Minden évben a Közép- és Kelet- Európai Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Európa szervezet összeállítja azoknak az EU által finanszírozott közép-kelet-európai beruházásoknak a listáját, amelyek a környezeti és társadalmi szempontból zsákutcáknak tekinthetők. Magyarul az EU több milliárd eurót költött olyan fejlesztésekre, amelyek a két szervezet szerint káros projekteknek minősülnek. A kutatások azt mutatják, hogy eddig az Unió már 6,5 milliárd eurót költött el összesen ilyen beruházásokra, míg további 5 milliárd ilyen irányú elköltéséről született döntés, és további 5 milliárdról kell dönteni a jövőben. Az idei listában öt magyar beruházás is szerepel.
"Bűnös" projekt a 4-es metró is
Magyarországon ez az öt beruházás a számítások szerint összesen 4,117 milliárd eurós (1202 milliárd forint) befektetést igényel. Ide tartozik a a salgótartjáni biomassza üzem, a csongrádi vízlépcső, a Duna-Tisza csatorna építése, a Duna medrének kiszélesítése és mélyítése, és a 4-es metró építése is, mely az összes közül a legnagyobb értékű projekt. Ugyan jelentős csökkentések után, de a megépítéshez 170 millió euróval (49,6 milliárd forint) járul hozzá. A jelentés szerint a 12,7 kilométer hosszú, 16 állomásos metró "egy túlméretezett infrastruktúrával kapcsolatban rosszul felhasznált közpénzek és hibás közbeszerzés iskolapéldája". (mfor.hu szerk: a jelentésről egyébként sokat elárul, hogy a valóságban az eredeti tervek szerint is csak 14 megálló lenne a metróvonalon, ráadásul az utolsó 4 megépítéséréről még nem is született tényleges döntés). Már az önkormányzati társfinanszírozás szükségessége is komoly pénzügyi problémákat okozott Budapestnek, egy megvalósíthatósági tanulmány pedig alátámasztja, hogy a tervezés során számolt eredeti megtérülési mutatók helytelenek voltak, és nem voltak reálisak. A tanulmány szerint az ipari szakértők egyetértenek abban, hogy a projektet gazdaságilag életképessé a pénzügyi hatások értékelésében szereplő manipulált adatok tették. Kiderült az is, hogy 2009 májusában az 50 szerződésből 11 nyílt pályázat meghirdetése nélkül került aláírásra.
A többi magyar projekt a jelentés szerint elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt minősül káros projektnek. A csongrádi vízlépcső és a 400 megawattos erőmű például az élőhely több száz védett és több ezer nem védett fajánál okozna kárt, az ökológiai igényeket pedig feltehetően túlszárnyalná az erőmű fenntartása, így működésével súlyos gondot okozna szárazság idején, hiszen már a megjelenésével is csökkenne a talajvíz szintje, ami aszályos időszakban a megszokottnál is alacsonyabbá válna.
A szomszédok közül a cseheknél a legrosszabb a helyzet
Csehországban még a magyarnál is több és nagyobb értékű, összesen 7,325 milliárd eurós káros beruházásról számol be a jelentés. A 12 projektnek a fele autópálya-építés, emellett két vasúti beruházást és egy gátépítést is kockázatosnak találtak, valamint három hulladékfeldolgozó is veszélyezteti a környezetét.
Szlovákiában összesen 3,047 milliárd euró értékű a káros beruházások projektje, melyek közé a szervezet a pán-európai vasúti folyosó felújítását is besorolta. Ez ugyanis Trencsén város központján haladna keresztül, ami lényegesen megváltoztathatja a város életét és közlekedést. Problémás egy műanyag hulladékfeldolgozó üzem is és két autópályabővítés.
Lengyelországban mindössze 978 millió euró értékű a "zsákutca" projektek értéke, ahol szintén két autópályaépítésre, két repülőtérrel kapcsolatos beruházásra és egy krakkói hulladékégetőre figyeltek fel a lista összeállítói.
Bulgáriában nominálisan még kevesebb a "gazdasági zsákutca", hiszen itt a listára került 4 beruházással kapcsolatban mindössze 532,5 millió euró lehet "bűnös pénz". A kis Észtországban összesen 417 millió euró értékű 2 veszélyes projektet találtak a kutatás során.
mfor.hu
