<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az orosz-ukrán háború felerősítette Magyarország energiaproblémáit, illetve rávilágított arra, hogy a földgáz felülsúlyozása nem feltétlen volt jó stratégia. Erről az energiahordozóról azonban nem könnyű váltani, így a hazai politikusok a saját forrásokról beszélnek egyre többet. De mennyire valósak ezek az alternatívák?

Számos európai országban vált az elmúlt évtizedekben pótolhatatlan energiahordozóvá a földgáz. Önmagán túl azért is nőtt a jelentősége, mert a ciklikus erőforrásokat, mint például a napenergia, gázerőművekkel a legegyszerűbb kiegészíteni. Ezek beindítása és leállítása ugyanis a legkönnyebb, így maradva a fenti példánál, ha nem süt a nap, akkor a gázturbinák azonnal üzembe tudnak állni, és tudnak áramot termelni.

Növekszik a napenergia-termelés, de ehhez is kell gáz

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a közelmúltban tette közzé a tavalyi évre vonatkozó legfontosabb adatokat. Ezek szerint 2021-ben az előző évhez képest 4,3 százalékkal emelkedett az Európai Unió 27 tagállamának (EU-27) aggregált villamosenergia-fogyasztása, ami csaknem megegyezett a 2019-es volumennel. Az EU-27 villamosenergia-termelése is hasonló ütemben nőtt, de nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző termelési szintet. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette: az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá. Magyarországon ugyanakkor nem volt jellemző ez a tendencia: a lignitalapú termelés tovább csökkent, a naperőművek össztermelésben betöltött 11,1 százalékkos aránya pedig Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban – olvasható a MEKH 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentésében.

A földgáz tehát Magyarországon a fűtés mellett az áramtermelésben is kiemelt szereppel bír. Ráadásul utóbbi kapcsán hiába növekszik örvendetesen a megújuló energiából származó elektromos áram, ahogy azt fent írtuk, ez szinte teljesen napenergiából származik, amely mellé elengedhetetlenek a gázerőművek, ugyanis ezek a legoptimálisabbak a változó energiaellátás kiegyensúlyozására. Természetesen a mostani bizonytalan környezetben és a fenntarthatóság miatt is kulcskérdés lenne az energiatakarékosság, ám földgázra, azon belül is orosz földgázra továbbra is szükség van.

A takarékosság és a zöldenergia sokat segítene

Az optimális természetesen az volna, ha egyrészt komoly energiatakarékossági beruházások valósulnának meg, hiszen tényleg érvényes az a mondás, hogy a legzöldebb energia az, amit el sem használunk. Ráadásul a mostani világpiaci árak mellett ez a környezet védelme mellett a pénztárcánkat is kímélné, hiszen a rezsicsökkentést különböző adókból finanszírozza a kormány, amelyet pedig végül a magyar lakosság fizet meg. Éppen ezért közös érdeknek is tűnne, és a lakosság szerepe az odafigyelésen túl energiatakarékossági beruházásokban is manifesztálódhat, például aki teheti, annak érdemes szigetelnie a házát.

A takarékosabb felhasználás mellett a szakértők szerint az is üdvözlendő lenne, ha a megújuló energia aránya növekedne. Ahogy fent is írtuk, a napenergia terén vannak komoly pozitívumok, ám sajnos más területen már közel sem ilyen optimális a magyarországi helyzet.

A fenyegető válság közepette az is erősítené hazánk energiabiztonságát, ha kevésbé szorulnánk importra, legyen szó villamosáramról, vagy a primer energiahordozókat tekintve. Nem véletlenül került szóba a kérdés a csütörtöki Kormányinfón. Itt Gulyás Gergely többek között arról beszélt, hogy az energiafüggőség csökkentése érdekében újraindul a Mátrai Erőmű öt blokkjából kettő. Ezek mellett Paks 1 üzemidő-hosszabbítását kezdeményezik. A legérdekesebbnek viszont az a bejelentés tűnik, hogy növelik a hazai gázkitermelést 1,5 milliárd köbméterről legalább 2 milliárd köbméterre (az ország szükséglete 8-10 milliárd köbméter között van). Gulyás Gergely szerint a mostani gázár mellett a makói palagáz kitermelése is megéri. Utóbbi lehetőség egyébként az elmúlt hetekben már előkerült, Palkovics László a kormány technológiai és ipari minisztere is beszélt arról, hogy a makói gázmező kiaknázása alternatíva lenne.

