A Szuperliga elbukása leginkább valamiféle válságtünetnek fogható fel, mert a problémák egyre csak sokasodnak a futball világában. A Premier League azért is vált a legértékesebb, legjobban eladható focibajnoksággá, mert általában itt a legélesebb a verseny a bajnoki címért és a Bajnokok Ligájába kerülésért, itt megeshetett a Leicester 1:5000-hez valószínűségű bajnoki címe.
Márpedig a Szuperliga bevezetése ezt az éles versenyt csökkentette volna, legalábbis a PL maradék 14 klubjának ez volt a véleménye. Ha csökken a verseny, a közvetítési jogok sem érnek annyit, így a kimaradó 14 klubnak kevesebb jut, míg a legnagyobb hat klub a Szuperligából rengeteg pénzt kap. Márpedig számosan - például a Leicester, az Everton, az Aston Villa vagy a Brighton - verték magukat százmillió fontos adósságokba, költöttek csapataikra, aminek valahogy meg kell térülnie. Ez is magyarázza azt az elementáris dühöt, amivel a Top6-on kívüli klubok fogadták a Szuperliga elképzelését.
Nem ördögtől való a focis elitliga, csak ki kellett volna találni
És most itt az újabb fenyegető pénzügyi fejlemény: a BT Sport szeretne kiszállni a sportközvetítésekből, ami azt jelenti, hogy a két fő közvetítő társaság közül az egyik bedobja a törülközőt, ami nem segíti a közvetítési jogok feljebb srófolását. Az angol klubok pandémia miatt kieső bevételeit 2 milliárd fontra becsülik, és úgy tűnik, strukturális reformokra az érintettek nem hajlandóak: a Premier League ötlete ugyanis kimerül annyiban, hogy megpróbálja elérni, ne kelljen idén aukcióra bocsátani a közvetítési jogokat, és ketyegjen tovább a jelenlegi deal meghosszabbítása.
A kisebb PL-klubok dühét az is fokozta, hogy véleményük szerint pár topklub azért kért időt a tévés értékesítés terveinek áttekintésére, hogy ezalatt bejelenthessék a Szuperligát.
A tavalyi német, és az idén nagy viták után elfogadott olasz közvetítési jogokért kapott ajánlatok nem sok jóval kecsegtetik az angol klubokat. A Bundesliga meccseiért adott 4,4 milliárd euró csak 5, ám a Serie A közvetítéséért kapott 810 millió eurós díj a DAZN streaming-szolgáltatótól viszont már 20 százalékkal kevesebb, mint a korábbi összegek. Figyelmeztető jel, hogy Olaszországban alulmaradt a licitversenyben a korábbi fő tulajdonos, az a SkySport, amely mellől most kilépni látszik fő versenytársa, a BT Sport.
A Financial Times megerősített értesülései szerint a
BT valóban árulja sportközvetítési üzletágát.
Ha a tévék közti verseny csökken, az apaszthatja a médiajogokért fizetendő díjakat is, ami a PL 20 klubja számára újabb pénzügyi nyomást jelent majd.
Válaszúton a világ focija: hogyan másznak ki a klubok a válságból?
A BT kiszáll
2013-ban a BT Sport azzal a merész ígérettel indult az angol tévés piacon, hogy megtörje a Sky dominanciáját a fizetős tévécsatornák piacán, és hogy mérsékelje a topfutballt látni akaró angol tévénézők költségeit. Az akkori vezérigazgató, Gavin Petterson - egyébként fanatikus Liverpool-szurkoló, irodájában a csapat mezei lógtak a falon - víziója az volt, hogy ingyenes focit adnak szélessávú előfizetőiknek, mindenki más pedig olcsón nézheti majd a mérkőzéseket.
Nem telt el évtized, és a BT ki akar szállni a piacról.
A londoni FTSE 100 között listázott távzközlési óriás a Lazard befektetési bankot bízta meg ugyanis azzal, hogy tegyen javaslatot sport üzletágának értékesítésére. A BT-t minden megoldás érdekli: szóba jöhet a teljes vagy a részleges eladás is, a partneri viszony létesítése, vegyesvállalat alakítása, csak csökkenjen az üzletágra nehezedő pénzügyi teher. Ami nem kevés: a kevesebb mint kétmillió előfizetőre 800 millió fontos éves költség jut, minimális nyereséget vagy még azt sem termelve.
A BT egyik korábbi vezetője szerint mindez elkerülhetetlen volt, hiszen egyéb költségcsökkentések mellett a cég már tavaly 36 év után először volt kénytelen mérsékelni osztalékát, amivel 2,5 milliárd fontot takarított meg. A volt vezető szerint a Sky-jal kötött 2017-es keresztengedélyezési megállapodása eleve okafogyottá tette a BT Sport tulajdonlásának indokait. (E megállapodás lehetővé tette a két szolgáltató számára, hogy egymás műsorait integrálják saját kínálatukba, így a BT Sport a Sky Sports műsorait, a Sky pedig a BT Sportot kínálhatta közvetlenül előfizetőinek.)
