Bár továbbra is erőteljes képet mutat, januárhoz képest jelentősen lelassult a bruttó átlagkereset és a reálkereset növekedési üteme márciusban Magyarországon. Ez persze nem meglepő: januárban még 26,3 százalékkal emelkedtek a bruttó fizetések, de leginkább a választásokhoz köthető egyszeri juttatások, osztogatások eredményeként. Februárban ez a mutató már ismét egy számjegyű, 9,7 százalék lett, hogy aztán a legfrissebb adatok az első tavaszi hónapra vonatkozóan már csak 9,2 százalékról szóljanak.
A nettó reálkereseteknél ugyanez a dinamika figyelhető meg: a januári 25,4 százalékról először 10,5, majd 9,3 százalékra mérséklődött a mutató – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A legjobb és a legrosszabb fizetések
Ágazatonként a pénzügyi szolgáltatások területén a legmagasabb, 1 363 000 ezer forint a bruttó átlagbér, amit az információ, kommunikáció követ 1 292 100 forinttal. A legalacsonyabb fizetéseket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén lehetett elérni, átlagosan bruttó 491 800 forinttal. Majd a mezőgazdaság következik 563 400 forinttal.
„Az egyes ágazatok között a szokásosnál talán nagyobb volt a szórás – ami persze az egyénekre is jellemző lehet. Legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal az energiaiparban emelkedtek a bérek, amelyet a közigazgatás 14,4 százalékos növekedése követett. A sor másik végén a bányászat áll, mindössze 1,6 százalékos növekedéssel, de az egészségügyben is mindössze 2,1 százalékkal emelkedtek a bérek”
– írta az adatközlés mellé fűzött kommentárjában a lapunknak küldött gyorselemzésében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Arról a legutóbbi, februári kereseti adatok kapcsán írtunk, hogy bár a közszféra több szegmensében is történt bérrendezés az elmúlt években, ebből a humán-egészségügyi szolgáltatás nem részesült. 2022 februárja óta az egészségügyben dolgozók nettó átlagkeresete emelkedett a legalacsonyabb mértékben, mindössze 31,3 százalékkal.
„A költségvetési szférán belül a közigazgatást, az oktatást és a szociális ellátást is két számjegyű béremelkedés jellemezte, amelyet az év elején széles körben (pedagógusok, önkormányzati, kormányzati tisztviselők, kulturális, szociális ágazat, vízügyi, igazságügyi dolgozók) végrehajtott bérfejlesztések eredményeztek. Egyedül az egészségügyben nem következett be érdemi bérnövekedés, itt a korábbi béremelési program hatása a tavalyi év márciusában futott ki” – tette hozzá Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Az egészségügyi, szociális ellátás területén idén márciusban 781 600 forint volt a bruttó átlagkereset, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által felsorolt 19 ágazat közül a 11. helyre elegendő. A fizetések lemaradnak, ez pedig nagy nyomást helyezhet a Tisza-kormányra.
Az egyes szektorok között is jelentősek a bérkülönbségek, de jövedelmi ötödönként vizsgálva ezek még kirívóbbak. A legalacsonyabb fizetést elérő, 1. kereseti kvintilisbe tartozó munkavállalók átlagosan bruttó 321 000 forintot kapnak, míg a legtehetősebb, 5. kvintilisbe tartozók 1 683 000 forintot.
Reagáltak a cégek a minimálbér-emelésre
„A KSH friss átlagkereset statisztikája továbbra is pozitív képet fest a bérfolyamatokról. 2026 márciusában 9,2 százalékos bruttó átlagbérnövekedést mutatnak az adatok éves alapon. A nettó keresetek továbbra is 11 százalékot meghaladó mértékben bővültek. A bruttó és nettó bérnövekedés közötti különbség oka, hogy idén a családi adókedvezmény és az anyákat érintő kedvezmények (2026. január 1-jétől a kétgyermekes, 40 év alatti édesanyák is szja-mentesek lettek – a szerk.) is változtak” – értékelt Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Hasonlóan látja Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője is, aki szerint „habár a márciusi adat lassulást jelent februárhoz képest, annak üteme összességében megfelel az elmúlt hónapokban tapasztaltnak.” Molnár külön kiemelte, hogy a mediánkereset továbbra is az átlagnál gyorsabb ütemben, 10,7 százalékkal, 610 ezer forint közelébe emelkedett (ez a bruttó mediánbér, a nettó 432 100 forint).
