Több, az árfolyamokra ható történés zajlott az utóbbi hetekben, így egyelőre biztosan nem lesz uborkaszezon a devizapiacokon. A magyar fizetőeszköz árfolyamát ráadásul olyan globális tényezők is mozgatták, amelyekre előzetesen nem feltétlen számítottak a szakértők.
Miközben hétfőn az európai és a magyar közvélemény is elsősorban a hétvégi választások (a nemzetközi közvélemény az Európai Parlament (EP), míg a magyar emellett az önkormányzati voksolás) eredményeit és annak következményeit emésztette a devizapiacon felpörögtek az események. A máskor nem túl izgalmas politikai esemény most hirtelen érdekes lett, a szélsőjobb német- és franciaországi látványos előretörése az utóbbi államban előrehozott választásokat eredményezett, de az eredmények hatására a belga miniszterelnök is lemondott. Az EP-ben ugyan a most is domináns jobbközép erő (Európai Néppárt) továbbra is a legerősebb formáció marad, az átmeneti bizonytalanság az euró dollárral szembeni gyengülésével járt. Ez pedig a forintot is lejtőre küldte és nemcsak az amerikai fizetőeszközzel szemben, de az euró ellenében is gyengült.
A májusban 385 és 390 közötti sávban mozgó magyar fizetőeszköz már egy hete is gyengüléssel indította a hetet, akkor az elemzői magyarázatok szerint a fejlődő piacokkal szembeni bizalmatlanság járult ehhez, a befektetőket ugyanis meglepte a mexikói választás eredménye. Hogy a múlt hét fordulatos legyen, arról az Európai Központi Bank csütörtöki ülése is gondoskodott, ahol hosszú idő után kamatcsökkenésről döntöttek, ami akkor inkább erősítette a forintot.
A magyar gazdasági és politikai események kisebb mértékben mozgatták csak meg a forintot, de az a tény, hogy megtörni látszódik a Fidesz hazai hegemóniája és bizonytalan helyzet alakulhat ki, nem segített. A hétfőn reggel publikált, a várakozásokkal összhangban lévő inflációs adat, vagy a májusi költségvetési többlet ugyanakkor nem hatott az árfolyamra.
Továbbra sem dőlhetünk hátra?
A forint hétfői gyengülése ugyan nem drasztikus, az egy százalékos mozgás ugyanakkor a mindennaposnál hullámzásnál nagyobb. Ráadásul a február eleje óta megfigyelhető - és abból érdemben csak márciusban kilépő - 385-395-ös sáv felső határához közelített a keresztárfolyam. Okkal merülhet fel a kérdés, hogy ezt áttöri az árfolyam és utána a 400-as lélektani határ következik, vagy a 395-ös szint megállítja a forint gyengülését.
Fotó: Depostiphotos
Miután a rövidtávú mozgások kapcsán a devizapiaci elemzők sem tudnak biztos előrejelzést tenni, így erre mi sem vállalkoznánk. Az viszont látszik, hogy az utóbbi időben a kockázatvállalási kedv mérséklődni látszik. Tehát a befektetők nem feltétlen választják a kockázatosabb befektetésnek számító feltörekvő devizákat, amilyen a forint is. Így a mostani folyamatok és adatok fényében látványos forinterősödésre nem lehet számítani. Az nem zárható ki, hogy a fent jelzett sávban maradva, annak az alsó széle felé vegye az irányt a hazai deviza, ám ahhoz valami nem várt fordulat kellene, hogy tartósan 385 alá kerüljön az euró jegyzése.
Miközben az árfolyam napon belüli, vagy akár néhány napos mozgása kiszámíthatatlan, az elég biztosnak látszik, hogy a héten lesznek még olyan események, amelyek nagyobb kilengést okozhatnak. Ezek közül a legfontosabb az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda esti kamatdöntő ülése lesz. Ezen ugyan az előrejelzések szerint nem várható beavatkozás, ám a piaci szereplők iránymutatást várnak a jegybank vezetőjétől, Jerome Powelltől a régóta várt kamatvágás időpontjára. Amennyiben ilyen utalás érkezne, az erősíthetné a forintot, az alacsonyabb dollárkamatok ugyanis segíthetnek a nemzetközi konjunktúra felpörgetésében. A potenciálisan nagyobb gazdasági bővülés pedig növelheti a kockázati étvágyat. A devizaárfolyamokra ráadásul az adott gazdaság kamatszintje is hatással van, ha ez az USA-ban csökkenne, az a magyar forint számára kamatelőnyt biztosíthatna, így erősödhetne a fizetőeszközünk. Összességében az látszik a levalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a hétfői nagyobb gyengülés után néhány napos kivárás jön. Ha a várakozásoknak megfelelően alakulnak a folyamatok, akkor júniusban nem lesz 400 forint felett az euró árfolyama.
A kártyás fizetés is alternatíva lehet
Míg a 40 év felettieknek a nyaraláshoz hozzátartozik, hogy készpénzt vigyenek magukkal, a fiatalabb utazók számára egyáltalán nem evidencia az euró váltása. A készpénz használata ugyanis költségekkel jár, kezdve a forint felvételét a számláról, de a váltásnál is van különbség az eladási és vételi árfolyam között, sőt időnként további konverziós költség is felmerül. Természetesen biztonságot nyújt, ha van az utazásnál bizonyos mennyiségű készpénz, ráadásul számos olyan szituáció van a mindennapi gyakorlatban az autópályák mosdóitól a strandok szolgáltatásain át a fagylaltozókig, ahol nehézségekbe ütközik a kártyás fizetés. Ugyanakkor Európa általában véve a készpénzmentes világ felé halad, így az elektronikus fizetési rendszerek használata mindennapos. A kártyás fizetés a kényelme mellett ráadásul akár megtakarítással is járhat.
Az viszonylag közismert és elterjedt, hogy a Revolutnál bizonyos összeghatárig középárfolyamon válthatunk eurót. Sokan például éppen ezért kezdték el használni ezt a rendszert. Látva a Revolut népszerűségét, több magyar pénzintézet reagált és kezdett el olyan számlacsomagot kínálni, amelyek ugyanezt a devizaváltást biztosítják. Így próbálva elejét venni az ügyfelek vagy legalábbis a számlán tartott összegek elvándorlásának. Manapság az OTP, az Erste és a Gránit Bank ügyfelei is válthatnak ilyen módon eurót. (Azoknál a pénzintézeteknél, amelyeknek egyes számlacsomagokban nem biztosítanak középárfolyamon történő váltást, is létezik egyedi áras devizaváltás.)
Tekintve, hogy a forint az euróval szemben jó ideje egy nagyjából 10 forintos sávban mozog, ez összesen 2,5 százalékos árfolyamkülönbözetet jelent. A középárfolyamon történő devizaváltás, ha ennyit nem, de fél-egy százalékos megtakarítást jelenthet. A nyaralás kapcsán tehát érdemes kombinálni az euróvásárlást és a bankkártyás fizetést, persze utóbbit úgy, hogy a bankunk középárfolyamon váltja a pénzünket.
