A gazdaságfejlesztési miniszter néhány hete, mondhatni, megfenyegette az üzemanyagforgalmazókat. Nagy Márton akkor azt helyezte kilátásba, hogy ismét jöhet az ársapka, ha nem fogják vissza az áremelést. Azóta a trend megfordult, ám lényegi összefüggés nincs a történések között. A Mol nagykereskedelmi árai, illetve a benzinkutaknál a kiskereskedelmi árak ugyanis a nemzetközi trendek mozgásait követték le. Ahogy arról egy hete írtunk, a jelentősen csökkenő olajárnak köszönhetően várható is volt, hogy a finomított termékek piacán is komoly áresés következik, amit a forintban számított ellenértékek esetén tapasztalhatunk is, hiszen péntektől 600 forint körül tankolhatnak a magyar autósok a 95-ös benzinből. A gázolaj is olcsóbb lett, ugyanakkor itt eleve magasabb szintekről indult a csökkenés, és annak mértéke is kisebb volt.
Érdekes megnézni, hogy a régióban az elmúlt hónapokban hogyan változott a teherforgalomban is használt üzemanyagfajta ára. Némileg kakukktojás volt Lengyelország, hiszen ott a politikai nyomás az egyébként is relatív olcsó árakat még lejjebb tudta tolni a most vasárnapi, október 15-ei választások előtt, miközben máshol az olaj megugrását a fogyasztók is megérezték. Igaz, a legutóbbi adatok szerint Lengyelországban is elindult némi drágulás.
Az is látszik, hogy az euróban számított árak esetében további emelkedés nem feltétlenül volt, jellemzően inkább stagnáló vagy kisebb mértékben csökkenő mozgás látható. Torzítja a képet, hogy azokban az országokban, ahol nem eurót használnak (például Magyarországon) a helyi deviza gyengülése miatt az eurós ellenértékek nem feltétlenül úgy mozogtak, mint amit az adott ország lakossága tapasztalt.
Ha megnézzük uniós szinten, akkor azt láthatjuk, hogy a magyarországi árak továbbra is a középmezőnyben vannak. Eközben, ahogy arról lapunk is többször írt, ugyanez a magyar vásárlóerőre és életszínvonalra nem mondható el. Épp a napokban jelent meg az a statisztika, amely szerint vásárlóerőparitáson számolva az egy főre jutó GDP-ben Románia is megelőzte hazánkat.
Európai uniós összevetésben kedvezőbb a helyzet, ha a benzinárakat hasonlítjuk össze, hiszen ebben a tekintetben az alsó harmadban van a Magyarországon fizetendő összeg. Ráadásul az euróban kiszámított ár ennél az üzemanyagfajtánál szeptember közepe óta mérséklődik.
Ugyanakkor nem lehet itt sem elmenni azon tény mellett, hogy számos régiós országban érezhetően kevesebbet kell a benzinért fizetni a kutaknál. Lengyelországban például nem a 600-as szint közelében van az euróról átszámított ár, hanem egy másik lélektani határ közelében, majd 100 forinttal lejjebb. (A mostani árfolyamon 512 forintnak megfelelő összegért lehet ott egy liter benzint megvásárolni.) Az okokról az elmúlt hetekben számos alkalommal írtunk, nem ismételnénk ezeket meg, amennyiben olvasóink elmulasztották, kérjük tekintsék meg korábbi Mfor Üzemanyagár-figyelő írásainkat!
Meddig tarthat az árcsökkenés?
A trendek nagyon tanulságosak, ám sokkal izgalmasabb, hogy a következő héten merre mozdulhatnak az árak. Ennek kapcsán érdemes megnézni az olaj tőzsdei mozgását. Egy hete arról írtunk, hogy az árfolyam gyorsan zuhant a 95 dollár feletti szintről 84 dollár alá. A hétvégén kitört izraeli-palesztin háború ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a közel-keleti régióban komoly feszültség uralkodik. Öröm az ürömben, hogy az ár visszapattant, ám a 88 dolláros szintnél nem tudott tovább erősödni, és a hét második felében már nyugodtabb kereskedés mellett 85 dollár körül látszódott valamiféle egyensúlyi szint kialakulni. A termék azonban nem annyira stabil, az olaj jegyzése folyamatosan reagál akár a szektor, akár a globális gazdasági és politikai történéseire. Az ilyen piacmozgató hírek pedig az elmúlt időszakban futószalagon érkeznek.
