„Kérjük (követeljük), hogy a vidéki életforma, a tejágazat és a tejtermelők fennmaradása érdekében a kiskereskedelmi élelmiszerboltok 2026. április 1. és 2026. június 30. között úgynevezett „elsőáras” vagy „akciós árú” termékként kizárólag magyar folyadéktejet (friss, ESL, UHT) helyezzenek ki a polcaikra.” Ezzel a határozott, de versenyjogi aggályokat is felvető felhívással fordult a napokban a kereskedőkhöz a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A szokatlan terméktanácsi követelés várható következményeiről kérdeztük Kozák Tamást, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárát.
„A kiskereskedelem igyekszik támaszt adni a hazai beszállítóknak, így most a tej termékpálya szereplőinek is, mert valóban nehéz helyzet alakult ki a piacon” – bocsátotta előre az OKSZ főtitkára.
A múlt év végére ugyanis a nyerstej felvásárlási ára olyan mélyre zuhant, ami már veszteséget okoz az állattartóknak. A problémát az okozta, hogy a nyerstej termelői átlagára nagyjából húsz százalékkal esett egy év alatt. Az importtej azonnali tőzsdei ára pedig a hazai felvásárlási ár alá csökkent, sőt az önköltségi ár alá esett. Mindez fokozta a feszültséget a gazdák és a tejfeldolgozók között.
Nő a feszültség a gazdák és a feldolgozók között
A helyzetet súlyosbítja, hogy a korábbi, magasabb árszinten rögzített hosszú távú beszállítói szerződések éppen akkor járnak le, amikor az importtermék ára drasztikusan csökkent. Az ellátási láncban a kifutó szerződéseket ezért újra kell tárgyalni, ami nem lesz könnyű e rossz kondíciókkal. „A kereskedelemmel szembeni legfontosabb elvárás a fogyasztók részéről, hogy továbbadja a fogyasztóknak azokat az árelőnyöket, amiket a beszerzési ár javulásával elérhet. Ezt kell összeegyeztetni azzal, hogy támogassuk a magyar termelőket a bajban” – mondja Kozák Tamás. A kiskereskedelem legnagyobb szereplői ennek a kettős elvárásnak az elmúlt három hónapban azzal próbáltak megfelelni, hogy a magyar tejeket a saját kontójukra akciózták, és „elsőárasították” (ezeket kínálták legolcsóbban a boltokban). A főtitkár szerint ez a kiskereskedelem bevett gyakorlata az ilyen átmeneti helyzetekre, most azonban nem sokat segít, mert a tej árrésstoppos termék, a 10 százalékból pedig nem lehet 10 százaléknál többet engedni – és tejből eleve nem vesznek azért többet az emberek, mert olcsó, ráadásul a tejfogyasztás eleve csökkenő tendenciát mutat.
Fotó: DepositPhotos.com
A termelők szempontjából korlátot szab az akciók sikerének az is, hogy a legtöbb boltban a magyar tejet csak másik magyar tejjel szemben lehet még vonzóbbá tenni.
Március 11-én például a Gazdasági Versenyhivatal Árfigyelő rendszerében szereplő több mint száz (UHT, illetve ESL) tej közül mindössze két magyar terméket talált a főtitkár, az egyiket a prémium árkategóriában. „Ez egyébként cáfolja azt is, hogy az üzletláncok elárasztanák az országot importtejjel” – utal a szakember a felhívásban kifogásolt olcsó importtejek dömpingjére.
Bár a kereskedők együtt éreznek az ellátási lánc többi szereplőjével, a terméktanács felhívása a főtitkár szerint versenyjogi kérdéseket vet fel. Egyetlen, kizárólagos beszerzési forrást követel ugyanis a kereskedőktől, miközben az EU-ban szokatlan ez az importellenesség, amely szembemegy az áruk szabad áramlásának alapelvével.
Kartellezésnek számít?
