2023-ban a központi költségvetés Nyugdíjbiztosítási Alapja, közismert nevén a nyugdíjkassza a tervezett nullszaldó helyett 329,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az 5767,5 milliárdos kiadási főösszegnek 5,7 százalékára rúg. A gigantikus mínusz két tényezőből áll össze: egyrészt a bevételek 116,8 milliárd forinttal (2,1 százalékkal) maradtak el a büdzsében előirányzottaktól, másrészt a tényleges kiadások 212,9 milliárd forinttal (3,8 százalékkal) haladták meg a tervezetteket – derül ki az országgyűlés honlapján olvasható zárszámadási törvényjavaslatból.
Az tény, a gigantikus mínusz nem a nyugdíjkasszát kezelő szervek, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy épp az immár a Magyar Államkincstár részét képező Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kollégáinak munkája miatt következett be, ők ugyanis közhatalmi feladataikat példásan látták el: a késedelmi pótlékok, bírságok összegét 3,8 milliárd forinttal (61 százalékkal), a rejtélyes „kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek” nevű költségvetési soron (ahová többek közt a magánnyugdíjpénztári átutalások, jogalap nélkül felvett kifizetések visszatérítése kárigények megtérítése is tartozik) tervezett pénzbevételeket 22 millió forinttal (0,3 százalékkal), a vagyongazdálkodásból származó bevételeket pedig 87 millió forinttal (több mint hétszeresen) túlszárnyalták a tervezetthez képest.
Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal / Facebook
Bevételi oldalon egyértelműen
a kormányzat által túltervezett adó- és járulékbevételek okozták az elmaradást.
A költségvetési törvény értelmében a szociális hozzájárulási adónak (szocho) 71,36 százaléka illeti meg a nyugdíjkasszát (a fennmaradó 28,37 százalék az Egészségbiztosítási Alaphoz megy), míg a költségvetésbe befolyó társadalombiztosítási járulék (tbj) 54 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele. (A befizetett tbj-ből 37,9 százalék az egészségkasszának, míg 8,1 százalék a munkaerőpiaci alapnak jár.)
Nos, 2023-ra Varga Mihályék 1968,4 milliárd forint nyugdíjkasszát megillető szocho- és 2456,9 milliárd forint tbj-bevételt terveztek. Ehhez képest szochóból 65,3 milliárd (3,3 százalék), tbj-ből pedig 58,3 milliárd (2,4 százalék) forinttal kevesebb folyt be a nyugdíjkasszába. És mivel ez a két közteher adja a nyugdíjkassza bevételeinek 79 százalékát, így pestiesen szólva oda is vágott a bevételi oldalnak.
A költségvetés várt bevételeinek elmaradásáról itt írtunk részletesen:
A kiadási oldal azért ennél összetettebb, hiszen ott már demográfiai trendekkel is kell számolni, ami nem feltétlenül következik be. Hogy mennyien válnak jogosultak nyugellátásra az adott évben, az a társadalombiztosítási adatbázis alapján még viszonylag könnyen megbecsülhető, ám hogy mennyien kerülnek ki belőle, azaz mennyien hunynak el, az már csak népmozgalmat vizsgáló modellek alapján tippelhető meg.
Ha fiskális szemmel csak a költségvetési sorokat vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, az öregségi nyugdíjak kiadásai 151,5 milliárd forinttal (3,6 százalékkal), az özvegyi nyugdíjak kiadásai pedig 34 milliárd forinttal (7,4 százalékkal) haladták meg a tervezettet. A Nők 40 program alapján kifizetett, korhatár alatti járandóságok összege 8 milliárd forinttal (1,8 százalékkal) lett több, mint eredetileg szerették volna. Emellett jelentős még a 13. havi járandóság okozta többletkiadás, ami 20,2 milliárd forint (4,8 százalék) további hiányt okozott a nyugdíjkasszában. Árvaellátásra 197 millió, a 2022-es nyugdíjprémium tavalyi évre áthúzódó elszámolására pedig 813 millió forinttal költöttek kevesebbet a tervezettnél, így ez utóbbi két tétel lehelletnyivel javítja az egyenleget.
A kiadási többletet a fejezeti indokolás alapján egyértelműen a vártnál magasabb infláció okozta. A büdzsé áttervezésekor (megjegyezzük, ez már 2022 vége volt, amikor egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormánynak még a nyáron elfogadott költségvetése köszönőviszonyban sem lesz a valósággal) az úgynevezett rendeleti költségvetésben a korábbi 5,2 helyett már 15 százalékos inflációval számoltak, így a januári nyugdíjemelést is ennek megfelelően hajtották végre. Mint ismert, a pénzromlás üteme elszabadult, és emiatt ősszel egy további 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció vált indokolttá.
A nyugdíjkassza zárszámadásának fejezeti indokolása alapján ez
a 3,1 százalékos, januárig visszamenőleges nyugdíj-kiegészítés 158,9 milliárd forinttal dobta meg a rendszeres nyugdíjszerű ellátások kiadásait.
És bár a költségvetés a kassza rendelkezésére bocsátotta a 13. havi nyugdíj fedezetére szánt 418 milliárd forintot, a plusz juttatás 3,1 százalékos korrekciójára jutó részt már nem, ez pedig további 20,2 milliárd forint plusz kiadást jelentett. A nyugdíj-megállapítási és demográfiai folyamatok együttes hatása miatt 11,9 milliárd, míg a nyugdíjas társadalom személyi összetételének változása miatt további 21,9 milliárd forint többletkiadása keletkezett a költségvetésnek.
Ez utóbbi szám különösen annak fényében érdekes, hogy tavaly nyugdíjszerű ellátásban átlagosan 2090,9 millió fő részesült, ami csupán 400 fővel alacsonyabb a 2022-es számnál. Ám a dokumentumból az is kiderül, a korhatárt elért öregségi nyugdíjasok száma 12 ezerrel nőtt, a Nők 40 programban érintettek száma pedig 7 ezerrel csökkent, így összesen 5 ezer fővel csökkent az öregségi nyugdíjban részesülők száma. Ezt összevetve azzal, hogy – mint a fejezeti indokolás fogalmaz –
„tavaly csaknem 58 ezer új korbetöltött öregségi nyugellátás megállapítására került sor”,
leszögezhetjük, a 2 milliós nyugdíjas társadalomhoz képest nem, de a létszámváltozáshoz képest elég jelentős fluktuáció. (Ennek tudható be a nyugdíjak átlagos összegének az emelést meghaladó, 21 százalékos növekedése is, hiszen az újonnan nyugdíjba vonulók magasabb keresetük miatt magasabb ellátásra lettek jogosultak, mint az elhunyt, alacsonyabb nyugdíjat kapott személyek.)
Összességében tehát a nyugdíjkassza a 329,7 milliárd forintos hiányt úgy hozta össze, hogy a bevételi oldalon további 1070,6 milliárd forintot könyvelhetett el a költségvetés egyéb bevételeiből. Ami azt jelenti, hogy az 5767,5 milliárd forintnyi kiadásból 1401,2 milliárd forintot, az összes kiadás negyedét (25,2 százalékát) nem saját bevételből finanszírozza. Ennél is rosszabb hír, hogy ez az arány tendenciózusan, évente 4 százalékponttal növekszik, a demográfiai fordulatnak pedig nyoma sincs.
A költségvetés bevételi és kiadási fő számairól, az elszállt hiányról ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