Virovácz Péter a mediánbérek kapcsán megemlítette, hogy a minimálbér emelésével közel azonos (a legkisebb fizetések 11 százalékkal nőttek januártól – a szerk.) ütemet láthatunk, ami jól jelzi, hogy „a minimálbér emelése bértorlódást okozott a középső három jövedelmi ötödben, amit a vállalatok igyekeztek kezelni. Azért is fontos a márciusi és lesz majd fontos az április bérstatisztika, mert a legtöbb multinacionális vállalat a bérek változásáról a tavaszi időszakban dönt. Az eddig látottak alapján úgy néz ki, hogy ezen nagyvállalatok is magas béremelés mellett döntöttek végül.”
Bár a legfelső és a legalsó jövedelmi ötöd között jelentős a különbség, mindenképp pozitívum, hogy a mediánbérek a bruttót és a nettót tekintve is gyorsabb ütemben nőttek, mint az átlagkeresetek. „Ez arra utal, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók bére nőtt jobban”
– summázta Regős Gábor.
Egy másik pozitívum, hogy a nagyon alacsony, 1,8 százalékos infláció mellett „továbbra is magas, 9 százalékot meghaladó volt a reálkereset év/év változása” – tette hozzá Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint ez érezhető a kiskereskedelmi adatokban és vélhetően visszatükröződik majd az első negyedéves GDP-adatban is a fogyasztás jelentősebb növekedésében (a részletes számokat június 2-án közli a KSH, egyelőre az első becslést ismerjük – a szerk.).
Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy Magyarországon az infláció finoman fogalmazva sem tükrözi le teljes egészében a piaci folyamatokat. „Bár a reálbér-emelkedés 9,3 százalékos volt márciusban, ami magasnak számít, ám fontos, hogy az alacsony inflációban szerepet játszanak az érvényben lévő hatósági intézkedések, így például az árrésstop, enélkül ugyanis magasabb lenne a pénzromlás üteme. Ennek eredményeként a reálbér-emelkedés is alacsonyabb lenne” – hívta fel a figyelmet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A mutató romlása még ebben a helyzetben is szinte borítékolható a következő hónapokban. Az infláció már áprilisban is 2,1 százalékra emelkedett, miközben az energiaválság begyűrűző hatásai miatt a fogyasztóiár-index fokozatos növekedésére lehet számítani (az év végére 5 százalék közelébe – a szerk.).
A versenyszférában a feldolgozóipar a nagy vesztes
Márciusban is azt láthattuk, hogy a bérek emelkedése a közszférában volt a leggyorsabb: 11,8 százalék, szemben a vállalkozások 8,4 százalékával. Arra Virovácz Péter hívta fel a figyelmet, hogy „az alapfolyamatokat figyelve minden főbb szektorban némi lassulást látunk a bérnövekedés ütemében márciusban az előző hónaphoz képest.”
A nagyobb ágazatok közül a feldolgozóiparban, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt érdemben lassabb, 6, illetve 7 százalék alatti a béremelkedés mértéke.
„Előbbi esetében a gazdasági helyzet indokolja az alacsonyabb bérdinamikát, utóbbi ugyanakkor negatív meglepetést jelent, tekintve, hogy érdemi adócsökkentést is kapott az ágazat az év elején” – fűzte hozzá Molnár Dániel.
Fotó: Depositphotos.com
„Mivel a cégek nagyobb részénél a béremelések már az első három hónapban lezajlanak, ezért a márciusi adat már jó előrejelzője lehet az év egészére vonatkozó béremelésnek is” – fejtegette Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint „a béremelkedés mostani szintje rámutat arra is, hogy bár a munkaerőpiac feszessége csökken, azért még mindig több ágazatban jelen lehet a munkaerőhiány, aminek következtében a jól képzett munkavállalót meg kell fizetni.”
Ezt Virovácz Péter annyival egészítette ki, hogy a vállalatok jelentős hányada „továbbra is munkaerőt tartalékol, miközben a demográfiai folyamatok a munkaerőpiac kínálati oldalát strukturális nyomás alatt tartják már rövid távon is.”
Németh Dávid annyit fűzött hozzá, hogy mivel a magyar gazdaság csak visszafogottan nőtt az elmúlt időszakban, a vállalkozásoknak kisebb a mozgástere a béremeléseknél.
Ez várható az év egészében
Összességében jól látszik, hogy a cégek egyértelműen figyelembe veszik a minimálbér 11, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos, év eleji emelésének mértékét, a bérfeszültségek elkerülése érdekében.
