A Sophos megbízásából júliusban és augusztusban megkérdezett 400 kis- közép-és nagyvállalatnál dolgozó felsővezető 56 százaléka tartja valószínűtlennek azt, hogy kibertámadás éri a vállalatot, amelyben dolgozik. 8 százalék szerint lehetetlen, hogy ez előforduljon, azaz a vezetők 64 százaléka nem tart kibertámadástól a közeljövőben. Csupán összesen 30 százalék, közülük alig 4 százalék gondolja, hogy nagy eséllyel bekövetkezik a vállalata ellen egy kibertámadás, 26 százalék mondta azt, hogy valószínűleg bekövetkezik.
Az elmúlt két évben a vállalatok jelentős része nem érezte a koronavírus-járvány és az ukrajnai háborús konfliktus hatását a biztonságára: jelenleg a magyar menedzserek alig 37 százaléka gondolja úgy, hogy vállalata sebezhetőbbé vált a kibertámadásokkal szemben, mint a járvány és a háború előtt. A válaszadók mindössze 8 százaléka állítja, hogy most nagyobb a kockázat. Enné lényegesen többen, a vezetők 44 százaléka ugyanakkorának gondolja a veszélyt, mint 2020 előtt.
A vezetők leginkább (26 százalék) a kibertámadásnak a megrendelések és szolgáltatások teljesítésre gyakorolt hatásától tartanak, 23 százalék a cég imázsára gyakorolt negatív hatástól tart, 15 százalék adatszivárgástól és egyéb jogi következményektől fél, közel 10 százalék a vállalat pénzügyi likviditására gyakorolt lehetséges hatása miatt aggódik. Alig 2 százalék mondta azt, hogy egy kibertámadás az alkalmazottak elvesztéséhez vezethet.
A járvány és a háború nem hozott változásokat
A megkérdezett vezetők 91 százaléka azt állítja, hogy vállalataik nem fordítanak nagyobb figyelmet a kiberbiztonsági kérdésekre a Covid járvány kezdete óta. Alig 8 százalék az, aki sokkal többet foglalkozik ezzel a kérdéssel a Covid óta.
Ez utóbbiak közül több mint fele azt mondja, hogy felszerelést biztosított a távmunkához, biztonsági szakembert vett fel, vagy új megoldásokra, szoftverekre támaszkodott.
Ami a háborút illeti; a menedzserek szintúgy 91 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború óta semmivel sem változott/nőtt meg a cégüknél a kiberbiztonság iránti érdeklődés.
Csupán a megkérdezettek 7 százaléka növelte a kiberbiztonságra fordított figyelmet. Ezek közül a cégek 25 százaléka kiberbiztonsági képzést szervezett a dolgozóknak, 30 százalék extra büdzsét allokált a kiberbiztonságra és 40 százalékuk új biztonsági megoldásokat és programokat vezetett be.
A lengyel menedzserek tudatosabbak, mint a magyarok
Ugyanezt a felmérést Csehországban és Lengyelországban is elvégezték. Az eredmények jelentősen eltérnek a magyar piactól. A lengyelek alig 15 százaléka véli úgy, hogy a cége elleni kibertámadás nem valószínű, sőt lehetetlen. A cseheknél ez az arány 45 százalék.
A lengyel vezetők 55 százaléka nyilatkozta azt, hogy a kiberbiztonsággal kapcsolatos hozzáállásán a járvány és az ukrajnai háború változtatott. A cseheknél viszont a válaszok fele szerint semmilyen hatással nem volt ez a két esemény erre a területre.
A lengyel vezetők 52 százaléka rendelkezik kiberbiztonsági politikával. Valamivel kevesebb, 38 százalékos ez az arány Csehországban.
