Közép-Európát különösen érzékenyen érinti az orosz-ukrán háború nyomán kialakult energiaválság, mivel több ország is erősen függ az orosz gáz- és olajszállításoktól, miközben az egész kontinens küzd a rekordmagas gáz- és villamosenergia-árakkal. Ennek megfelelően az unió leginkább érintett országai energiatakarékossági intézkedésekkel próbálnak készülni az orosz gázexport esetleges téli teljes elapadására.
Hazánkban a kormány elrendelte, hogy az állami intézményeknek és vállalatoknak az előző évhez képest 25 százalékkal csökkenteniük kell a gázfogyasztást, és maximum 18 fokosra fűthetik az állami épületeket. A lakossági üzemanyagárak után tűzifára is hatósági árat vezet be a kormány, és közvetlenül az erdőgazdaságoktól is lehet vásárolni. Maximum tíz köbmétert vehet mindenki ezen az áron.
A cseh kormány csütörtökön bejelentette, hogy a kormányzati épületekben kicsavarják az izzók felét, míg a többit energiatakarékos LED-izzókra cserélik. Az állami intézményekben mozgásérzékelőket szereltek fel, hogy csökkentsék a folyosók világítását. Emellett jelentősen csökkentik a prágai belváros épületeinek díszkivilágítását, éjfél helyett este 10 órakor lekapcsolják a reflektorokat az prágai várban és a székesegyházban.
A fűtést – amely a cseh irodákban általában 22 fok körüli vagy még melegebb – a kormányépületben 19-20, a folyosókon pedig 15 fokra csökkentik – mondta Petr Fiala miniszterelnök. A teljes intézkedéscsomaggal a cseh kormány a kormányzati szervek energiafogyasztásának 17-20 százalékát szeretné megspórolni.
A romániai parlamenti palota 2800 csillárjában is kialszanak a fények, amely az amerikai Pentagon után a világ második legnagyobb épülete – közölte a román parlament a hónap elején. A kültéri világítást a felére csökkentik, az ünnepi világítást pedig éjszakánként két órára korlátozzák.
A lengyel kormány arra utasította kormányzati intézményeket, hogy 10 százalékkal csökkentsék az áramfogyasztást. Munka után a tisztviselőknek ki kell kapcsolniuk a számítógépeiket és a töltőket, és csak a szükséges dokumentumokat nyomtathatják ki. A pénzügyminisztériumban kikapcsolták a szökőkutat, és hétvégén mindössze két órára korlátozták az épület díszkivilágítását.
Varsó emellett mintegy 38 ezer izzót cserél le az utcai lámpákban LED-ekre.
Ezek a megtakarítások, valamint a különböző támogatási intézkedések kevésnek bizonyulhatnak azonban az iskolák, egyetemek, sportpályák esetében, ahol a fűtés vagy hűtés az üzemeltetés jelentős költséghányadát teszi ki.
Szlovákiában több egyetem is jelezte, hogy online oktatásra kénytelen áttérni, ha a kormány november közepéig nem biztosít magasabb támogatást. Hazánkban az iskolák és egyetemek az őszi és a téli szünet összevonásával próbálják csökkenteni a fűtési időszakot. Olyan iskola is van azonban itthon, ahol szombati oktatással érik el, hogy még hosszabb lehessen a téli szünet.
Csehországban az uszodák, jégpályák, tornatermek és felfújható csarnokot használó sportpályák 61 százalékát a csőd veszélye fenyeget, miután energiaköltségeik 135 százalékkal nőttek. Hazánkban is több uszoda kényszerült bezárni az energiaárak miatt, míg mások például a víz hőfokának csökkentésével próbálnak túlélni.