Az ING Bank 2026 egészében 9-10 százalék körüli átlagbér-növekedést vár. Ez a 2025-ös szintnek felelne meg (akkor a bruttó bérek 9, a nettó átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek – a szerk.). Virovácz Péter szerint a legnagyobb kérdés, hogy „a közel-keleti háború okozta költségsokk és a munkaerőöltség tartósabb emelkedése, valamint a várhatóan gyengébb gazdasági növekedés mellett hogyan döntenek a vállalatok.”
A Tisza Párt választási győzelme után megugrott a lakossági és az üzleti bizalmi index, ami átmeneti védőhálót nyújthat az elbocsátásokkal szemben.
„A vállalatok kivárhatnak, bízva az új gazdaságpolitika gazdaságot élénkítő hatásában. Ezzel szemben a külső kockázatok erősödnek, mivel egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy az energiahordozók és bizonyos alapanyagok esetében effektívvé váljon a fizikai készlet hiánya” – tette hozzá Virovácz Péter, aki szerint megnőtt az esélye annak, hogy ez utóbbi hatás érvényesülhet inkább.
„Egyre nagyobb esélyt adunk arra, hogy erre a sokkra a vállalatok a foglalkoztatotti létszám jelentősebb leépítésével reagálhatnak majd”
– zárta gondolatait a közgazdász.
Regős Gábor szerint az év végéig a mostanihoz hasonló, esetleg annál némileg kisebb béremelkedés valószínűsíthető.
„Az erős forint a multinacionális cégek euróban számított bérköltségét emeli, így ők várhatóan takarékosabbak lesznek az emeléseknél vagy a bónuszok fizetésénél. Ugyanakkor a csökkenő importköltség a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára könnyebben kigazdálkodhatóvá teszi a béremeléseket”
– fogalmazott. Az árfolyamhatásoknak leginkább a feldolgozóipari cégek lehetnek kitéve, negatív értelemben.
Regős Gábor is kiegyensúlyozott kockázatokat lát. A mérleg egyik serpenyőjében az iráni háború okozta energiaválság és ennek gazdaságra gyakorolt hatása áll, ami fékezheti Európa és így Magyarország versenyképességét, illetve mérsékli a külső keresletet, „ami végső soron a bérekre is kihathat”.
„Pozitív kockázatot jelenthetnek ugyanakkor az új kormányzat programjában beharangozott béremelések, például a szociális dolgozók számára – erre szükség is van, a kérdés csupán az, hogy ez az idei költségvetésbe belefér-e.”
Németh Dávid szerint az elmúlt hónapokban látott kettősség az év hátralévő részében is kitarthat. „A magánszférát alacsonyabb bérnövekedési tempó jellemzi majd, mint a költségvetési szektort. A következő hónapokban a vállalkozásoknál 8 százalék körüli lehet az éves béremelkedés. Az idei fegyverpénz jelentősen torzítja a béradatokat.”
A K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében a bruttó átlagkereset emelkedése a márciusi 9 százalék körül lehet. Ugyanakkor a nettó reálkereset esetében lassulás várható: a márciusi 9,3-ról az év végére 6-6,5 százalékos szintre csökkenhet az ütem.
Molnár Dániel optimistábbnak tűnik az éves előrejelzést illetően. Szerinte
„a fegyverpénz hatását is figyelembe véve két számjegyű béremelkedés valósulhat meg éves átlagban idén, ami az infláció hatásától szűrten 6 százalék feletti reálbér-dinamikát jelentene.”
Az év első fele lehetett az erősebb, az év végén, a várhatóan gyorsuló infláció miatt már lassabb dinamikát láthatunk majd. „Ennek hatása a javuló konjunktúraérzet mellett mérsékelt lehet a fogyasztásra” – tette hozzá.
Molnár szerint fontos lenne, hogy az alacsonyabb bérek továbbra is az átlag felett nőjenek, vagyis szűküljön a gazdaságban a bérolló.
„Ennek kapcsán a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke, a gazdasági környezet, valamint a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor teherbíróképessége lesz majd a döntő tényező”
– zárta gondolatait az elemző.
És akkor még nem is beszéltünk arról az általános jelenségről, hogy bár az elmúlt években jelentősen nőttek a fizetések Magyarországon, az európai bérfelzárkózáshoz ez sem volt elég. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
