A korábbi rendelkezésekkel ellentétben mégsem kell nullás igazolást bemutatniuk az alvállalkozóknak a közbeszerzési eljárások során keletkezett szerződések teljesítése során. Az Adózás rendjéről szóló törvény módosítása következtében csak néhány napig élt az a szabály, mely szerint csak abban az esetben lett volna teljesíthető a havonta nettó százezer forintot meghaladó kifizetés a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján, ha a kifizetést megelőzően az alvállalkozó bemutat egy 15 napnál nem régebbi "nullás" adóigazolást a fizetésre kötelezett vállalkozónak.
Az adóigazolás azt hivatott tanúsítani, hogy az érintettnek nincsen semmiféle köztartozása. A szabály hatálya alá tartozott volna minden, március 1-jétől történő kifizetés, attól függetlenül, hogy a kapcsolódó szerződést ezen időpont előtt vagy utána kötötték meg. De miután az Országgyűlés március 10-én, az egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztés tárgyalásakor úgy döntött, hogy együttes adóigazolást csak a jövő évtől kell felmutatni a közbeszerzési eljárás keretében teljesített kifizetések esetén, néhány hónap még rendelkezésre áll, hogy az érintettek kellőképpen fel tudjanak készülni a változásokra. Igaz az is előfordulhat, hogy végül merőben más szabályozás lép életbe 2009-től.
Az új tervezet együttes adóigazolás bemutatását követelné meg, amely nem csak az adóhatósági, hanem a vámhatósági befizetési kötelezettségek mérlegét is tartalmazza. Az igazolás kiállítását ugyanakkor egy helyen, az adóhatóságnál kellene kérni, és az APEH szerzi be a vámtartozással kapcsolatos adatokat. A kérelmet - a minél egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés érdekében - elektronikus úton is be lehet majd nyújtani, ráadásul az igazolás kiállításáért illetéket sem kell az ilyen esetekben fizetni.
"A március 10-i döntés átmenetileg a korábbi helyzetet konzerválja, azaz a kifizetéseknél továbbra sem kell adóigazolást felmutatni. Hogy milyen szabályok lépnek érvénybe 2009-től, azt még egyelőre nem tudni, valószínűleg a jogalkotó módosítani fog az eredeti szándékán, ésszerűsítve azt, mivel a március 1-től bevezetni kívánt adóigazolási procedúra nagyfokú adminisztrációs terhet jelentett volna az egyes fő- és alvállalkozókra egyaránt" - mutatott rá Reiniger Róbert, a Deloitte Zrt. környezetvédelmi tanácsadás üzletágának vezetője. Ezzel együtt, teljesen elfogadható az a jogalkotói szándék, hogy akinek köztartozása van, az ne részesüljön közpénzekből.
A korábbi tervek szerint, nullás igazolás hiányában a vállalkozó köteles lesz visszatartani a kifizetést. Ha ezt nem teszi meg, a kifizetés erejéig felelőssé tehető az alvállalkozó esetleges köztartozásaiért. A felelősség az alvállalkozói láncolat minden pontján fennáll, ahol közpénzből fizetnek. Ez azt jelenti, hogy nem csak az ajánlattevővel szerződő alvállalkozókat, hanem a közbeszerzés megvalósításában résztvevő összes alvállalkozót egyaránt terheli. Ha a kifizetéshez csatolt adóigazolás tartozást mutat, az APEH intézkedik a követelés lefoglalásáról. Ezt követően pedig már csak a köztartozás feletti összeget lehet az alvállalkozónak átutalni.
Ugyan a kormányzati döntés visszavonásában nem játszottak nagy szerepet a szakmai szervezetek, ám előzetesen erősen kifogásolták a szabály március 1-jei bevezetését, mivel a friss rendelkezéseket a már futó, tehát a március 1-je előtt kötött szerződésekre is alkalmazni kellett volna. A visszamenőleges jellegből következően pedig minden egyes vállalkozásnak a már megkötött szerződéseit is meg kellett volna vizsgálnia, hogy azok közbeszerzéshez kapcsolódnak-e, amely nem kevés pluszadminisztrációval jár.
