Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly - Székely Sarolta

Csak úgy repkednek a számok, szinte alig van olyan nap, amikor a kormány, a jegybank vagy valamelyik állami intézmény ne jelentene be száz-, vagy ezermilliárdos mentőcsomagot a koronavírus-járvány húsbavágó hatásainak ellensúlyozása céljából. A legfrissebb döntés szerint, amennyiben a bankok összesen 150 milliárd forint értékben bocsátanak ki kötvényt, azokat a kormány lejegyzi. Összegyűjtöttük az elmúlt két hónapban bejelentett gazdaságmentő, -élénkítő intézkedéseket, abból a szempontból is, hogy azok új forrást áramoltatnak a gazdaságba, vagy meglévők átcsoportosításából állnak.

A világ számos országának kormányával szemben az Orbán-kabinet viszonylag későn rukkolt elő a koronavírus-járvány negatív hatásainak kezelésére szolgáló gazdaságvédelmi intézkedésekkel. Kétségtelenül lassú reakciónak minősíthető, hogy a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) március 10-ei rendezvényén április végi határidőt szabott az MKIK-nak arra, hogy összegyűjtse és továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők visszajelzéseit arról, pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.

Igaz, a kamara egy hónappal korábban, már március végére teljesítette a házi feladatát, vélhetően némi kormányzati háttérunszolásra, addigra ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány a korábban feltételezettnél jóval gyorsabban terjed. Egy április eleji Kormányinfón aztán lapunk kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta, hogy az akcióterv egésze a GDP 18-22 százalékát fogja érinteni. Ami a tavalyi, több mint 46 ezer milliárd forintos nominális GDP alapján 10 ezer milliárd forint körüli mentőcsomagot feltételezett.

Ennek nagyjából a feléről már döntés született – számoltunk be cikkünkben a kormány konvergenciaprogramja, a neves brüsszeli Bruegel Intézet, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesítése alapján. Utóbbi frissességét jelzi, hogy már a legutóbbi, múlt csütörtöki bejelentést is feltünteti, miszerint azok a hazai bankok, amelyek tőkerejük miatt nem tudnak hitelt nyújtanak, akár most, akár a jövőben, összesen 150 milliárd forint értékben bocsáthatnak ki kötvényt, amelyet az állam jegyez le.

Mivel ez már a sokadik vállalás, érdemesnek tartottuk gyorsan átfutni, a veszélyhelyzet pont két hónappal ezelőtti kihirdetése óta a koronavírus-járvány kapcsán milyen bejelentések is történtek. Aszerint is, hogy ezek új források vagy a meglévők átcsoportosításai, ami abból a szempontból érdekes, hogy akkor összességében a GDP hány százalékának megfelelő friss pénz kerül a gazdaságba.

Gazdaságvédelmi Alap: 1346 milliárd forint

Nem új forrás. Ebből:

  • minisztériumoktól elvont pénzekből: 923 milliárd,
  • a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételének átvételéből: 423 milliárd származik.

Járvány elleni védekezési alap: 663 milliárd forint

Nem új forrás. Ebből:

  • az idei párttámogatások 50 százalékából: 1,3 milliárd,
  • a multinacionális láncokat terhelő kereskedelmi adóból: 36 milliárd,
  • a pénzügyi szektor hozzájárulásából: 55 milliárd
  • a gépjárműadó önkormányzatoknak járó részének elvonásából: 34 milliárd,
  • az Országvédelmi Alapból való átcsoportosításból: 378 milliárd
  • költségvetési átcsoportosításokból: 47 milliárd
  • az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelése fedezetéből: 82 milliárd származik.

Fejlesztésekre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP): 420 milliárd forint

Nem új forrás, hanem EU-s pénz

Összetétele:

  • 310 milliárd vissza nem térítendő,
  • 110 milliárd 0 százalékos kamatozású hitel

Ebből juthat:

  • bértámogatási programra: 200 milliárd

A kieső munkaidőre (maximum 85 százalék) eső munkabér 70 százalékát megtéríti az állam a vállalkozások számára. Ezen belül a "kurzarbeit"-hoz hasonlóan a kutató-fejlesztők, mérnökök összesen 30 milliárd forint értékben kaphatnak speciális bértámogatást

  • a vállalatok kapacitásbővítéseinek és beruházásainak támogatására közel 74 milliárd,
  • digitális készségfejlesztő programra: 7 milliárd
  • kedvezményes vállalati forgóeszközhitelekre: 110 milliárd

Állami kamattámogatású hitelek, garanciák, tőkebefektetések: 1460 milliárd

Ebből:

  • banki kötvénykibocsátásból: 150 milliárd,
  • MFB-hitelekből: 439 milliárd,
  • az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által biztosítandó tőkéből: 371 milliárd,
  • az MFB-től és az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-től, az Eximbanktól, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciáiból: 500 milliárd származik.

