<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Szuperliga és elbukása még mindig nagyon komoly hullámokat ver, főleg Angliában. A brit kormány létrehozott egy testületet, amely az angol futballt hivatott átvilágítani - a szurkolók segítéségével. A szurkolói csoportok tiltkozása néhol erőszakos formát öltött, és több helyen fogalmaztak meg a klubok irányítására vonatkozó javaslatokat, hogy miként kellene őket bevonni a klubok irányításába. Tegnap a Liverpool vezetői és szurkoló csoportjai jutottak olyan elvi megegyezésre, amely alapvetően alakíthatja át az angol futballt. A topfutball elmaradt bevételei eközben 9 milliárd euróra nőnek az UEFA szerint. Ezért az európai futball irányító testülete olyan lépéseket tervez, amelyek a játékosok fizetését és átigazolási díjait szorítaná fenntartható keretek közé. Pont ahogy a Szuperliga kiötlői javasolták.

A Szuperliga elbukásában az egyik döntő szerepet az angol szurkolók vehemens és egységesnek tűnő ellenkezése játszotta. A hat résztvevő nagy klub tulajdonosai láthatóan nem számítottak ilyen erősségű és egységes ellenállásra saját szurkolóiktól. Úgy tűnik, több klub is levonta a következtetéseket, és nagyobb szerepet szán saját szurkolóinak a klubjaik vezetésében.

A FIFA elnöke állt a Szuperliga mögött?
A másik rendkívül fontos okról - a politika legfelsőbb szintű ellenállásán, a borzalmas előkészítésen és a nemlétező kommunikáción túl -, ami miatt elbukott a Szuperliga, a New York Times írt tegnap hosszabb izgalmas hátteret. Az amerikai lap szerint a FIFA, és különösen annak elnöke, Gianni Infantino hosszú éveken keresztül támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte a Bajnokok Ligájával szembeni új bajnokság ötletét, ám a döntő pillanatban kihátrált a Szuperliga mögül. Javier Tebas, a spanyol liga vezetője nyíltan hangoztatja is, hogy valójában Infantino állt a Szuperliga elszakadási kezdeményezése mögött.

 

Infantino és emberei már évek óta tudtak az ötletről, és a saját sorozatuk, a klub világbajnokság támogatásáért cserébe, csendben támogatta a Szuperliga ötletét, sőt annak kidolgozásában is tevékenyen részt vett. Vagyis a Szuperliga a világ futballjának két legfontosabb irányító testülete és azok vezetői közti harc egyik állomása volt. A tét: ki irányítja a futball világát.

Infantino számára az is fontos lehetett, hogy a szakadárok hajlandóak lettek volna a klub vb-n való részvételért járó 1 milliárd dollárról lemondani a FIFA javára, amit az a világ labdarúgására költhetett volna. A 2019-ben kezdődött megbeszéléseket egy A22 nevű, tanácsadókból álló konzorcium vezette, vezetője az az Anas Laghari (a Real Madrid enökéne, Florentino Pereznek gyermekkori barátja) és John Hahn voltak, akik többször folytattak megbeszéléseket Infantino legközelebbi szövetségesének számító Matthias Grafstrommal, a FIFA főtitkár-helyettesével. A Szuperligát megalakító klubok a FIFA  jóváhagyása, egyetértése nélkül nem is tartották megvalósíthatónak a szakadár bajnokságot. Csak miután többször több csatornán keresztül meggyőződtek a FIFA és Infantino támogatásáról vágtak bele tervükbe. Sőt, a finanszírozást összeállító JPMorgan is nagyrészt ezért vállalta a pénzügyi háttér összeállítását, mert a projekt mögött tudhatta Infantino beleegyezését. Amikor januárban kiszivárogtak erről a hírek, az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin sürgős találkozót kért Infantinótól a svájci Nyonban, ahol egyenesen feltette a kérdést: benne van-e az UEFA a Szuperliga létrehozásában vagy sem. A New York Times forrásai szerint Infantino némi habozás és Ceferintől érkező nyomásgyakorlás után nemmel válaszolt. A januári közlemény szerint a zárt bajnokságot ellenezte a FIFA, és az április bejelentés után is sokkal mérsékeltebb hangú közleményt adott ki, mint az UEFA - ráadásul utolsóként tette ezt a megszólaló szervezetek közül. Azután, hogy politikusok sora, az érintett ligák, az UEFA mind keményen elítélte a Szuperiga ötletét. A szurkolói tiltakozásokat, a politikusok fellépését látva, valamint ismét érezve a Ceferin felől érkező nyomást, Infantino végül április 20-án kihátrált a Szuperliga mögül. Órákkal később az angol klubok egymás után jelentették be kilépésüket a Szuperligából... 

