Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
MTI

Tíz éve, 2008. szeptember 1-jén halt meg Thomas Bata cseh-kanadai üzletember, a "cipőkirály".

Tomás Jan Bata 1914. szeptember 17-én az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Prágában jött a világra, a cipőbirodalmat alapító Tomás Bata fiaként. A gyorsan multinacionális vállalattá fejlődő Bata (avagy Batya, ahogy a helyiek ejtik) a cipőiparban az elsők között gyártott korszerű ipari módszerekkel jó minőségű, megfizethető árú cipőket, és ezeket saját üzlethálózatában értékesítette. Alkalmazottai különleges juttatásokban (átlagosnál magasabb bér, ötnapos munkahét, ingyenes orvosi ellátás) részesültek, a cég által épített házakban laktak, a vezetőket a cég iskolájában képezték. Tomás a zlíni központban már gyerekkorában kitanulta a cipészmesterség csínját-bínját, gazdasági ismereteit a magyarhradisi (Uherské Hradiste) kereskedelmi akadémián alapozta meg, később Angliában és Svájcban is tanult.

Alig tizennyolc éves volt, amikor apja repülőgép-szerencsétlenségben meghalt. A legendás szervezettségű családi vállalkozás vezetését először nagybátyja, Jan Antonín Bata vette át, majd a fiatal Tomás lépett örökébe. Az 1930-as évek közepén a gazdasági világválság miatt megrendült helyzetű vállalatot és dolgozóit csak a Mussolini katonái számára készített bakancsok gyártásával tudták megmenteni, de a döntés miatt a vállalatot a fasisztákkal való együttműködéssel vádolták meg.

Bata 1939-ben Csehország német megszállása elől menekülve Kanadába emigrált. A délkeleti Ontario tartományban, a ma már nevét viselő Batawa városkában alapította meg a Bata Shoe Company of Canadát, új gyárat és a vele áttelepült száz cseh munkáscsaládnak lakásokat épített.

A második világháború alatt sikeresen vezette cégét, stratégiai fontosságú cikkeket gyártott a szövetséges csapatok számára, együttműködött az Edvard Benes vezette londoni emigráns csehszlovák kormánnyal, amelynek számlájára jelentős összegeket utalt. A háború végén, 1945-ben rövid időre hazatért, de felmérve a viszonyokat úgy döntött: Londonba telepíti át a cég főhadiszállását. Igaza lett, mert az 1948-ban hatalomra került kommunisták a zlíni gyárat államosították (erre a sorsra jutottak a Bata cég egyéb kelet-európai érdekeltségei is), a korábban köztiszteletnek örvendő családot kizsákmányoló kapitalistaként bélyegezték meg.

A szülőhazája elhagyására kényszerült Bata végleg Kanadában telepedett le, cége központját 1964-ben Londonból Torontóba tette át. A Bata Shoe Organization világméretű terjeszkedése során 1946 és 1960 között 25 új gyárat épített és 1700 üzletet nyitott, 1964-ben a világ 79 országában volt jelen, 66 gyárában 175 millió pár cipőt gyártott, ezeket 4100 boltban árulták. 1975-ben már 90 ezer embert alkalmaztak, és évi 250 millió pár cipőt készítettek, 2004-ben a világ legnagyobb cipőgyártó és -kereskedő cégeként a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerültek. A tanúsítvány szerint ekkor 4458 saját boltot üzemeltettek, és 100 ezernél több független kiskereskedővel álltak kapcsolatban.

A termelést a vásárlói igények maximális figyelembevételével alakították, mottójuk a "Nálunk a vevő az úr" volt. Európában a drága, minőségi cipők, Ázsiában és Dél-Amerikában a megfizethető árú, hétköznapi viseletre szánt cipők gyártására összpontosítottak. Az 1960-70-es években a harmadik világban ikonikus lábbeli volt a Bata vászon tornacipője. A lábbelik mellé ma már kiegészítőket (táskákat, öveket) is gyártanak, a Bata-üzletekben napjainkban naponta egymillió vevőt szolgálnak ki.

Thomas Bata cége egykor a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerültThomas Bata cége egykor a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült

Thomas Bata a jól menő üzletet többek között a Szabad Európa Rádió támogatására is felhasználta, meg akarta üzenni az embereknek, hogy "a demokratikus gazdaságon alapuló demokratikus rendszer sokkal kedvezőbb számukra". Cégbirodalmát, - ahogy ő nevezte - a "szervezetet" 1984-ig irányította, ekkor fiának adta át a stafétabotot.

Az 1989-es kelet-európai rendszerváltozás után Václav Havel csehszlovák elnök hazahívta a már milliárdos, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elnökségi tagjaként is tevékenykedő Batát, aki elérzékenyült a fogadására összegyűlt tömeg láttán. Gyakori és megbecsült vendég lett Csehországban, újraindította a gyárat, Bata-üzletek egész sorát nyitotta meg. 1991-ben az elsők között tüntették ki a frissen létrehozott Masaryk-renddel, Zlínben pedig édesapjáról nevezték el az egyetemet, amelyet a cég ma is jelentős összeggel támogat.

A kanadai gyár helyzete 2000-ben megingott, a batawai üzemet és kanadai márkaboltjaikat bezárták. A cég központját Svájcba helyezték át, de az idős Bata feleségével Torontóban maradt, támogatásával nyílt meg Torontóban a cipőmúzeum, ahol a több mint tízezer darabos gyűjteményben olyan különlegességek is helyet kaptak, mint például egy aranyszállal átszőtt papucs.

A cipőbirodalom fejét életművéért 2007-ben a FIRST gazdasági magazin felelősségteljes kapitalizmus díjával tüntették ki. Egy évvel később, kilencvenhárom éves korában, 2008. szeptember 1-jén halt meg Torontóban. "Korunk egyik legnagyobb egyénisége hagyott itt minket. Bár szülőföldjén nem kedvezett neki a szerencse, a világban sokra vitte, és számunkra az üzleti siker szimbólumává vált" - méltatta Václav Klaus cseh elnök.

Magyar vonatkozású érdekesség, hogy nagybátyja, Jan Antonín Bata alapította meg a martfűi cipőgyárat, a dolgozóknak általa építtetett lakótelep 1999-től az európai örökség része. Jan Antonín Bata családjával Dél-Amerikában telepedett le, az ő leszármazottai indítottak kárpótlási pert a zlíni családi villa lefoglalása miatt a cseh állam ellen, de 2016 augusztusában keresetüket végleg elutasították.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.