A Magyar Nemzet kedden számolt be arról, hogy Varga Judit vezetheti a Fidesz listáját a jövő év júniusi európai parlamenti (EP) választásokon.
A kormányközeli lap ma interjút is közölt az igazságügyi miniszterrel, aki hivatalosan nem erősítette meg a hírt, mondván, hogy arról még a Fidesz elnökségének is döntenie kell. Ugyanakkor az gyakorlatilag biztosra vehető, hiszen a politikus egyúttal bejelentette azt is, hogy – az EP-kampányban való szerepvállalására hivatkozva – július 31-vel lemond az igazságügyi miniszteri pozíciójáról.
„A 2024-es EP-választásnak most nagyon nagy a tétje: konzervatív fordulatot kell elérni az európai intézményekben, és ebben szeretnék aktív szerepet vállalni. Ez a feladat viszont, ahogyan miniszteri teendőim is, egész embert kíván” – indokolta döntését Varga Judit a lapnak.
Hozzátette: jövőjét az EP-ben képzeli el.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán már meg is nevezte utódját Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkárának személyében.
Mi áll a háttérben?
De valóban az EP-kampány áll a lemondás háttérében, illetve milyen a megítélése Varga Juditnak Brüsszelben?
Magyar ellenzéki képviselők úgy vélik, hogy más ok, elsősorban az úgynevezett Schadl-Völner korrupciós botrány áll a távozás hátterében.
Ungár Péter, az LMP társelnöke Facebook posztjában például azt írta:
Varga Judit nem új feladatot kapott, hanem megbukott. Szerinte „a sajtó feltárta az egészen döbbenetes botrányokat a minisztériumban, a Fidesz túl akart lépni rajta, de (…) be kellett látnia, hogy nem tudja megtenni, és ezért egy fontos emberét most fel kell áldoznia.”
Donáth Anna, a Momentum és a Renew Europe EP-képviselője pedig közösségi oldalán úgy vélekedett: a fideszes politikus „váratlan lemondásával” elismerte, hogy „érintett a minisztériumában történt, végrehajtói maffiával kapcsolatos visszaélésekben”, és „jobbnak látja, ha Brüsszelbe távozik.”
A lapunknak nyilatkozó, Varga Judit köreit ismerő forrásaink ugyanakkor egymástól függetlenül azt mondták, hogy szerintük nem az említett korrupciós ügy, inkább magánéleti ok állhat a szerepcsere hátterében.
A miniszter asszonynak – aki idén márciusban megerősítette, hogy válófélben vannak férjével – ugyanis jelenlegi pozíciójában alig van ideje gyerekeire. (Kérdés persze, hogy ebből a szempontból mennyivel lenne előnyösebb egy EP-képviselői poszt, amely állandó ingázást kíván meg Brüsszel és Budapest között).
A Schadl-Völner-üggyel kapcsolatban május végén Varga Judit a Telexnek többek között azt mondta: a büntetőeljárás „a független magyar igazságszolgáltatásra” tartozik, a felderítés a nyomozó hatóságok feladata, és nem szeretne kommentálni semmiféle büntetőügyet.
Visszatérve az uniós szálra, a legutóbbi, 2019. májusi EP-választás előtt Trócsányi László vezette a Fidesz listáját. Trócsányi ezzel párhuzamosan igazságügyi miniszteri teendőit is ellátta, és csak a választás után, 2019. június végén távozott miniszteri posztjáról (júliustól lett EP-képviselő).
A 2014-es EP-választás előtt pedig Pelczné Gáll Ildikó állt a magyar kormánypárt listájának élén. Ő akkor már (2010 óta) EP-képviselő volt, kormányzati tisztséget nem töltött be.
Jól ismerik Brüsszelben
Az uniós ügyekben általában jól értesült Politico kiemeli, hogy Varga Judit, aki az uniós témákat is felügyeli, jól ismert személyiség Brüsszelben konfrontatív retorikája, az EU intézményeit kritizáló posztjai és Orbán Viktor miniszterelnökhöz fűződő mély lojalitása miatt.
Uniós körök – teszi hozzá a lap – ugyanakkor úgy is tekintenek rá, mint aki több nyelvet beszél és jól ismeri Brüsszelt, és akit a relatív izolált magyar kormány még mindig megbízhat azzal, hogy tárgyaljon uniós tisztviselőkkel.
Megjegyzik, hogy Varga Judit végezettségét tekintve jogász, és 2009-től 2018-ig magyar képviselők tanácsadójaként dolgozott az EP-nél. Az ismeretlenség homályából 2018-ban "emelték ki", amikor a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára lett. Innentől kezdve "üstökösként ívelt felfelé" pályája: 2019. júliusban igazságügyi miniszterré nevezték ki.
A Politico megjegyzi azt is, hogy Varga Judit az első sorban küzdött az uniós csatákban és hangosan védte azokat a magyar intézkedéseket, amelyek az uniós kormányok többsége szerint aláássák az alapvető demokratikus normákat. Egyúttal próbálta meggyőzni az uniós intézményeket arról, hogy nyissák meg a Magyarországnak járó, zárolt uniós forrásokat.
A lap egy magyar kormányközeli forrása szerint egyébként az EP-listavezetői poszt csak a kezdet lehet, és Varga Juditot – ha sikeres lesz az EP-választáson – akár uniós biztosnak is jelölheti Orbán Viktor miniszterelnök.
„Szerintem ez egy reális forgatókönyv,” mondta a forrás.
Ez ellen szól ugyanakkor, hogy jelölése uniós biztosnak kockázatos lenne, mivel azt könnyen megtorpedózhatja az EP (sok múlik persze azon, hogy miként végződik majd a Schadl-Völner-per). Ez történt 2019-ben is, amikor Trócsányi László jelölését nem fogadta el az uniós szerv, így a kormányfő végül kénytelen volt helyette Várhelyi Olivért delegálni.