Az olajárak pénteken például kisebb mértékben emelkedtek, miután az Egyesült Államok szigorította az orosz nyersolajexport elleni szankciós programját. Amerika ugyanis bevezette az első szankciókat a G7-ek által meghatározott 60 dolláros hordónkénti árplafon feletti orosz olajat szállító tartályhajók tulajdonosai ellen. Ezzel ugyan bezárja a Moszkvát az ukrajnai invázió miatt büntetni hivatott mechanizmus kiskapuit, és korlátozza az oroszok bevételszerzési lehetőségeit, de az olajpiacon mérséklődhet a kínálat.
Ez azért probléma, mert az elmúlt időszakban a szaúdi és orosz kitermelés visszafogása miatt már tapasztalhattunk kínálattal kapcsolatos aggodalmakat, többek között ezek is hozzájárultak a tőzsdei emelkedéshez. Ehhez kapcsolódóan azt is érdemes figyelembe venni, hogy ugyan Irán felelősségét csak mérsékelten feszegették az izraeli támadások kapcsán, az elemzők jelentős része biztosra veszi, hogy a támogatásuk nélkül aligha lehetett volna ennyi fegyvere a Hamásznak. Így a Washington és Teherán között kezdődött enyhülés aligha folytatódik a közeljövőben, s emiatt az iráni olaj sem fog nagyobb mennyiségben a világpiacra jutni. Az elemzők ezen tények matt azzal számolnak, hogy az amúgy is szűkös piacon a globális készletek a negyedik negyedévben csökkenni fognak.
Ugyanakkor érdemes azt is kiemelni, hogy a hét második felében háború helyett inkább a magas készletszintek határozták meg az irányt. Ez többek között annak is köszönhető, hogy USA kitermelése mindeközben rekordszinten van, és Venezuelából is egyre több olaj kerülhet a világpiacra az amerikai diplomáciai közeledésnek köszönhetően.
A piacok a kínálat mellett persze a keresletet is folyamatosan figyelik, és ebből a szempontból folyamatosan a fókuszban van Kína, a világ legnagyobb importőre, ahonnan az autósok szempontjából kedvező adat érkezett pénteken, a kínai nyersolajimport havi szinten ugyanis csökkent. A múlt havi import 45,74 millió tonna, azaz napi 11,13 millió hordó volt, ami 10,5 százalékkal maradt el az augusztusi szinttől. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy Peking a gazdasági lassulás ellenére a nyáron nagyon felpörgette az importot, és az említett augusztusi adat minden idők harmadik legnagyobb havi mennyisége volt. Tehát a lassulás a korábbi erőteljes importtal is magyarázható, amely kapcsán egyébként olyan véleménnyel is lehetett találkozni, hogy mind Kína, mind India azért próbál a jelenlegi áron minél nagyobb készletet felhalmozni, mert a jövő évi amerikai választások előtt attól lehet tartani, hogy például Oroszország megpróbálja majd az árakat manipulálni, hogy Biden megbukjon. Ha pedig az ilyen próbálkozások sikerrel járnak, akkor akár 130-140 dolláros szintre is felszaladhat átmenetileg majd a jegyzés.
Összességében jelenleg azt láthatjuk, hogy a rosszabb hírek is csak időlegesen rántották fel az olaj árát, ugyanakkor az esés is megtorpant. Ráadásul a forint sem tud erősödni, hiszen egy ideje beragadt a 385-390 közötti sávba az euróval szemben, miközben az olaj szempontjából legfontosabb deviza, a dollár az elmúlt napokban ismét erősödött.
Lefordítva mindezt az üzemanyagárakra a mostani alapanyagárak és devizaárfolyamok mellett további komolyabb tartalék nem látható. Így, ha nem jönnek újabb piacmozgató hírek, akkor a benzin a jövő héten a pénteken elért 600 forintos szint közelében stagnálhat. A mostani feltételek mellett a dízelnél sem várható további árcsökkenés, ezért ezen üzemanyagfajtáért literenként 650 forint körüli összeget fizethetnek majd a magyar autósok.
