A koronavírus-járvány az európai futballklubok pénztárcáját is igen érzékenyen érintette. A legnagyobb kiesést a nézők kényszerű távolmaradása okozta, de a közvetítési jogokból származó bevételek is csökkentek. Az UEFA májusban közzétett számításai szerint a teljes európai klubfutballból közel 9 milliárd euró tűnt el, ebből 7,2 milliárdnyi veszteség a topligák csapatainál keletkezett, de a táplálékláncban lejjebb elhelyezkedő kisebb csapatoknál is összejött 1,5 milliárdnyi kiesés.
Nagy a baj
A járvány előtti időszakban töretlenül és nagy mértékben – 2010 és 2019 között nagyjából 80 százalékkal – növekvő bevételek ilyen hirtelen visszaesése sok nagy múltú csapatnak okozott komoly anyagi nehézségeket. A legnagyobb érdeklődés az FC Barcelona kálváriáját övezte, ahonnan Messinek is végül a klub csődközeli anyagi helyzete miatt kellett távoznia.
Az UEFA augusztus közepén jelentette be, hogy a nehézségek enyhítésére egy többmilliárd eurós vészhelyzeti alapot hozna létre, amely segítségével a klubok a piaci ár alatt juthatnának hitelhez, illetve meglévő adósságaik átstrukturálásához is felhasználhatnák e forrásokat. A részletekről egyelőre keveset tudni, azon kívül, hogy az alaphoz az UEFA égisze alatt szerveződő tornákon induló csapatok férnének hozzá. Az érintettek pontos köréről, illetve a feltételekről viszont egyelőre nem sokat tudni.
Értékelt ajánlatok
Ha erről nem is, arról talán kiderült valami, ki adhatja a tőkét az alap felállításához. A Financial Times a szervezés folyamatára rálátó forrásokra hivatkozva azt írja, hogy több bank és pénzügyi szolgáltató is nagyon igyekezett bekerülni ebbe a körbe. Az UEFA hétfőig várta az ajánlatokat, amelyekből majd kiválasztják a nyerteseket. A Financial Times értesülései szerint az amerikai Goldman Sachs és az ausztrál Macquerie bank, valamint az Apollo magántőkealap biztosan ott van a pályázók között.
Korábban arról lehetett hallani, hogy az UniCredit is valamilyen formában részt venne az alap finanszírozásában, de úgy tűnik, az olasz bank nem került fel az UEFA szűkített listájára. A Citi képviselői viszont állítólag megbeszéléseket folytattak a labdarúgószövetséggel a szerepvállalásról. Az viszont nem biztos, hogy az amerikai pénzügyi szolgáltató végül beadott-e ajánlatot.
Lépéskényszerben van az UEFA
Hamarosan valószínűleg többet tudhatunk meg az alapról, és a mögötte felsorakozó pénzügyi szolgáltatókról is. az mindenesetre egyértelmű, hogy a piaci források megcsappanása és a különböző oligarchák, valamint közel-keleti olajmonarchiák megjelenésével a topligák csapatai között is megnőtt pénzügyi egyenlőtlenségek lépésekre kényszerítik az európai futballszövetségeket. Nemrég arról is lehetett hallani, hogy az angol klubok is arra kérték a Premier League vezetőit, hogy hozzanak létre egy hasonló, 1-1,5 milliárd fontos alapot a klubok megsegítésére.
Az UEFA igyekezete, hogy enyhítsen a csapatokra nehezedő nyomáson persze nem választható el az Európai Szuperliga egyelőre hamvába holt tervétől. Ugyan az érintett csapatok többsége végül meghátrált, de azok az okok nem szűntek meg, amelyek erre a lépésre késztették a klubokat. Ha az UEFA elejét akarja venni egy hasonló, ráadásul még akár jobban előkészített kezdeményezésnek, akkor igyekeznie kell a csapatok kedvében járni.