Az ok végülis magától értetődő, még ha ezt korábban csak egyoldalúan vették figyelembe a tulajdonosok és menedzsereik: a futball a szurkolók miatt ekkora üzlet. Ők nézik és fizetnek elő a tévén látható meccsekért, ők vesznek mezeket, sálakat, ők mennek ki a meccsekre, miközben esznek és isznak, fizetnek a meccsjegyekért és bérletekért, és ők teremtik meg azt a hangulatot, ami nélkül nem az igazi egyetlen mérkőzés sem, hogy hagyományokról, amit egy-egy klub képvisel, ne is beszéljünk. Ha ők nincsenek, a foci nem lehetne a szórakoztatóipar része sem. És a helyi szurkolók most elég hangosan szóltak: ne csak fejőstehénként, vagyis fogyasztóként tekintsenek rájuk a klubok, akiknek még több mezt és egyéb szuvenírt vagy szolgáltatást adhatnak el, hanem a klubok identitását és lényegét megtestesítő szereplőként kezeljék őket.

Tényleg nagyobb lesz a szurkolók beleszólása a topklubok életébe?

Elsőként a Chelsea jelentette be május elején, hogy július 1-től három, később meghatozott módon, de évente választott szurkolói tanácsadó ülhet be a klub vezetői talákozóira, az évente négyszer tartott board meetingekre, így vonva be a drukkereket a döntéshozatalba. Fontos megjegyezni, hogy a szurkolói tanácsadóknak szavazati joga nem lenne, alá kell írniuk egy olyan titoktartási nyilatkozatot, amilyet a klub vezetőinek is kell. Ezen kívül nem vehetnek részt olyan találkozókon, amelyek a játékosokkal, az edzői stábbal kapcsolatosak. A mandátumuk letelte után a szurkolói tanácsadók kiválaszthatnak egy angol jótékonysági szervezetet, amelynek a klub 2500 fontot utal.

A Manchester United szurkolóinak egy része a Glazer családot szeretné kiebrudalni a tulajdonosi székből, és a tulajdonosokat bíráló emaileket küldözget a klub alkalmazottainak, egy másik részük viszont nyílt levélben kért részesedést a klub részvényeiből, a Glazer-családéval egyenlő szavazati joggal, valamint beleszólást a legfontosabb kérdésekbe a szurkolók számára. A tulajdonosokkal való eddig példa nélküli találkozóra június 4-én kerül majd sor, igaz, online. A megegyezésre szükség is lesz, mert a klub a szurkolók tiltakozása miatt egy 200 millió fontos szponzori szerződéstől esett el.

A 72. percben megpróbálták lecserélni Firminót, de Pásztor András szurkoló megvétózta az edző döntését, így - a bírósági eljárást elkerülendő - pályán maradhatott a brazil támadó.

Ugyan a fenti jelenet csak tréfa, de az igaz, hogy a Liverpool tegnap egy olyan megállapodást jelentett be szurkolói csoportokkal, amelyek jogi kötelezettséggel bírnának a tulajdonosok számára. Az Official Liverpool Supporters Trust és a Spirit of Shankly nevű befolyásos szurkolói csoportokkal folytatott tárgyalások eredményeként

rögzíteni fogják a klub alapító okiratában és egy jogilag kötelező érvényű egyetértési megállapodásban a szurkolókkal való konzultációs folyamatot. Ez azt is jelenti, hogy a megállapodás tulajdonosváltás esetén is kötelező jelleggel érvényben marad.

A folyamat részeként létrehoznak még az új idény előtt egy szurkoló igazgatóságot, a Supporters Board-ot, amelyet az Official Liverpool Supporters Trust működtet majd, együttműködve a partner szurkolói csoportokkal. A Supporters Board rendszeresen összeül majd, elnökét pedig meghívják a fontosabb igazgatóság ülésekre, amikor szurkolókat érintő stratégiai kérdések merülnek fel. 

Ahogy Simon Hughes, a The Athletic szakírója fogalmazott,

úttörő jelentőségű lehet ez a nap az angol futball számára. Szerinte a liverpooli szurkolók többet értek el, mint amit eredetileg követeltek: ha a klub tulajdonosai a legnagyobb horderejű, szurkolókat érintő kérdésekben nem kozultálnak a szurkolókkal, a bíróságon találják magukat. 

A Chelsea-vel szemben itt a polgári jog és nem a titoktartással védett céges belső jogrendszer korlátozza a tulajdonosokat, amelynek végén a szurkolóknak engedelmeskedniük kell a klub akaratának.

Az FSG és fő tulajdonosa, John W. Henry - szokás szerint - ismét szokatlant húzott ezzel, hogy olyan mértékben engedi át hatalmának egy részét, amely példa nélkülinek tűnik. Persze, az ördög - mint mindig - most is a részletekben van, és sok minden változhat még addig, ameddig a végleges változatot leírják és elfogadják, de egyértelműen pozitív és jelentőségteljes változásként tekintenek rá, amely követőkre találva megváltoztathatja az angol futballt.

