<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bár továbbra is keveset tudni arról, hogyan is fog működni az UEFA nyáron bejelentett vészhelyzeti alapja, arról most kiderült valami, kik adhatják a tőkét hozzá.

A koronavírus-járvány az európai futballklubok pénztárcáját is igen érzékenyen érintette. A legnagyobb kiesést a nézők kényszerű távolmaradása okozta, de a közvetítési jogokból származó bevételek is csökkentek. Az UEFA májusban közzétett számításai szerint a teljes európai klubfutballból közel 9 milliárd euró tűnt el, ebből 7,2 milliárdnyi veszteség a topligák csapatainál keletkezett, de a táplálékláncban lejjebb elhelyezkedő kisebb csapatoknál is összejött 1,5 milliárdnyi kiesés.

Nagy a baj

A járvány előtti időszakban töretlenül és nagy mértékben – 2010 és 2019 között nagyjából 80 százalékkal – növekvő bevételek ilyen hirtelen visszaesése sok nagy múltú csapatnak okozott komoly anyagi nehézségeket. A legnagyobb érdeklődés az FC Barcelona kálváriáját övezte, ahonnan Messinek is végül a klub csődközeli anyagi helyzete miatt kellett távoznia.

Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke beszél a szervezet áprilisi kongresszusán - Fotó: MTIAleksander Ceferin, az UEFA elnöke beszél a szervezet áprilisi kongresszusán - Fotó: MTI

Az UEFA augusztus közepén jelentette be, hogy a nehézségek enyhítésére egy többmilliárd eurós vészhelyzeti alapot hozna létre, amely segítségével a klubok a piaci ár alatt juthatnának hitelhez, illetve meglévő adósságaik átstrukturálásához is felhasználhatnák e forrásokat. A részletekről egyelőre keveset tudni, azon kívül, hogy az alaphoz az UEFA égisze alatt szerveződő tornákon induló csapatok férnének hozzá. Az érintettek pontos köréről, illetve a feltételekről viszont egyelőre nem sokat tudni.

Értékelt ajánlatok

Ha erről nem is, arról talán kiderült valami, ki adhatja a tőkét az alap felállításához. A Financial Times a szervezés folyamatára rálátó forrásokra hivatkozva azt írja, hogy több bank és pénzügyi szolgáltató is nagyon igyekezett bekerülni ebbe a körbe. Az UEFA hétfőig várta az ajánlatokat, amelyekből majd kiválasztják a nyerteseket. A Financial Times értesülései szerint az amerikai Goldman Sachs és az ausztrál Macquerie bank, valamint az Apollo magántőkealap biztosan ott van a pályázók között.

Korábban arról lehetett hallani, hogy az UniCredit is valamilyen formában részt venne az alap finanszírozásában, de úgy tűnik, az olasz bank nem került fel az UEFA szűkített listájára. A Citi képviselői viszont állítólag megbeszéléseket folytattak a labdarúgószövetséggel a szerepvállalásról. Az viszont nem biztos, hogy az amerikai pénzügyi szolgáltató végül beadott-e ajánlatot.

Lépéskényszerben van az UEFA

Hamarosan valószínűleg többet tudhatunk meg az alapról, és a mögötte felsorakozó pénzügyi szolgáltatókról is. az mindenesetre egyértelmű, hogy a piaci források megcsappanása és a különböző oligarchák, valamint közel-keleti olajmonarchiák megjelenésével a topligák csapatai között is megnőtt pénzügyi egyenlőtlenségek lépésekre kényszerítik az európai futballszövetségeket. Nemrég arról is lehetett hallani, hogy az angol klubok is arra kérték a Premier League vezetőit, hogy hozzanak létre egy hasonló, 1-1,5 milliárd fontos alapot a klubok megsegítésére.

Az UEFA igyekezete, hogy enyhítsen a csapatokra nehezedő nyomáson persze nem választható el az Európai Szuperliga egyelőre hamvába holt tervétől. Ugyan az érintett csapatok többsége végül meghátrált, de azok az okok nem szűntek meg, amelyek erre a lépésre késztették a klubokat. Ha az UEFA elejét akarja venni egy hasonló, ráadásul még akár jobban előkészített kezdeményezésnek, akkor igyekeznie kell a csapatok kedvében járni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.