Kitermelhetetlennek tűnik a makói gáz

A probléma ezzel az, hogy a nem konvencionális gázmezők kiaknázása Európában nem csak pénz, de technológiai kérdés is. Erről korábban a Klasszis Klub vendégeként Holoda Attila energetikai szakértő is beszélt online rendezvényünkön. A szakember a Kormányinfót követően a közösségi médiában is írt a problémáról. Mint azt a szakértő kifejtette, a rendkívül magas geológiai és műszaki kockázatok mellett a kitermelés azért sem látszik megoldhatónak, mert egész egyszerűen nem létezik jelenleg olyan sikeresen és eredményesen alkalmazható technológiai, ami a makói árokban tapasztalt rendkívül magas nyomás és a még rendkívülibb hőmérséklet mellett képes megvalósítani a kitermeléshez szükséges hidraulikus rétegrepesztést.

Holoda Attila szerint ennek van egy igen profán oka: a világ palagáz kutatásának és kitermelésének döntő hányada jelenleg az észak-amerikai kontinensen zajlik, az ott elvégzett fúrási és repesztési műveletek évente több tízezerre tehető, így érthető módon a nemzetközi nagy szervizvállalatok a technológiát az ottani viszonyokra fejlesztették ki és alkalmazzák. Azért, mert ez érte meg nekik. Egy ilyen repesztési technológia kidolgozása több milliárd dollárt emészt fel és évekbe telik. Az európai, ezen belül a közép-európai nem konvencionális mezők nem hordoz számukra akkora jelentőséget, hogy ezt a kutatás-fejlesztést elvégezzék miatta. Az ottani hőmérséklet tartományok jóval 200 Celsius fok alattiak, így nemzetközi olajipari szervizek a 175 Celsius körüli értékekig képesek és készek a saját technológiájukat bevetni. Nálunk meg - főleg a Makói-árokban – 220 Celsius feletti a hőmérséklet, de elérheti akár a 300 Celsiust is. Ennek persze a gyógyvizeink hőmérsékleténél örülünk, de az olajipari fúrási és repesztési technológiák alkalmazhatóságánál ez olyan műszaki akadályt képez, ami nem hidalható át azzal, hogy most már drága a földgáz, tehát megéri. Ugyanis ezt ki kellene fejleszteni.

Van egy erőforrásunk, amelyet viszont nem használunk

Jelenleg tehát hiába áll rendelkezésre Magyarország alatt akkora gázmező, amely ebből az energiahordozóból az önellátást is lehetővé tenné, annak kitermelése rövid távon aligha oldható meg. Ha már a magyarországi erőforrásokról van szó, akkor sokkal célszerűbb lenne a geotermikus energia felé fordulni, amire ráadásul akár Miskolc, akár Szeged esetében már sikeres projekteket is láthattunk. A két vidéki nagyváros közül az észak-magyarországi településen Miskolc–Avas városrész távfűtésének és használati melegvíz-ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik, emellett a miskolci belváros és a Miskolci Egyetem területén jelentkező fűtési- és használati melegvíz hőigényt is részlegesen geotermikus energiával látják el.

Szegeden a kilenc részből álló rendszer négy eleme készült el az idei év tavaszáig. A négy elkészült rendszer próbaüzeme a fűtési szezon kezdete óta zajlik, és az első tapasztalatok szerint havonta félmillió köbméter gázzal kevesebb szükséges a szegedi távhőszolgáltatás működtetéshez. Amennyiben a következő öt új rendszer is befejeződik, akkor összesen 28 ezer lakás, és 500 intézmény számára lehet ilyen módon a meleget biztosítani. Ha a rendszer elkészül, akkor az eredetileg éves szinten elégetett 27 millió köbméter gáz jó része kiváltható lesz, hiszen a mélyből feljövő vízzel mínusz 6–7 fokig biztosítható a távhőszolgáltatás, csak akkor csak akkor kell gázzal rásegíteni, ha ennél alacsonyabb a hőmérséklet. Ha figyelembe vesszük, hogy a KSH statisztikái szerint Magyarországon nagyságrendileg 600 ezer lakást (2019-ben 602 592) látnak el távhőszolgáltatás keretében, akkor sejthető, hogy a technológia általános alkalmazása esetén a hazai fölgázfogyasztást látványosan csökkenthető lenne.

Természetesen ez nem lenne olcsó megoldás, ugyanakkor úgy tűnik jelentős uniós források lesznek erre. Varga Judit pénteken jelentette be, hogy Magyarország elfogadta az Európai Bizottság javaslati közül többet is elfogad. Ezek közül az egyik fontos pont, hogy Magyarországnak az európai uniós források egy jelentős részét arra kell fordítania, hogy a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érjük el.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.