Február 12-én tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb, 2026 januárjára vonatkozó magyarországi inflációs adatot, amely szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Ahogy arról az inflációs adatok közlése után készült elemzésünkben is írtunk, a jelenlegi, 2,1 százalékos szintnél alacsonyabb, 2 százalékos ütemet 2018 márciusában láttunk legutóbb. Mint jeleztük, az adatok megjelenése után az elemzők sem kerülgették sokáig a forró kását: egyre többen vélik úgy, hogy a vártnál is kedvezőbb inflációs mutatót látva akár tényleg a kamatvágás mellett dönthet a jegybank a februári kamatdöntő ülésén.
Hogy áll a magyar adat a nemzetközi viszonylatban?
Jelen cikkünk írásakor még nem elérhető az Európai Unió egészének minden inflációs száma, így az EU-s átlag sem ismert egyelőre, ám a hét ábrájának elkészítéséhez így is kellő mennyiségű nemzetközi viszonyítási alap állt rendelkezésre:
A nemzetközi összehasonlításhoz a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) adatait vettük alapul, mivel ez minden tagországban ugyanolyan számítási mód és fogyasztói kosár alapján állapítandó meg. Értéke ezért eltér a KSH által közzétett adattól. Magyarországon januárban a HICP 2,3 százalék volt.
Az Eurostat januári harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) adatai alapján továbbra is jelentős inflációs különbségek rajzolódtak ki az Európai Unióban. Míg több nyugat-európai országban, például Franciaországban, Olaszországban vagy Finnországban egy százalék körüli vagy az alatti volt az éves drágulás üteme, addig Közép- és Kelet-Európában ennél érezhetően magasabb értékek jelentek meg.
A jelenleg elérhető adatok alapján a legmagasabb januári inflációt Szlovákiában mérték 4,2 százalékkal, de Horvátország és a balti államok is az uniós átlag felett teljesítettek. Magyarország a régióban és uniós szinten is a középmezőnyben végzett, amellyel alapvetően a kormány is elégedett lehet. Az uniós adatok összességében arra utalnak, hogy az egyes országok gazdasági és árszerkezeti különbségei továbbra is jelentős eltéréseket okoznak.
Laptársunk elemzését, a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképet itt olvashatják.
