<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Az év elején két, viszonylag fajsúlyos hírben is szerepelt Makovecz Imre egy-egy munkájával. A piliscsabai Pázmány  Péter Katolikus Egyetem épületei, melyek Makovecz tervei alapján készültek a rendszerváltást követően, az egyháztól az állam kezelésébe kerültek, maga az oktatási intézmény pedig budapesti ingatlanokba költözött. A kormányközeli Hír TV pedig egy majd tíz éves Makovecz templom tervéről törölte le a port, és egyben lengette be a katedrális méretű építmény budai helyszínen való megvalósulását. A két hír apropóján beszélgettünk az építész munkásságának egyre inkább változó megítéléséről Torma Tamás építészetkritikussal. 

Az interjú eredetileg laptársunk, az eletforma.hu oldalán jelent meg. 

  • Pár napja a Hír TV egy 20 perces műsorában reális lehetőségként számolt be Makovecz Imre egyik utolsó munkája, a Budapest, XII. kerületi Apor Vilmos térre tervezett templom megépüléséről.
  • Makovecz a múlt század egyik legjelentősebb magyar építésze volt, akinek épp a fővárosban nincs egyetlen középülete sem. A templom pedig - a műsorban elhangzott megfogalmazás szerint - Makovecz főműve, az életmű “koronaékszere”, egyben “esszenciája” lenne.
  • Amikor Makovecz Imre 2011 szeptemberében meghalt, a templom megépítésének ügye rögtön előkerült. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) félmilliós kezdőtőkével gyűjtést indított.
  • A katolikus egyház ugyanakkor nem támogatta az ötletet: a püspöki kar szerint templom építéséről, sőt, ilyen célú pénzgyűjtésről is kizárólag az egyház dönthet, civil kezdeményezésre egyházi épületet, templomot nem lehet emelni.
  • A püspöki karnak a Makovecz-templommal kapcsolatos ellenérzéseiben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszával kapcsolatos rossz tapasztalatai is közrejátszottak. A funkcionalitás szempontjait nélkülöző és gyorsan pusztuló egyetemi épületek ugyanis nem teremtettek bizalmat az építész felé. A kampusz Budapestre költöztetése közben már meg is indult, a piliscsabai területet pedig az állam vette a kezelésébe.
  • A budai katedrális építési költségei sem mellékesek: 2011-ben tízmilliárd forintra becsülték, az építőipari árak elszállása miatt ma valószínűleg ennek többszörösébe kerülne.
  • Az építészeti és egyéb kétségek mellett a templom szellemisége sem nyerte el sokak tetszését, a megjelenő szimbólumok, szobrok, díszítmények ugyanis sokkal inkább egy pogány építmény szimbolikáját, semmint a keresztény szellemiséget jelenítenék meg. 

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.