Biztatónak egyáltalán nem nevezhető magyarországi adatokat tett közzé a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a születéskor várható élettartam összességében 74,3 év volt 2021-ben itthon, ha pedig nemekre bontva nézzük mindezt, a magyar nők 77,8 évvel, míg a férfiak mindössze 70,7 évvel kalkulálhattak.
Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mégis milyen összefüggés rajzolódik az egészségügyi költések és az élettartam között, mennyit számít mindez? Az az OECD GDP-arányos, 2021-es adatait felhasználva készített grafikonunkon is látszik, hogy Magyarország viszonylag rendkívül keveset költ az egészségügyre.
A tárgyévben a hazai 7,4 százalékos ráfordítás összességében a 33. helyet jelentette a szervezet 38 tagországa közül. Mindez pedig egyben azt is mutatja, hogy például Costa Ricában, Chilében, valamint a Visegrádi Négyek két másik országában, Csehországban és Szlovákiában is többet költött arányosan erre a célra a kormányzat. Lengyelország egyébként ebben a mutatóban Magyarország mögött végzett 6,4 százalékkal.
Ha mindezt a születéskor várható élettartammal összehasonlítva nézzük, akkor az látható, hogy a magyar 74,3 év a 38-ból a 36. helyre volt elegendő, viszont a hazai átlag alig maradt el az amerikai 76,4 évtől – pedig messze az Egyesült Államok költi arányosan a legtöbbet az egészségügyre, a GDP mintegy 17,4 százalékát.
Lenne hová fejlődni
Bár egyértelmű összefüggés első ránézésre így nem rajzolódik ki az egészségügyi költések és a várható élettartam között, kíváncsiak voltunk arra, hogy azok az országok, ahol a hazaihoz hasonló szinten alakul a ráfordítás, mennyivel jobban vagy rosszabbul teljesítenek, mint Magyarország.
A hazai 7,4 százalékos GDP-arányos költés szintjéhez a legközelebb a Costa Ricában mért 7,6, az Észtországban mért 7,5, a Litvániában mért 7,8, és az izraeli 7,9 százalék áll. Ha az ezen országokban tapasztalható várható élettartamokat hasonlítjuk a magyar szinthez, a toplista a következőképpen alakul:
- Izrael – 82,6
- Costa Rica – 80,8
- Észtország – 77,2
- Magyarország – 74,3
- Litvánia – 74,2
év.
Azaz a magyar GDP-arányoshoz képest a legtöbbet költő Izraelben lényegesen magasabb volt a várható élettartam, mint itthon – ráadásul a vizsgált négy másik országból így három is jobban teljesített ezen a téren, mint hazánk.
Ha kifejezetten csak arra fókuszálunk, hogy hogyan változtak az elmúlt években ezek a mutatók, az látszik, hogy Magyarországon a várható élettartam sokkal inkább lefelé tendál, mint a hasonló helyzetben lévő országokban:
Ahogy az grafikonunkon is látszik, a 2016-ban mért 76,2 éves korhoz képest évek óta nem sikerült érdemben javítani, a felzárkózás úgy pedig nem fog sikerülni a versenytársakhoz, ha nem költ a kormányzat érdemlegesen többet az egészégügyre.
Ennek szükségességét igazolja az is, hogy az OECD elkerülhető halálozásokról szóló statisztikája - igaz, 2019-es adatok alapján - arra az eredményre jutott, hogy az összes vizsgált, több mint 45 ország közül, Magyarországon volt a legmagasabb ez az mutató, hiszen itthon 100 ezer főre átlagosan 262 ilyen haláleset jutott.