Jegybanki intézkedések: 3300 milliárd

döntően új forrás.

Ebből:

  • a Növekedési Hitelprogram újraindítása, NHP Hajrá! néven: 1500 milliárd,
  • állampapírok és jelzáloglevelek vásárlásából: 1300 milliárd teremtődik.

Az, hogy a kereskedelmi bankoknak nem kell elhelyezniük a jegybanknál tartalékot: 250 milliárdot hagy a pénzintézeteknél.

Az MNB osztalékot fizet be a költségvetésbe a 2019-ben – jórészt az aranykészletén realizált árfolyamnyereségen – elért osztalékból, ez a 250 milliárd növeli a költségvetés mozgásterét.

Könnyítések

  • Hitelmoratórium:

A 2020. március 19-e előtt meglévő adósságok törlesztésére 2020. december 31-éig igénybe vehető moratórium 1500-3000 milliárdot hagyhat a lakosságnál és a vállalatoknál, attól függően, hánya élnek e lehetőséggel. A mostani állás szerint összességében az adósok mintegy fele fizet tovább.

  • Közterhek:

Varga Mihály közlése szerint az adózási könnyítések több mint 200 milliárdot hagynak a magyar családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál. Ezen belül az, hogy július 1-jétől két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, fél év alatt 160 milliárd forinttal növeli a vállalkozások mozgásterét Az viszont már csak jövőre jelenthet mintegy 10 milliárdos könnyebbséget nagyjából 51 ezer vállalkozásnak, hogy a kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-től egy százalékponttal, 12-ről 11 százalékra csökken. A tényleges összeg ennél magasabb lehet, ha lesznek, akik ezt az adófajtát választják – márpedig a kedvezőbb adókulcs miatt van erre esély.

A közúti szállítóknak az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER)-bejelentéseik után nem kell kockázati biztosítékot fizetniük, a korábban befizetett biztosítékot pedig visszakapják. Hogy ezzel mennyi spórolhatnak meg, azt pontosan nem tudni. Viszonyítási alap lehet azonban, hogy e jogcímen 2019-ben összességében 7,3 milliárd forint érkezett az adóhivatalhoz.

Nem számszerűsíthető annak pozitív hatása, hogy

  • a koronavírus-járvány miatt bajba jutott cégek ingyenes fizetés-könnyítést vehetnek igénybe. A 12 havi részletfizetés vagy a hat havi pótlékmentes fizetési halasztás mindegyik adófajtára kérhető, és 5 millió forintos tartozásig vehető igénybe. A nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak elég a járvány alatt a nettó bért kigazdálkodni, hiszen még a munkavállalótól levont járulékra és szja-ra is járhat a kedvezmény,
  • a hazai hotelekben, szállókban, panziókban, apartmanokban eltöltött vendégéjszakák után 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót, ezt az állam állja helyettük. Körülbelül egymillió munkavállalónak nőhet a Szép-kártyára érkező juttatása, ugyanis 2020. június 30-áig a jelenlegi adóteher 32,5-ről 15 százalékra csökken. Ráadásul 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható összeg is csaknem megduplázódik, 2020-ban az úgynevezett rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő,
  • a munkavállalókat segíti, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosultak maradnak az egészségügyi ellátásra. Helyettük május 1-jétől a munkáltató fizeti ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7710 forintot jelent. A munkáltató kérésére a NAV engedélyezi, hogy még ezt a minimális összeget is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen a vállalkozásnak megfizetnie.

A négy- vagy többgyermekek után igénybe vehető kedvezmények összességében az idén akár 380 milliárd forintot is hagynak a szülőknél – ez Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közlése szerint azonban a tavalyi családvédelmi akcióterv idén életbe lépett eleme.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.