Több, az árfolyamokra ható történés zajlott az utóbbi hetekben, így egyelőre biztosan nem lesz uborkaszezon a devizapiacokon. A magyar fizetőeszköz árfolyamát ráadásul olyan globális tényezők is mozgatták, amelyekre előzetesen nem feltétlen számítottak a szakértők.
Miközben hétfőn az európai és a magyar közvélemény is elsősorban a hétvégi választások (a nemzetközi közvélemény az Európai Parlament (EP), míg a magyar emellett az önkormányzati voksolás) eredményeit és annak következményeit emésztette a devizapiacon felpörögtek az események. A máskor nem túl izgalmas politikai esemény most hirtelen érdekes lett, a szélsőjobb német- és franciaországi látványos előretörése az utóbbi államban előrehozott választásokat eredményezett, de az eredmények hatására a belga miniszterelnök is lemondott. Az EP-ben ugyan a most is domináns jobbközép erő (Európai Néppárt) továbbra is a legerősebb formáció marad, az átmeneti bizonytalanság az euró dollárral szembeni gyengülésével járt. Ez pedig a forintot is lejtőre küldte és nemcsak az amerikai fizetőeszközzel szemben, de az euró ellenében is gyengült.
A májusban 385 és 390 közötti sávban mozgó magyar fizetőeszköz már egy hete is gyengüléssel indította a hetet, akkor az elemzői magyarázatok szerint a fejlődő piacokkal szembeni bizalmatlanság járult ehhez, a befektetőket ugyanis meglepte a mexikói választás eredménye. Hogy a múlt hét fordulatos legyen, arról az Európai Központi Bank csütörtöki ülése is gondoskodott, ahol hosszú idő után kamatcsökkenésről döntöttek, ami akkor inkább erősítette a forintot.
