Az elmúlt hetekben elfogadott 2010-es adócsomag több ponton is felülírta a béren kívüli juttatások adózására vonatkozó aktuális szabályokat. "Bár beszűkül az adómentesen igénybe vehető ösztönzők köre, még mindig érdemes élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formák lehetőségével, hiszen a juttatásban részesülő magánszemély által felhasználható érték még így is magasabb, mintha ugyanazt bérként kapta volna meg"- összegezte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.
A jövő évi cafeteria elemek szabályai
Januártól már csak a számítógép- és internethasználat marad adómentes, a béren kívüli juttatási formák egy része pedig kedvezményes, 25 százalékos adómértékkel adózik majd – összeghatárhoz kötötten. Ebbe a csoportba tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, illetve az önkéntes egészségpénztári befizetés, az önkéntes önsegélyező pénztárba befizetés az üdülési csekk, a munkáltató üdülőjében történő üdültetés, a meleg étkeztetés és a melegétkeztetési-utalvány, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési utalvány és a helyi bérlet megtérítése. E kifizetéseket egyéb közteher - társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás - nem terheli.
A juttatások kedvezményes adózásának értékhatárai a következők szerint alakulnak: az önkéntes nyugdíjpénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér ötven százaléka, az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér harminc százaléka a limit. Az üdülési csekk és üdültetési lehetőség biztosítása esetében éves szinten a minimálbér, iskolarendszerű képzés átvállalt költségéből éves szinten a minimálbér két és fél szerese, az iskolakezdési támogatás esetében a minimálbér harminc százaléka, a helyi bérlet esetében a teljes ellenérték jelenti a plafont. Kedvező változás, hogy a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezer forintról 18 ezer forintra emelkedik, és kibővül az üdülési csekk felhasználási köre a művelődési szolgáltatásokkal.
Amennyiben a fenti juttatások összege meghaladja a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt, akkor az e fölötti részhez már 97,89 százalékos adóteher társul.
Példaszámítás a különbségek érzékeltetésére
Tegyük fel, hogy a munkáltatónak 100 ezer forint éves keret áll rendelkezésére bérfejlesztésre, vagy a munkavállalók béren kívüli ösztönzésére. Amennyiben a munkavállaló a rendelkezésre álló 100 ezer forintot teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemek biztosításával veszi igénybe, akkor a munkáltatónál jelentkező 100 ezres költséghez képest 80 ezer forint értékű juttatásban részesülhet. Ha ugyanezt az összeget a kedvezményes adózási lehetőség kihasználása helyett a bérköltségbe építik, akkor a munkavállaló bruttó bére mindössze 77 821 forinttal emelkedik, amelyből pedig végül csupán 47 790 - sőt ha az éves bruttó bére meghaladja a 3 937 000 forintot, akkor már csak 32 965 - forint marad.
„A számok azt tükrözik, hogy a munkavállaló számára 2010-ben is megéri a béren kívüli kedvezményes adózási körbe tartozó, valamint a továbbra is adómentes internet-hozzájárulás elemeket igénybe venni, s a munkáltató is ebben a formában tudja a legkedvezőbb feltételeket biztosítani adott esetben„- erősítette meg Hegedüs Sándor.
Cafeteria elemek, amelyek most kimaradtak
Egyes, korábban adómentesen adható juttatások nem kerültek be a kedvezményesen adózó körbe, ilyenek többek között:
- a hidegétkeztetés-utalvány, az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó biztosításának a lehetősége,
- a művelődési intézményi szolgáltatás (a gyakorlatban kultúrautalvány),
- a munkáltató által adott termék, szolgáltatás (csekély értékű ajándék), illetve az ezekre szóló utalvány (ajándékutalvány).
Amennyiben a korábbi feltételeknek és mértékeknek megfelelően juttatják jövőre, akkor azok adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, vagyis január 1-jétől jelentősen magasabb adóteher mellett (97,89 százalék) adhatók.
