Veszteséges évet zárt 2017-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a 200 millió forintos mínuszt tartalmazó üzleti beszámolót záradékkal ellátva fogadta el a testület közgyűlése tegnap. Csoltó Gábor - aki hivatalosan mától a BKIK elnöke teljes felelősségi körben - szerint a korábbi években nem volt példa ilyen zárásra.
Kérdésünkre elmondta, hogy a kamarán belül személyi konzekvenciái is lehetnek a vagyonvesztésnek. Az ellenben bizonyos, hogy racionalizálni fogják a kamarai apparátus működését. Példaként említette, hogy az egyébként gyümölcsöző nemzetközi területekre kevesebb erőforrás juthat a jövőben. Magyarul a külföldi kapcsolatépítésekkel járó utazások száma csökkenhet az Európán kívüli helyekre, mint Dél-Amerika vagy Afrika, és elsősorban a térségünkben lévő államokra, illetve Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerek juthat több figyelem.
Az európai uniós adatvédelmi rendelet május 25-én lépett hatályba, ennek kapcsán az elnök érdeklődésünkre elmondta, hogy a vállalkozások 15-20 százalékánál valószínűleg nem jelent mérhető anyagi áldozatvállalást a GDPR bevezetése. Szerinte egy sarki zöldségesnek nincs ezzel dolga, de egy online kereskedelemmel foglalkozó áruházláncoknak annál inkább.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy több üzleti szolgáltató a valóságosnál sötétebben festette le a GDPR-re való átállás adminisztrációs kihívásait, jó üzletet szimatolva a tanácsadásban, segítségnyújtásban. Csoltó szerint egyébként az átállás nem jelent vállalhatatlan költséget a vállalkozásoknak, s tapasztalataik szerint május vége óta csökkennek az árak a piacon. A kamara üdvözölte, hogy a kormány támogatni kívánja a kis- és középvállalkozásokat, és a hatóság (NAIH) jogsértés esetén az első alkalommal csak figyelmeztetni fogja ezeket, nem büntet.
Szóba hoztuk a paksi atomerőmű beruházást is, erről kiderült, hogy a kamara aktív szerepet kíván játszani a magyar beszállítói kör megtalálásában.
Kérdésünkre, hogy teljesíthetőnek tartják-e a 40 százalékos magyar beszállítói hányadot, amire a kormány tett ígéretet, Csoltó elmondta, hogy a magyar építőipar egy évben nagyjából 15 százalékos bővülésre képes, Paks esetében azonban ennél nagyobbra volna igény.
Felhívta a figyelmet, hogy ötvennél kevesebb olyan magyarországi építőipari cég működik, amelynél a munkavállalók létszáma meghaladja az ezer főt. Ehhez képest Ukrajnában előfordulnak 20-30 ezres vállalatok is. A tájékoztatón elhangzottak alapján a térség nagy építőipari cégeinek bevonására is szükség lehet a projekt kivitelezéséhez.
A regisztrációs díjaknál keletkezett hátralékok eltörlését nem tervezi a kamara, erre nincs is törvény adta lehetősége - mondta Csoltó. Hibát követnénk el, ha nem törekednénk a kintlévőség behajtására, de ennek módjára később tesznek javaslatot, amit társadalmi egyeztetésre akarnak bocsátani. A befolyó pénzekből pedig a szolgáltatási paletta - jogi, pályázati tanácsadás - szélesítését tervezik.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy eljött az ideje a kamarai törvény újragondolásának, és ennek részeként a regisztrációs díjaknak is. Feltételes módban beszélt arról, hogy egy új kamarai törvényben a regisztrációs díj helyett más finanszírozási megoldás is szóba jöhetne.
