5p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kérdés az, hogy tartósan javul-e a vásárlási kedv? 

Javulást hozott az április a GDP-ben fontos szerepet játszó belső fogyasztás alakulásában kiemelten fontos kiskereskedelemben. Áprilisban havi alapon nőtt a forgalom, 2 százalékkal. A fogyasztási indikátor naptárhatástól megtisztított mutatója érdemi bővülést jelez: 5 százalékkal nőtt éves alapon a negyedik hónapban, ami meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust.

Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 3,7 százalékkal, a tartós cikkeké 4,0 százalékkal nőttek, az üzemanyag-forgalom 2,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tartós cikkek dinamikája a fogyasztás erős ciklikus pozícióját jelzi. Ezzel együtt rendkívül furcsa, hogy mindhárom főcsoport növekedési üteme egyesével elmaradt a teljes forgalom bővülési sebességétől. 2025. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – értékelte az adatokat Nagy János, az Erste szakértője. 

Kollégája, Virovácz Péter, az ING közgazdásza pedig azt mondta, két hónapnyi gyenge teljesítmény után magára talált a kiskereskedelem. Az elmúlt nagyjából egy év teljesítményét figyelve egyre inkább úgy tűnik, hogy kialakult egy tartós felívelés a kiskereskedelemben, ami azonban egyáltalán nem egy zökkenőmentes pálya. Sokkal inkább egy „két lépés előre és egy hátra” típusú folyamat. Továbbra is nagy tehát a volatilitás, amelyet vélhetően elsősorban az egyedi hatások mozgatnak, úgymint az állampapír-kifizetések vagy éppen a vállalati bónuszok. Ennek megfelelően, ha megnézzük a fixbázisú index alakulását, akkor azt látjuk, hogy kéthavi csökkenés után jött egy komolyabb felpattanás áprilisban. Ezzel a 2021-es havi átlaghoz képest már 3,3 százalékos a növekmény. 

Kedvező adat érkezett
Kedvező adat érkezett
Fotó: Pixabay

Virovácz Péter közölte: A részleteket nézve áprilisban nagyon erősen bővült az élelmiszerüzletek forgalma. Egy százalék feletti hó/hó növekedést ezen a területen tavaly nyár óta nem regisztrált a KSH. Úgy tűnik tehát, hogy áprilisra jelent meg igazán az árrésstopok keresleti hatása, ami azonban félő, hogy csak egy egyszeri jelenség lesz. A nem élelmiszertermék-jellegű kereskedelemben áprilisban enyhe csökkenés volt látható havi összevetésben. Ez is arra utal, hogy a negyedik hónapban látott jó teljesítmény csak egyszeri hatás lehetett, amit az állampapír-kifizetések indukáltak. Illetve szerepe lehetett még az előrehozott fogyasztásnak is a vámháborútól való félelem tükrében. Ugyanis főleg az iparcikkek esetében lódult meg a kereslet, ami egyrészt drágább termékeket foglal magában, másrészt pedig érintett lehet a vámháborúban. Szintén erre a hatásra utalhat, hogy immáron két egymást követő hónapban is 2 százalék felett nőtt (havi alapon) a csomagküldő és internetes forgalom.

Vázolták a jövőt

A mostani adat az ING elemzője szerint teret engedhet az óvatos optimizmusnak is. Ugyanakkor túl sok arra utaló jel látszik, hogy itt ismét csak egy egyszeri nagy megugrás történt, amelyet majd a következő hónapokban egy korrekció követhet. Mivel azonban a kormányzat szinte a végsőkig kivárt az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop meghosszabbításával, így könnyen lehet, hogy májusban ez is ad majd egy egyszeri lökést a felhalmozáson keresztül. Ezzel szemben az átmenetileg enyhülő vámháborús narratíva némiképp fékezheti az iparcikkek iránti keresletet. A volatilitás tehát marad, de vélhetően a növekedés trendje is, hiszen az év vége felé közeledve érkeznek majd a kereslet élénkítését segítő kormányzati intézkedések. Az elmúlt két év fényében tehát mindenképpen kedvezőbb évet várhatunk 2025-ben a kiskereskedelemben, és a kilátások a friss adat fényében még javultak is. Az ING Bank idénre továbbra is 3–4 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít a szektorban, de már felfelé mutató kockázatokkal.

Nagy János szerint előretekintve a pozitív reálbérváltozás továbbra is támogathatja a forgalom bővülését. Az utolsó negyedévtől kezdődően az életbe lépő jóléti intézkedések is növelik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. A beruházások elhúzódó gyengélkedése és az exportkapacitások kiépülésének csúszása azt vetítik előre, hogy a lakosság költései jelenthetik az egyetlen húzóerőt az idei évben.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza pedig arról beszélt, hogy az első negyedéves GDP-adatokon látható volt, hogy a fogyasztás a gazdasági növekedés nagyjából egyetlen húzóereje a felhasználási oldalon. Az első negyedévben ez a húzóerő a tavalyinál szerényebb volt, „mindössze” 4,1 százalék – ez persze még mindig nem elhanyagolható. A mostani kiskereskedelmi adat alapján a szakember úgy látja, nem kizárt, hogy a második negyedévben ez vissza tud térni az 5 százalék körüli szintre, amire a gazdasági növekedés beindulása szempontjából szükség is lenne. A fogyasztói hangulat mellett természetesen a reálbérek növekedése a leginkább meghatározó – itt a legtöbbet az infláció leszorításáról beszéltünk az elmúlt hónapokban, de legalább ugyanilyen fontos a nominálbérek emelkedése is.  

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!