A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett előzetes adatai szerint februárban az export euróban számított értéke 5,0, az importé 4,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 72 millió euróval 838 millió euróra nőtt. Januárban 10,2 százalékos volt az export és 9,1 százalékos az import növekedési üteme, amiből 698 millió euró aktívum származott. Az év első két hónapjában a kivitel 7,5, a behozatal 6,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve, a külkereskedelmi többlet 1,536 milliárd euró volt, 207 millióval több az egy évvel korábbinál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy a külkereskedelem februári erősödése minden várakozásukat felülmúlta. Az első két hónapban impozánsan bővülő külkereskedelmi többlet arra utal, hogy az erős belső kereslet ellenére a külkereskedelmi egyensúly javulása is hozzájárul a GDP növekedéséhez. A robosztus belső kereslet, az élénkülő fogyasztás és dinamikusan növekvő beruházások importnövelő hatását ellensúlyozhatta a kedvező európai konjunktúra, valamint újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése - közölte. Az év egészében ugyanakkor a külkereskedelmi többlet mintegy 200 millió euróval 7,88 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de jóval kisebb mértékben, mint tavaly - tette hozzá. A GDP növekedési üteme 4,5 százalékra gyorsulhat az elemző szerint, de nem zárható ki még ennél is dinamikusabb növekedés sem idén. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat - tette hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: az export-import nőtt, az üteme a januárinál lassabb, de ez nem meglepő az ipari termelési és a kiskereskedelmi adatok fényében. Februárban nem volt kimagaslóan erős növekedés az iparban sem - mondta, hozzátéve: a külkereskedelmi mérleg többlete is javult, ez folytatódhat az év egészében. Az új kapacitások beindulásával 2018-ban is a járműgyártás, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, és az élelmiszeripar lehetnek a főbb húzóerők az exportban - sorolta. Kitért arra, hogy bár ezek még előzetes adatok, de a német külkereskedelem is gyengébben teljesített februárban, és a német ipartól-gazdaságtól erősebben függ a magyar. Kockázatok közé sorolta Donald Trump amerikai elnök már bejelentett és tervezett intézkedéseit.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy az év első hat-nyolc hónapjában a nemzetközi és az európai környezet erős, ami húzhatja az exportot. Idén egész évben 6-7 százalék körül bővülhet a külkereskedelem, az egyenleg romolhat kissé, mivel a belső kereslet az egész évben magas lehet, ami az importot erősíti - mondta. Meglepőnek nevezte, hogy az export jobban nőtt az importnál, mivel tavaly ez fordítva volt, de idén szerinte az import növekedése meg fogja haladni az exportét. A külkereskedelmi mérleg idén is többletet mutat majd mindenképpen - húzta alá.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy a januárhoz hasonlóan pozitív meglepetést okozott a külkereskedelem teljesítménye. A legfrissebb adatok nem változtattak az idei évi külkereskedelmi folyamatokra vonatkozó várakozásaikon: a mérleg többlete az idén összességében csökkenhet 2017-hez képest, de továbbra is magas marad. A főbb exportpiacok kedvező konjunkturális kilátásai, illetve a hazai ipar felől érkező pozitív kibocsátási adatok támogatják az export stabil bővülését, azonban ezzel párhuzamosan a belső konjunktúra is élénkül, ennek az importvonzata magas. Emiatt várakozásaik szerint a második negyedévtől az import bővülési üteme várhatóan már meghaladja majd az exportét - közölte.
