2020. április 8. 05:34

Komoly nyereséget ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2019-es évben, amelynek köszönhetően 250 milliárd osztalékkal gyarapította a költségvetést. A legnagyobb nyereséget az aranytartalékon érte el a jegybank, a módszernek próbáltunk utánajárni.

Komoly visszhangot kapott másfél éve az MNB lépése, amikor drasztikusan megnövelték az aranytartalékot. A lépés kapcsán 2018 őszén azt közölte a jegybank, hogy a hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva döntött az ország aranytartalékának jelentős emeléséről a Monetáris Tanács. Ennek eredményeképpen a nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára, azaz tízszeresére emelkedett. A döntést többen kritizálták, megkérdőjelezve annak gazdasági racionalitását, hiszen akkoriban meglehetősen nyomott volt a nemesfém ára, és nem is látszódtak olyan fundamentális okok, amelyek magasba lendíthették volna. Akkoriban egyébként inkább a „keleti” országok (így például Oroszország, Kína vagy éppen Törökország) volt aktív az arany piacon. Így az MNB lépése kapcsán egyesek fanyalogva vetették fel, hogy a nyugati trendekkel szemben építi a tartalékot a magyar jegybank. Jellemző egyébként, hogy a 2018 októberi bejelentésben is hangsúlyozta az MNB, hogy 1986 óta most először vásárolt újra aranyat. Ahogy azt is kiemelték, hogy az aranytartalék állományának fizikai formában történt jelentős növelését követően annak hazaszállítása is már megtörtént.

Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában (MTI Fotó: Illyés Tibor) Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Az MNB másfél évvel ezelőtt azt is jelezte, hogy az akkori árfolyamon számolva mintegy 1,24 milliárd dollárt kitevő 31,5 tonnás aranytartalék állománya történelmi szintre ugrott, és a nemzetközi tartalékon belül az aranytartalék aránya ezzel 4,4 százalékra emelkedett, ami megfelel a nem-euroövezeti közép-kelet-európai országok átlagának.

A fanyalgók utólag vélhetőleg azt kívánják, bárcsak követték volna az MNB példáját, hiszen az arany óriási erősödést ért el időközben, míg más befektetési formák messze nem jövedelmeztek ilyen mértékben. Az MNB ugyan korábban nem tettek közzé a megvásárolt arany beszerzési árfolyamát, ám a 2018-as nyárvégi, kora őszi kurzus alapján azt lehet feltételezni, hogy 1200 dolláros unciánkénti (31,1g) árfolyamsávban szerezhette be a jegybank a nemesfémet.

A mostani 1600 dolláros árfolyamot figyelembe véve másfél év alatt 30 százalékos hozamot ért el az MNB, mindez dollárban nagyságrendileg 400 millió pluszt jelent. Ugyanakkor az év végén ennél alacsonyabb 1520 dolláros szinten zárt a tőzsdéken a nemesfém.

A napokban egyébként azt közölték, hogy az MNB 2019-ben kiemelkedő, 254,7 milliárd forint nyereséget ért el. Nem részletezték az eredményeket, de azt is jelezték: az éves eredmény alakulásában a 229 milliárd forintos, kiugró árfolyameredmény meghatározó szerepet játszott, amelyből az arany befektetésen elért nyereség közel 140 milliárd forintot tett ki.

Ennél jobban aligha időzíthette volna az aranyvásárlást az MNB Ennél jobban aligha időzíthette volna az aranyvásárlást az MNB

A deviza tartalékok esetében - amelyek a forint gyengülése miatt szintén növelték az eredményt - az árfolyamváltozás érvényesítése egyszerűbb feladat, mert a jegybank, ha nem is változtatja meg a tartalék nagyságát, azzal kereskedhet. Így például a lejáró devizakötvények ellenértékét tőlük vásárolja meg az Államadósság kezelő központ, amit aztán az MNB a piacról pótol, de az euróban érkező Európai Uniós támogatások forintosítását is ők végzik. Így a könyvelésben megjelenik azonnal a nyereség, ami az év végi záráskor javítja az MNB eredményét. Az arany esetében viszont ilyen tevékenységről nem tudunk, így a jegybankot kérdeztük, ennek módjáról.

Mint azt kérdésünkre közölték, az MNB 2019 végén az aranytartalékon árfolyam eredményt realizált. A realizálás konkrét módszerét az MNB nem árulta el, de tőzsdei termékek esetén létező módszer az úgynevezett önkötés, amikor az eladói és vevői oldalon ugyanaz a szereplő áll. A kívülről látszólag értelmetlen tranzakció célja ilyenkor, hogy az aktuális piaci árfolyamon szerepeljen az eszköz a könyvekben. Piaci szereplőktől úgy értesültünk, hogy a magyar aranytartalék esetében is ilyen módszerrel élt a jegybank.

Az árfolyamnyereség realizálását követően az MNB nemzetközi tartalékában az arany bekerülési árfolyama megemelkedett. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez nem járt együtt az állomány változásával, a nemzetstratégiai célt szolgáló aranytartalékot az MNB nem adta el, azt teljes egészében, fizikai formában Magyarországon tárolja és őrzi. Mindazonáltal jelezték, hogy ennél többet nem árulhatnak el, mert az arany- és devizatartalék kezeléséhez kapcsolódó egyedi műveletek üzleti titoknak minősülnek.

Mindenesetre az a tény, hogy az aranyon elért árfolyamnyereséget az MNB realizálta lehetőséget teremtett a 250 milliárd forintos osztalék fizetésére is. Ha a mostani deviza és arany árfolyamot nézzük akkor a jövő évben is tetemes osztalékfizetésre számíthat egyébként a büdzsé. Az arany ugyanis a 2019 december 31-i kurzushoz képest 100 dollárt erősödött, míg az év végén egy euró 331 forintot ért, míg a napokban 365 forint körül kereskedtek a piacokon a közös európai devizával.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.