„Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szakmaiatlansággal vádolja a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) sztrájkstatisztikai adatgyűjtése kapcsán, valójában a KSH 1991 óta változatlan formában, az ENSZ szakosodott munkaügyi szervezete ajánlásának megfelelően vizsgálja a különböző sztrájkeseményeket” – írja közleményében a statisztikai hivatal.
A PDSZ azt sérelmezte, hogy „a realitásokat, de gyakran még a vonatkozó jogszabályokat is teljesen figyelmen kívül hagyva összeállított kérdéssor tökéletesen alkalmatlan arra, hogy bármilyen következtetést is le lehessen vonni az oktatásban történő sztrájkeseményekkel kapcsolatban”.
„A PDSZ sztrájkját felmérő kérdőív és adatfelvételi módszertan megfelel a nemzetközi metódusnak” – írja a KSH.
Az adatgyűjtés például a legalább tíz főt érintő sztrájkeseményekre terjed ki, és a PDSZ szerint viszont épp ez az egyik gond, hogy a KSH statisztikáiban nem fognak megjelenni azok a munkavállalók, ahol csak kilenc fő sztrájkolt egy adott napon.
A KSH szerint azonban ők is bekerülnek. „A 10 fő részvételét nem egyidejűleg, hanem a teljes munkabeszüntetés időtartamára vonatkozóan kell figyelembe venni, valamint a tankerületek és a szakképzési centrumok esetében az irányításuk alá tartozó intézményekre együttesen kell értelmezni. Például, ha egy tankerületi központhoz tartozó köznevelési intézményekben összességében legalább 10 fő részt vett a sztrájkban (akár úgy, hogy nem azonos időpontban és nem azonos köznevelési intézménynél, de a szóban forgó sztrájkesemény keretében), akkor a tankerületi központhoz tartozó összes köznevelési intézmény adatait figyelembe kell venni a kérdőív kitöltésénél, így azokat is, ahol 10 főnél kevesebben vettek részt a munkabeszüntetésben.”
A sztrájktörvény értelmében a két órát meg nem haladó sztrájkot figyelmeztető sztrájkként veszik számításba, és a sztrájkban résztvevők, valamint a kieső munkaórák számát a figyelmeztető sztrájk adataival együtt, összevontan publikálják.
„Akármilyen hosszan vett részt valaki a sztrájkban, bekerül a mérésbe. Azok, akiknek a munkabeszüntetése nem érte el a két órát, a fenti feltételek mellett szintén a résztvevők körébe sorolandók” - hangsúlyozza a KSH.
A sztrájk előzményeire, és a sztrájk céljaira vonatkozóan általános kérdéseket tesz fel a Hivatal, a sztrájkalapból történő juttatásra vonatkozó kérdés megválaszolása pedig opcionális, amennyiben az adatszolgáltató erre vonatkozóan nem rendelkezik információval, a válaszadás nem kötelező – áll a közleményben a PDSZ korábban felvetett kritikus észrevételeire reagálva.
A KSH felhívja a figyelmet arra is, hogy ha két sztrájk között legalább két hónap eltelik, akkor a második már új sztrájkeseménynek minősül, ezért ebben az esetben új kérdőívet kell kiküldeniük.
