Úgy tűnik Donald Trump pénteken is ball lábbal kelt, reggeli Twitter üzenetében ugyanis azt rótta fel, hogy Kína, az EU és mások szándékosan manipulálják devizáikat és mesterségesen alacsonyan tartják a kamatokat. Így, miközben az amerikai kamatok emelkednek és a dollár erősödik az Egyesült Államok versenyképessége romlik. Szerinte egyesek megint nem fair módon játszanak.
Trump kijelentése azért keltett meghökkenést, mert már csütörtökön is volt egy hajmeresztő nyilatkozata, amikor az amerikai jegybankot kritizálta. A nyugati világban ugyanis a központi bankok függetlenek, és jellemzően autoriter helyeken vagy banánköztársaságokban próbálják a politikusok a monetáris politikát befolyásolni. Utoljára egyébként Erdogan török elnöknek volt hasonló nyilatkozata, aki óva intette a kamatok emelésétől a török jegybankot, aminek a hatására a befektetők és a spekulánsok olyan nyomás alá helyezték a török lírát, hogy végül 3 százalékkal kellett az alapkamatot emelni annak érdekében, hogy megmentsék a devizát a totális összeomlástól.
Ilyen kontextusban tehát igen szerencsétlen volt, hogy csütörtökön Donald Trump a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy nagyon nem örül a Fed kamatemelési ciklusának, mivel az Európai Központi Bank és a japán jegybank továbbra is laza monetáris politikát folytat. Az amerikai elnök hozzátette, hogy a jegybank azt csinál, amit jónak lát, de a monetáris szigorítás versenyhátrányt okozhat az Egyesült Államok gazdaságának. Trump nyilatkozata igen érdekes, hiszen az amerikai jegybank mandátuma nem a gazdasági növekedés elősegítése, hanem az árstabilitás és a teljes foglalkoztatottság elérése.
Az elnök nyilatkozatát a Fehér Házban is szerencsétlennek tarthatták, hiszen korrigálták az elnököt, amire eddig nem igen volt példa. Olyan közleményt adtak ki, melyben leszögezik, hogy tiszteletben tartják a Fed függetlenségét.
Donald Trump azonban úgy tűnik nem tudott leszálni erről a vonalról, hiszen ma ugyan csavart egy kicsit a dolgon és nem a Fed, hanem más országokat kritizálva nyilvánult meg. Ráadásul az első tweet után még folytatta a témát, hiszen azt írta: "Az Egyesült Államokat nem kellene azért büntetni, mert helyesen cselekszenek. Az USA-nak vissza kell szereznie versenyképességét, amit az árfolyammanipuláció és az előnytelen kereskedelem miatt vesztett el.
A Twitteren megjelent utolsó mondata alapján arra lehet következtetni, hogy bár az üzleti életben sikeres volt, nagyon magas szintű közgazdasági ismeretei nincsenek, felteszi a kérdést, értelemes dolog-e kamatot emelni, miközben növekszik az eladósodottság.
Az amerikaiak továbbra is mértéktelenül (és gyakran hitelből) fogyasztanak, ami ugyan a gazdasági növekedést segíti, de növeli az eladósodottságot és rontja a külkereskedelmi mérleget. Utóbbi két dolog azonban felettébb zavarja az elnököt, hiszen az adósság finanszírozását, illetve az esetleges nagyobb hiányt a kongresszusnak és a szenátusnak is szentesíteni kell. A költségvetés és a romló külkereskedelmi mérleg miatt folyamatosan "valahonnan" finanszírozni kell ezt. Trump fejében egy egyensúly közeli külkereskedelmi mérleg lebeg, ahol kevesebb terméket importál az USA, miközben az exportja növekszik. A gond az, hogy ezt a mai globalizált világban, ahol egy-egy gyártási lánc szó szerint több kontinenst átszel, mielőtt gazdára talál az adott termék, nem olyan egyszerű adminisztratív módszerekkel megvalósítani. Az elnök viszont egyszerű és könnyen kommunikálható metódusokkal operál.
Hogy teljes legyen a kép, az elnök még Kínát is megfenyegette, hogy ha kell, akkor a teljes 500 milliárd dolláros kínai importra vámot fognak kivetni. "I'm ready to go to 500", fogalmazott Trump. Más kérdés, hogy az eddigi üzengetés, illetve kisebb arányú vámok úgy tűnik nem oldja meg a kérdést.
Így könnyen lehet, hogy az elharapózó vámháború után új front nyílik, és a devizapiacon fognak egymásnak feszülni az érintettek. Nagy kérdés, hogy az egyébként belső problémákkal küszködő partnereket, legyen szó akár Kínáról, akár az EU-ről térdre tudja-e kényszeríteni az amerikai elnök.