Az angol üzleti lap értesülései szerint a BT tárgyalt már több szereplővel is, így a Serie A közvetítési jogait most elnyerő DAZN-nal, az Amazonnal, a Disney-vel, az ITV-vel, valamint magántőkealapokkal egyaránt. A cél, hogy "találják meg a befektetések bevonásának módját, erősítsék sportüzletágunkat és segítsenek azt a növekedés következő szakaszába vinni". A DAZN, az Amazon, az ITV és a Disney nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit.
Némely elemző számára bármilyen fejlemény is üdvözlendő lenne, mert
az egykor a növekedést hajtó BT Sport mára zéró értéket képvisel előreljelzéseikben.
De még ha nem is lesz semmilyen üzlet, a BT elhatározása a sportpiac elhagyására lehetővé teszi a cég számára, hogy alaptevékenységére, a távközlésre összpontosítson, beruhásokat hajtson végre az 5G hálózatokba is.
Ahogy az Assembly Research alapítója, Matthew Howett fogalmazott: "Mindegy, hogy eladás, vagy a valószínűbbnek látszó partnerség, ez kevésbé fontos, a lényeg, hogy BT hátat fordított eddigi stratégiájának".
Amikor a BT belépett a sportközvetítések piacára, sokan méltatták, hogy kihívóként életet lehelt egy haldokló területbe, és bár a nyereség kicsi marad, az üzletág növelte a cégcsoport bevételét, sokmillió háztartásban és sokezer kocsmában erősítette márkáját.
A sport segítette a BT pozícióit a szélessávú internetszolgáltatásban, ahol a Sky növelte részesedését a BT rovására. A távközlési mamuttól lemorzsolódó előfizetők száma élesen csökkent miután elindították sportcsatornájukat.
A BT először 2012-ben hasított ki egy komoly szeletet a sportközvetítési piacból, amikor váratlanul megnyerte a PL 38 mérkőzésének közvetítési jogait - három évre potom 738 millió fontért.
A Sky már korábban is kénytelen volt versenyezni az ír Setantával és az amerikai ESPN-nel, de a BT belépése volt az első igazán komoly kihívás számukra.
A BT nagy lendülettel lépett a piacra, 900 milliót fizetett a Bajnokok Ligája közvetítési jogaiért, ennek eredményeként egy éven belül 4 millióra tudta növelni előfizetői táborát. Ám a sportpiacra való benyomulásnak árnyoldala is volt, mert a befektetők kezdték megkérdőjelezni a veszteségek értékét.
A BT James Barford, az Enders elemzője szerint 2 milliárd fontot vesztett azzal, hogy belépett a sportközvetítések piacára, az első időkben évi 400 millió körüli mínuszokkal. A telekom cégre az elmúl időkben rájárt a rúd: 2015 és 2020 között elveszítette piaci értékeének négyötödét, tavaly pedig 11 éves mélypontra esett részvényeinek értéke.
Petterson 2018-as távozása után, Marc Allera már sokkal inkább kereste a befektetés megtérülését, így felemelte a BT Sport előfizetési díját, és online strreamelési hozzáférést biztosított nem BT-ügyfeleknek is. Az előfizetők azonban válaszul elpártoltak a cégtől.
A BT sport kiszállása a közvetítési jogok piacáról komoly károkat okozna a Premier Leage-nek, amely eddig hasznot húzott abból, hogy a versenytársakat szembeállította egymással az aukciókon.
A PL közvetítési jogait 1999-ben 670 millió fontért adták el, ma ez 5 milliárd. Ebből a pénzből az angol klubok sokkal többet tudtak költeni játékosvásárlásokra és fizetéseikre. És nemcsak a legnagyobb klubok, hanem a kisebbek is, a másodosztály klubjai is.
A Premier League a pandémia alatti pénzügyi stabilitás biztosítása miatt azonban szeretné sutba vágni a hazai közvetési jogok idén esedékes árverését, és folytatná a jelenlegiekhez hasonló feltételekkel, a jelenlegi szereplőkkel: a Sky, a BT és az Amazon részvételével.
A lufi leereszt
A közvetítési jogok lufija leereszt, az angol klubok előtt ott lebeg a német és az olasz példa, mint láttuk, mindkét esetben a jogdíjak csökkenését hozta, érthető, hogy nem akarnak egy vélhetően hasonló eredménnyel záruló árverést.
Mivel a BT és a Sky már nem hajszolják egymást az angol piacon, ez elősegíti, hogy a sport üzletágat „reális értéken” adják el egy olyan riválisnak, mint DAZN - állította a telekommunikációs csoport egyik ügyvezetője, aki szerint a BT bebizonyította, hogy van hely a Sky mellett egy jelentős versenytársnak.
A jövő sokféle forgatókönyvet tartogathat, a hagyományos szereplők, a tévécsatornák nemigen fogják felüllicitálni az olyan új szereplőket, mint a DAZN. Az viszont kérdés, hogy az újak mennyire hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni a piacszerzésért cserébe. Kérdés az is, hogy a nemzetközi jogok piacán ugyanilyen folyamatok játszódnak-e le. Tekintve, hogy a világjárvány komolyan érinti a potenciális fogyasztók vásárlóerejét mindenhol, amire még a válságban is hasító pályázóknak is tekintettel kell lenni, így a kilátások nem kedvezők az angol klubok számára sem.