A közeljövő továbbra is borús: új pénzügyi realitásokkal számol az UEFA

Kérdés, hogy a szurkolók képviselőivel kibővített klubvezetések milyen válaszokat fognak adni a következő szezon(ok) kőkemény pénzügyi problémáira. Az UEFA ugyanis szintén tegnap tette közzé várakozásait, melyek szerint az európai futballklubok 9 milliárd eurós bevételkieséssel számolhatnak a koronavírus-járvány miatt.

Az első osztályú klubok 7,2 milliárdos, míg az alacsonyabb osztályúak 1,5 milliárd euróval kevesebb bevételre tehetnek szert a tavalyi és az idei szezonban. Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük az angol Premier League tavalyi szezonjának eredményeit: csak tavaly 600 millió font bevételkiesést voltak kénytelenek elszenvedni a PL klubjai.

Az Euro 2020 elhalasztása további kétmilliárd euró kiesésétől mentette meg a klubokat, hiszen az EB helyett így a nyáron be tudták fejezni a bajnokságokat, ami azt jelentette, hogy nem kellett a tévécsatornáknak további százmilliókat visszatéríteniük az elmaradt közvetítések miatt.

A belépőjegyek értékesítésének hiánya önmagában négymilliárd eurós mínuszt jelentett, a szponzorációs és kereskedelmi bevételek mértéke pedig az UEFA számításai szerint 2,7 milliárd euróval csökkent.

Tavaly nyáron az átigazolásokra fordított összeg 39 százalékkal volt kevesebb a 2019-eshez képest, míg az idén januári átigazolási időszakban a 2020-assal összevetve 56 százalékkal csökkent az az összeg, amelyet az egyesületek új játékosok szerződtetésére kifizettek. Az angol klubok 1,55 milliárd font értékű átigazolásai tették ki a teljes átigazolási piac 43 százalékát.

A jelentés szerint az elmúlt év eleje óta 24 ország 15 első- és 37 másodosztályú klubja került olyan súlyos pénzügyi válságba, hogy nem tudta folytatni a bajnokságot, vagy csődeljárással kellett szembenéznie. Az eddigi legrosszabb évben, 2011-ben 34 ilyen egyesületről tudott az UEFA.

Azért a jelentés ismertetésekor még odaszúrtak a Szuperligát gründoló kluboknak, ismertetvén az UEFA jövőben tervezett szolidaritási kifizetéseit, mely szerint a kisebb kluboknak és szövetségeknek 28 milliárd dollárt fognak juttatni, szemben a szakadár liga által tervezett 10 milliárddal. (Igaz, az ESL létrehozói az UEFA múltbeli kifizetéseihez hasonlították az általuk ígért tízmilliárdott, de a tények effajta kezelése nem csak a politikusok sajátja, tehetnénk hozzá.)

Az UEFA elnöke, Alkesander Ceferin szerint az európai focinak új pénzügy realitásokkal kell szembesülnie a pandémia után. Az európai futball legfőbb irányító testülete ugyanis azt tervezi, hogy szigorít pénzügyi szabályozásain, hogy a klubok működtetése pénzügyi értelemben is felelősségteljes legyen.

Ez azt jelenti, hogy a létező pénzügyi szabályokat, a sokak által bírált Financial Fair Playt (továbbiakban FFP) módosítják és frissítik, hogy pénzügyileg fenntartható működést eredményezzenek a kluboknál. Ahogy Ceferin fogalmazott: "az UEFA és az európai futball együtt dolgozik majd azon, hogy a sportág új szabályokat kapjon egy új jövőben".

Az UEFA tanulni látszik a Szuperliga elbukott ötletéből, mert az új szabályok a játékosok fizetését és átigazolási díjait is érinteni fogják,

ahogy ez Andrea Traverso, a testület pénzügyi fenntarthatóságért felelős igazgatójának szavaiból kiderült.

A jelentés szerint a bérek és átigazolási díjak mértékét elfogadható mértékűre kell csökkenteni, hogy a költségeket kezelhető mértékűek maradhassanak. A Szuperliga kiötlői ezt a mértéket a bevételek 55 százalékában állapították volna meg, az UEFA jelenlegi ajánlása 70 százalék, de ez nem akadályozza meg a klubokat, hogy messze e fölé menjenek, és  akár a bevételeiknél többet költsenek játékosaikra, edzőikre és azok ügynökeire.

A pandémia végett vetett a futball mint iparág folytonos növekedésének: az UEFA becslései szerint az első osztályú klubok bevételei 2010 és 2019 között 80 százalékkal nöttek. A járvány miatti súlyos pénzügyi problémák azonban cselekvésre késztette a klubokat, és ha áttételesen, a Szuperliga okozta felfordulás miatt is, végül az UEFA is megmozdulni látszik. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.