A folyamat oka, hogy a világban nincs és várhatóan nem is nagyon lesz komoly növekedés, emiatt pedig a nagy jegybankok akár évekig nulla közelében tarthatják az alapkamatot, ami oda vezet, hogy a befektetők számára a hozam termelése szinte lehetetlenné vált. Mivel a fejlett országok hosszabb állampapírjain is garantáltan alacsonyabb a kamatszint, mint az infláció, így a kötvénybefektetők azzal szembesülnek, hogy vagyonukat, megtakarításaikat folyamatosan napról-napra veszítik el, pénzük folyamatosan értékét veszti. A megtakarítások elértéktelenedése ellen az egyetlen megoldás, hogy valamilyen magasabb hozamú, kockázatosabb befektetést keressenek.
Ez a kialakult hozaméhség az, ami most a legfontosabb motivációja a befektetőknek, megvesznek mindent, ami hozammal kecsegtet. Magyarország pedig úgy tűnik, hogy nem kíván csődbe menni, az állam jelentős tartalékokkal rendelkezik, Európához viszonyítva az adósságmutatói is jók, devizatartalékai bőségesek, tehát ha kellemes hozamot kínál, és némiképp kultúráltan viselkedik, akkor megveszik kötvényeit. Korábban is úgy gondoltam, hogy a hozamvadászat szempontjából majdnem mindegy hogy 6 vagy 7%-ot kínálunk ezeknek a befektetőknek, a magyar hozamok nemzetközi összehasonlításban így is úgy is nagyon magasak. Nyilvánvalóan a cél az lenne, hogy megtalaláljuk azt a legalacsonyabb hozamot, ami mellett még biztonságosan finanszíroznak bennünket. Ez lehet, hogy 6%, de az is lehet, hogy 4%. Ebből a szempontból az MNB kamatvágásai teljesen érthetőek. Amíg a hozamvadászat tart - s az mindaddig tart, amíg nincs valamilyen drámai helyzet Európában - addig van tere a hozamok csökkenésének, akár meglepően mélyre is.
Azt, hogy nem csak a magyar kötvényeket veszik jól mutatja pl. az új, már csőd után kibocsátott görög állampapírok árfolyama is, pl. itt: https://www.boerse-stuttgart.de/rd/de/anleihen/factsheet?sSymbol=GR0128010676.STU (a grafikont át kell állítani 1 jahr-ra)
Ezeket az állampapírokat kapták régi állampapírjaik helyett a görög kötvénytulajdonosok (minden 100 eurónyi régi kötvény helyett kb. 15 euró "készpénzt" és 31,5 euró új állampapírt kapva). Láthatóan a nyár eleji 15%-os (névértékre vetített árfolyam) mélypontról 30%-ra, mindenkori maximumra emelkedett ezeknek a kötvényeknek az árfolyama (aki pont a mélyben vett, duplázott). Megveszik ezt is, mert hátha fizet. És ha fizet, akkor nagyon szép hozam lesz rajta, ÉVES 17-18%. Nyilván a buktató az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy kifizetik. De amikor a hozamvadászat, a carry-play zajlik, akkor sokkal inkább a potenciális hozam, mint a kockázatok a fontosak. Amikor pánik van, akkor viszont mindenki csak a kockázattal foglalkozik.
Másik példa a portugál állampapírhozamok, ugyanaz, mint a görög pepitában: //www.bloomberg.com/quote/GSPT10YR:IND Aki év elején ilyen kötvényt vett, az 30-40% nyereséget ért el.
Az ír hozamok elképesztően alacsonyan vannak, (5% alatt, lejjebb, mint a spanyol!!!) , megállás nélkül esnek: //www.bloomberg.com/quote/GIGB9YR:IND. Év eleje óta itt is van vagy 25% nyereség, a tavaly nyári pánik óta pedig majdnem megvolt a duplázás.
A hozaméhség tehát mindent visz, és éppen ez a hozaméhség az, ami egyrészt segíti a magyar kormányzatot, gyakorlatilag szükségtelenné téve az IMF-megállapodást, másrészt elbizakodottá is teszi őket, hiszen azt látják, hogy blöffjük bejött, és tovább erősíti az unortodoxiát, így a piacok által megelőlegezett siker később éppenhogy újabb problémákhoz (aminek piaci vetülete is lesz) fog vezetni a túlzott önbizalom folytán...
