Javulást hozott az április a GDP-ben fontos szerepet játszó belső fogyasztás alakulásában kiemelten fontos kiskereskedelemben. Áprilisban havi alapon nőtt a forgalom, 2 százalékkal. A fogyasztási indikátor naptárhatástól megtisztított mutatója érdemi bővülést jelez: 5 százalékkal nőtt éves alapon a negyedik hónapban, ami meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust.
Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 3,7 százalékkal, a tartós cikkeké 4,0 százalékkal nőttek, az üzemanyag-forgalom 2,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tartós cikkek dinamikája a fogyasztás erős ciklikus pozícióját jelzi. Ezzel együtt rendkívül furcsa, hogy mindhárom főcsoport növekedési üteme egyesével elmaradt a teljes forgalom bővülési sebességétől. 2025. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – értékelte az adatokat Nagy János, az Erste szakértője.
Kollégája, Virovácz Péter, az ING közgazdásza pedig azt mondta, két hónapnyi gyenge teljesítmény után magára talált a kiskereskedelem. Az elmúlt nagyjából egy év teljesítményét figyelve egyre inkább úgy tűnik, hogy kialakult egy tartós felívelés a kiskereskedelemben, ami azonban egyáltalán nem egy zökkenőmentes pálya. Sokkal inkább egy „két lépés előre és egy hátra” típusú folyamat. Továbbra is nagy tehát a volatilitás, amelyet vélhetően elsősorban az egyedi hatások mozgatnak, úgymint az állampapír-kifizetések vagy éppen a vállalati bónuszok. Ennek megfelelően, ha megnézzük a fixbázisú index alakulását, akkor azt látjuk, hogy kéthavi csökkenés után jött egy komolyabb felpattanás áprilisban. Ezzel a 2021-es havi átlaghoz képest már 3,3 százalékos a növekmény.
Fotó: Pixabay
Virovácz Péter közölte: A részleteket nézve áprilisban nagyon erősen bővült az élelmiszerüzletek forgalma. Egy százalék feletti hó/hó növekedést ezen a területen tavaly nyár óta nem regisztrált a KSH. Úgy tűnik tehát, hogy áprilisra jelent meg igazán az árrésstopok keresleti hatása, ami azonban félő, hogy csak egy egyszeri jelenség lesz. A nem élelmiszertermék-jellegű kereskedelemben áprilisban enyhe csökkenés volt látható havi összevetésben. Ez is arra utal, hogy a negyedik hónapban látott jó teljesítmény csak egyszeri hatás lehetett, amit az állampapír-kifizetések indukáltak. Illetve szerepe lehetett még az előrehozott fogyasztásnak is a vámháborútól való félelem tükrében. Ugyanis főleg az iparcikkek esetében lódult meg a kereslet, ami egyrészt drágább termékeket foglal magában, másrészt pedig érintett lehet a vámháborúban. Szintén erre a hatásra utalhat, hogy immáron két egymást követő hónapban is 2 százalék felett nőtt (havi alapon) a csomagküldő és internetes forgalom.
Vázolták a jövőt
A mostani adat az ING elemzője szerint teret engedhet az óvatos optimizmusnak is. Ugyanakkor túl sok arra utaló jel látszik, hogy itt ismét csak egy egyszeri nagy megugrás történt, amelyet majd a következő hónapokban egy korrekció követhet. Mivel azonban a kormányzat szinte a végsőkig kivárt az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop meghosszabbításával, így könnyen lehet, hogy májusban ez is ad majd egy egyszeri lökést a felhalmozáson keresztül. Ezzel szemben az átmenetileg enyhülő vámháborús narratíva némiképp fékezheti az iparcikkek iránti keresletet. A volatilitás tehát marad, de vélhetően a növekedés trendje is, hiszen az év vége felé közeledve érkeznek majd a kereslet élénkítését segítő kormányzati intézkedések. Az elmúlt két év fényében tehát mindenképpen kedvezőbb évet várhatunk 2025-ben a kiskereskedelemben, és a kilátások a friss adat fényében még javultak is. Az ING Bank idénre továbbra is 3–4 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít a szektorban, de már felfelé mutató kockázatokkal.
Nagy János szerint előretekintve a pozitív reálbérváltozás továbbra is támogathatja a forgalom bővülését. Az utolsó negyedévtől kezdődően az életbe lépő jóléti intézkedések is növelik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. A beruházások elhúzódó gyengélkedése és az exportkapacitások kiépülésének csúszása azt vetítik előre, hogy a lakosság költései jelenthetik az egyetlen húzóerőt az idei évben.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza pedig arról beszélt, hogy az első negyedéves GDP-adatokon látható volt, hogy a fogyasztás a gazdasági növekedés nagyjából egyetlen húzóereje a felhasználási oldalon. Az első negyedévben ez a húzóerő a tavalyinál szerényebb volt, „mindössze” 4,1 százalék – ez persze még mindig nem elhanyagolható. A mostani kiskereskedelmi adat alapján a szakember úgy látja, nem kizárt, hogy a második negyedévben ez vissza tud térni az 5 százalék körüli szintre, amire a gazdasági növekedés beindulása szempontjából szükség is lenne. A fogyasztói hangulat mellett természetesen a reálbérek növekedése a leginkább meghatározó – itt a legtöbbet az infláció leszorításáról beszéltünk az elmúlt hónapokban, de legalább ugyanilyen fontos a nominálbérek emelkedése is.
