A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a legfrissebb kereseti adatokat, ezek szerint idén áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásba állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt. Ez az adat azonban nem tartalmaz mindenkit, így hiányoznak belőle az 5 főnél kevesebbet alkalmazók által nyújtott keresetek.
Jó ideje napirenden van, hogy a havi rendszerességű adatszolgáltatás kiegészül a hiányzó információkkal, de eddig erre nem került sor. Pontosabban van olyan adathalmaza a KSH-nak, amely teljes képet ad a nemzetgazdasági átlagról, de nem ezt tekintik főadatnak.
Ellátások csökkennének egy módszerváltás esetén
Aminek okát lapunknak árulta el az e héten megjelent interjúban a hivatal elnökhelyettese, Windisch László. Ha ugyanis utóbbi adat venné át a helyét az eddig publikáltnak, az problémát jelenthetne bizonyos ellátások megállapítása során.
Arról van szó, hogy a teljes nemzetgazdasági átlag szerinti kereset alacsonyabb, így azok az ellátások, amelyeket a KSH által „főadatként” publikált statisztika alapján, ahhoz kötve állapítanak meg, csökkennének egy módszerváltás esetén.
A lényeg, hogy minden olyan adat megtalálható a KSH honlapján, amely segíti a teljes kép áttekintését. Mint említettük, a főadat szerint a bruttó átlagkereset 440 600 forint volt áprilisban, a kedvezmények nélkül számolt nettó pedig 293 000 forint. Ehhez képest a munkáltatók teljes körénél vizsgált teljes bruttó átlagkereset 427 641 volt abban a hónapban, a nettó átlagkereset pedig 284 381 forint.
Az eltérés 3 százalék – annyi, amennyiről interjúnkban beszélt Windisch László is, jelezve, hogy egyáltalán nincs akkora szakadék a kétféle módszertan szerinti összeg között, mint amekkorát egyes politikai nyilatkozatokban lehet hallani.
Mit mutat a medián? Bajt
Van még egy szám, amely még közelebb visz minket ahhoz, hogy megtudjuk, a társadalom közepén állók valójában mennyi pénzt keresnek. Ez a medián bér, amely a listán középen állók keresetét mutatja. Tehát azokét, akiknél pont annyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet (az átlagot ezzel szemben a túl magas bérek torzítják).
Áprilisban ez a medián kereset bruttó 332 000 forint volt – ami a főadatként közölt 347 ezer forintos mediánhoz képest 15 ezer forinttal alacsonyabb, míg a hivatalosan közölt bruttó átlagkeresetnél 108 600 forinttal "vékonyabb", de még a munkáltatók teljes körét figyelembe véve is 65 641 forint különbség jön ki.
Akármelyik kereseti adatot nézzük, az megállapítható, hogy 9-10 százalékkal emelkedtek tavaly áprilishoz képest. Ha pedig a járvány időszakát tekintjük át (ami a gazdaságot is megrázta), azt kapjuk, hogy tavaly márciusban – az első koronavírusos esetek regisztrálásakor - a bruttó medián 300 ezer forint volt, a munkáltatók teljes körére számolt bruttó átlagkereset 387 867 forint, a nettó 257 932 forint.
Érdemes még e helyt rögzítenünk, hogy idén január és április között a minden munkavállalóra kiterjedő bruttó átlagkereset 412 920 forint volt, a nettó 274 592 forint, a medián bruttó pedig 324 108 forint.
A válság tehát nem akasztotta meg a bérfolyamatokat, amit nyilván a minimálbér-emelés is presszingelt. Mindazonáltal elmondható, hogy a medián bérek eléggé lemaradnak a statisztikai hivatal által számolt átlagbérektől, mélyítve a társadalmi különbségeket. Hozzátéve, hogy az idén 148 ezer forintos átlagnyugdíj szinte a fele az áprilisi nettó keresetnek, tehát az idősek havi átlagos járandósága, amit az állam biztosít, ekkora lemaradásban van a fizetésekhez képest.
(A témát velünk párhuzamosan a Népszava is feldolgozta.)
