A szombat-vasárnapi hétvége az európai kultúrkörben teljesen kőbe vésettnek számít, esetleges megváltoztatása biztosan hatalmas felzúdulást keltene (bár sokan emlékezhetnek, hogy nem is olyan nagyon régen, 1981 előtt Magyarországon még munkanapnak számított a szombat is). Az Egyesült Arab Emírségekben viszont pontosan ez történt: december elején jelentették be, hogy az állami intézményekben ezentúl nem péntek-szombat lesz a munkaszüneti nap, hanem a hétvége péntek déltől kezdődik, és vasárnapig tart majd.
Két okból sem vezetett ez látványos elégedetlenkedéshez. Az Egyesült Arab Emírségekben 2006-ig még csütörtökön és pénteken voltak a hétvégi munkaszüneti napok, tehát egy hasonló váltásra már sor került a közelmúltban. A másik, talán fontosabb tényező, hogy mivel a munkaszünet péntek déltől kezdődik, a lépéssel valójában négy és fél napra vágták meg a munkahetet.
Ezzel az Emírségek lett az első ország a világban, ahol a hivatalos munkahét rövidebb, mint öt munkanap, de az ország vezetése szerint a jobb munka-szabadidő egyensúllyal még nőni is fog a munkavállalók teljesítménye, és ezáltal az ország gazdasági teljesítménye is. Az Emírségek lesz az egyetlen ország a térségben, amely eltér az arab világban szokásos, az iszlám vallási hagyományokhoz illeszkedő péntek-szombat munkaszünettől. A nyugati rend melletti fő indok a „globális piacok” ritmusához való igazodás volt, ami mind az Emírségekben működő cégeknek, mind a külföldön működő, de az Emírségekkel üzletelő vállalatoknak megkönnyíti majd az életét. Az országnak nem ez volt a közelmúltban az első olyan lépése, amivel szembe ment a környező arab államokkal: tavaly az Emírségek normalizálta a viszonyát Izraellel is.
Persze nem mindenki boldog a döntéstől. A közösségi média is tele volt az első munkás péntek témájával, az egyik felhasználó egyszerűen annyit írt: „Egyszerűen nem stimmel ez így.” Egy másik azt tette hozzá: „A testem és a lelkem is teljesen hozzászokott a pénteki szabadnaphoz. Azt hiszem, a mai nap hosszú szenvedés lesz.” Vannak, akiknek nem ennyire kategorikus a véleményük. „Ez az első munkás szombat, egy kicsit furcsa érzés – mondta Ahmed Blibisi, egy banki alkalmazott. – Az én szemszögemből van ráció a döntésben, a bankok világában mindenképp. Így most ugyanazokon a napokon dolgozunk, mint mindenki más a világban.”
A zavart növeli, hogy a döntés csak az állami irányítású cégeknél, illetve a közigazgatásban kötelező erejű, számos magáncég egyelőre kivár, vagy nem is tervezi az átállást. Egy 195 céget érintő felmérés eredménye szerint csupán a megkérdezett cégvezetők 23 százaléka állítja át a vállalkozását a négy és fél napos, hivatalos munkahétre, de 50 százalékuk jelezte, hogy a „rendes” szombat-vasárnapos hétvégét viszont jó döntésnek tartaná. A cégek egyharmada fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy az új rend miatt a környező országokkal kerülnek más hullámhosszra. „Sokat dolgozunk egyiptomi és szaúd-arábiai partnerekkel” – mondta egy rendezvényszervező cég munkatársa, aki hozzátette, nekik továbbra is munkanap marad a vasárnap.
Feltehetően az első néhány hónap után a legtöbben megszokják az új rendet. Igazán azok a családok kerülhetnek hosszabb távon nehéz helyzetbe, ahol mondjuk a férj és a feleség számára tartósan is különböző napokra esik majd a hétvége. „Szerencsére nekem ugyanazok a napjaim szabadok, mint a gyerekeknek, de a férjemmel nem ez a helyzet – mondja egy nemzetközi szállítmányozó cég alkalmazottja. – Ő egy olyan multinál van, ahol egyelőre nem álltak át az új munkahétre. Remélem, gyorsan megteszik, különben tönkreteszik a családunk életét.”
Most pénteken mindenesetre csendes volt Dubaj üzleti negyede. Ebben biztosan benne volt, hogy számos cég még nem állt át, de az is, hogy a Covid miatt így is, úgy is sokan dolgoznak otthonról. Akik mégis bementek a munkahelyükre, azok a munkaidő után igyekeztek hazaérni a péntek déli imádság negyed 2-re meghatározott idejére, mások a munkahelyük közelében, összegyűlve, egymás mellé leterítve imaszőnyegeiket végezték el vallási kötelezettségüket, de a belvárosi mecsetekben is többen voltak a szokásosnál.