti indokolásban azt lehet olvasni, az előirányzaton 120 milliárd forint megtakarítás keletkezett, melyet a Megtakarítási Alaphoz csoportosítottak át. A kiadási előirányzat eredetileg 279 milliárd forint volt, azonban ezt 30 milliárddal csökkentették, ez az összeg a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramba került. A Rezsivédelmi Alapban ilyen jogcímen felhasznált 129 milliárd forintról a kormány egyedi kormányhatározatokban döntött.
A 27 milliárdos deficit tehát még egy elviselhető veszteség, hiszen ha egy kemény fagyokkal járó tél miatt az eredetileg tervezett 2580 milliárdot kellett volna kifizetni, akkor a bevételek elmaradása miatt egy 402,6 milliárdos lyuk is keletkezhetett volna a tavalyi büdzsében.
A 2023-as költségvetés fő számait ebben a cikkünkben elemeztük ki:
Az adóbevételek alakulásáról, főleg elmaradásáról ebben a cikkünkben írtunk:
A nyugdíjkassza zárszámadásáról írt cikkünket itt olvashatja:
