A Dun & Bradstreet adatai az elmúlt negyedévben kibocsátott számlák esetén az átlagos fizetési határidő 31 nap, míg 2008 végén ez még a 34 napot is megközelítette. A legalább egy napos késedelemmel kifizetett számlák aránya 4 százalékkal csökkent, jelenleg ez a számláknak az 52 százalékát, vagyis nagyságrendileg a felét teszi ki. Az átlagos késedelem mértéke egy jelentősebb megugrás után lassan visszaáll a tavaly októberi szintre, ami 15 napos átlagot jelent, így az átlagos fizetési határidővel számolva késvefizetés esetén számláinkra, ha már nem határidőben kaptuk meg azok ellenértékét, 46 napot kell várnunk.
"Bár ezek a változások nem nevezhetők jelentős javulásnak, egy bizonyos trendet kikövetkeztethetünk belőlük" – teszi hozzá Keleti József, a D&B ügyvezető igazgatója. "A csökkenő határidők a csökkenő bizalmat is jelzik. A gazdasági válság kezdete óta az eladók sokkal szigorúbban figyelnek a fizetési feltételekre és határidőkre. Míg a válság előtt sok forrás állt rendelkezésre, mindenki a növekedésre, az üzletek minden áron történő megszerzésére koncentrált, addig ma már mindenki megtanulja: egy üzlet akkor ér véget, ha ki van fizetve."
A D&B tapasztalatai szerint az eladók leginkább az előrefizetés eszközét alkalmazzák a nemfizetések kivédésére. Pedig a jelenlegi helyzetben középtávon jelentős előnyre tehet szert az, aki megfelelő kockázatkezelési eszközökkel, jó tájékozódás alapján mer hitelezni a vevőknek, és így akár a versenytársaitól is tud üzleteket szerezni. Ezzel a vevők is jól járnak, főleg, ha azok tényleg jó pénzügyi háttérrel rendelkező, alacsony kockázatú cégek, megfelelő fizetési tapasztalatokkal.
Hasonló változások figyelhetők meg más európai országokban is: a németországi D&B felmérése szerint a német vállalatok fizetési szokásai is javultak 2009 harmadik negyedévében. A határidőn belül kifizetett számlák aránya a gazdasági válsággal ingadozó számot mutatott. "Magyarországnak van hova fejlődnie. A német vállalatok számláik 78 százalékát egyenlítik ki időre még a válságban is, nálunk még a felét sem. Ráadásul, ha a gazdaság kismértékű növekedésére vonatkozó előrejelzések beteljesülnek Németországban, további stabilizáció várható a fizetési szokások területén" – értékelte Keleti József.
A magyar gazdaság egészében folyamatos probléma a fizetési morál kérdése, vagyis hogy az egyes tartozások kiegyenlítése határidőre megtörténik-e. A D&B iparági kimutatásai alapján ma leginkább a papíripari cégek kapják a legnagyobb bizalmat a fizetési feltételek területén: a fizetési határidő messze átlagon felüli, 53 nap, a fizetési késedelem pedig a többi iparág 15 napos átlagához képest 32 nap.
Ebben a viszonylatban a legszigorúbb fizetési feltételeknek a textilipar, a számítógép- és bútorgyártás cégeinek, valamint a kommunális tevékenységet folytató vállalatoknak kell eleget tenniük. Ezekben a szektorokban az átlagosnál rövidebb határidőt adnak, a textilipar esetében az átlag felét, ugyanakkor a fizetési késedelem nem tér el jelentősen az átlagostól.