Persze az, hogy az egyes kereskedelmi láncok csatlakoznak-e a „csak magyar tejet a boltokba” felhíváshoz, vállalati döntés lesz. Az Mfor által megkeresett láncok és feldolgozók diszkréten elzárkóztak attól, hogy erről előre beszámoljanak. Azért is, mert kartellezésnek is minősülhet, ha a külföldi árukkal szemben összefognának. A nagyobb üzletláncokra pedig a „tisztességtelen forgalmazói magatartás” tilalma is vonatkozik. Túl azon, hogy a piaci verseny érdekében a kereskedőknek maradéktalanul ki kell szolgálniuk a vásárlói igényeket, amihez – nem csak hazai portékákból álló – gazdag termékportfóliót kell kínálni.
„A másik oldalon viszont harcolunk a magyar vásárók és családok érdekében az inflációval, ehhez árban is versenyeztetni kell az egyes termékeket” – figyelmeztet a főtitkár.
Nagy kérdés az is, hogy a felhívással követelt importbojkott miként hat majd a feldolgozókra, hiszen a nyerstej felvásárlásáról, annak áráról a termelők jellemzően nem közvetlenül a láncokkal, hanem a feldolgozókkal állapodnak meg az éves szerződésekben. A fő feszültség tehát nem az állattartó és a kereskedő, hanem a tejtermelő és a feldolgozó között alakul ki.
A tejtermelés fenntartása érdekében azonban mindenképpen lépni kell, hiszen az elmúlt tíz év alatt félezerről mindössze nagyjából 320-ra csökkent a hazai tejtermelő gazdaságok száma. Újra nyereségessé kell tenni a tehéntartást, ahogyan – a mérlegbeszámolók alapján – 2025 előtt több évben is irigylésre méltó jövedelmet értek el a gazdálkodók még akkor is, ha az eltérő üzemméterből adódóan is ebben nagyok az eltérések.
Pénz beszél
Nagy István videóüzenetben reagált a tejválságra, amely szerinte „nem akar megoldódni”, ráadásul az iráni háború miatt az arab térségbe irányuló export is nehézségbe ütközik. Ezért kér segítséget a Kőröstej a tárcától. Jó hírként említette, hogy 14 pályázat érkezett a legkisebb termelőktől tejautomata beruházáshoz. Arról is beszámolt, hogy a napokban 32 milliárd forinthoz jutottak a termelők, hogy a miniszter szerint „a készpénzforrásuk biztosított legyen”.
Csak magyar forrásból
Az Aldi Magyarország elkötelezett a hazai gazdaság és agrárium támogatása mellett, ezért ahol csak lehetősége nyílik rá, a hazai beszerzést részesíti előnyben. Lapunknak így reagált a terméktanácsi felhívásra a német tulajdonú diszkontlánc, amely 2021-ben vállalta, hogy kizárólag magyar forrásból származó ESL és UHT tejet forgalmaz, és ehhez tartja magát. Így az állandó kínálatában szereplő 65 alapvető tejtermék magyar tejből, hazai feldolgozónál készül. Azóta valamennyi konvencionális tej, trappista sajt, tejföl, kefir, natúr joghurt, rögös túró és túrórudi magyar forrásból került az üzletlánc polcaira. (Kivételt csak azok a termékek képeztek, mint például a biotej és a biojoghurt, amelyek nem érhetők el hazánkban a szükséges mennyiségben.) A kereskedelmi lánc így már most megfelel a terméktanács kérésének, még akciósan sem forgalmaz külföldi tejet. Vállalja, hogy ez a gyakorlata a terméktanács által kért április 1. és június 30. közötti időszakban is változatlan marad. Az áruházlánc hosszú távú stratégiája szerint a többi alapvető tejtermékét is magyar beszállítóktól szerzi be, „ezzel stabil felvevőpiacot biztosítva a hazai tejtermelők és -feldolgozók számára” – hangsúlyozta a lánc. Az Aldi évi több mint 40,5 millió liter tejet értékesít Magyarországon, amely magyar gazdáktól származik.
