A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyekért felelős államtitkára az Élő Energia 2009/2011 című rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón emlékeztetett: a 2030-ig tartó magyar energiastratégia tervezésének első fázisa már lezárult, a tervezetet a február elején hagyta jóvá a kormány, ezt követően kezdődött el a nyilvános konzultációsorozat.
Olyan új nemzeti energiastratégia megalkotása van folyamatban, amely teljesíti az energiaellátás biztonságával és az éghajlatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket - mondta Bencsik János. Vélekedése szerint az új irányvonal megfogalmazása azért is fontos, mert a becslések szerint a tervezési időszak végén az ország villamosenergia fogyasztása - miközben mintegy húsz százalékkal növekszik a felhasználói oldal hatékonysága - nagyjából tíz százalékkal fog növekedni a jelenlegihez képest.
A megújuló energiaforrásokból az ország energiaigényének mintegy 15-20 százalékát lehetne kielégíteni 2030-ra, ennek elérésén kell dolgozni a energiafüggőség megszüntetésének érdekében - szögezte le az államtitkár. Azonban - mint arra rámutatott - önmagában sem a fosszilis, sem a megújuló energia nem tudja biztosítani erre az időpontra Magyarország villamosenergia előállításának teljes függetlenségét.
Bencsik János hangsúlyozta: többek közt ezért nagyon fontos a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítása és a létesítmény bővítése. Ezzel a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani.
Az államtitkár hozzátette: a kormányzat a jelenlegi 10-15 százalékos részarányon szeretné tartani a hazai kitermelésű lignit és szénvagyon energetikai hasznosítását, ezt a célt azonban a mostaninál jóval környezetkímélőbb technológia felhasználásával kellene elérni.
A tervek szerint 2030-ra az ország hőenergia-igényének 35-40 százalékát lehetne kielégíteni hazai, elsősorban megújuló alternatív energiák alkalmazásával. Bencsik János szerint ezt az "ambiciózus" célszámot a biomassza, a termál-, szél- és napenergia fokozottabb használatával lehetne elérni. Ehhez azonban elengedhetetlen az önkormányzatok, valamint a kis-és középvállalkozások érdekeltté tétele: az erdészeti és mezőgazdasági melléktermékeket, a szennyvíziszapot, vagy az ártalmatlanításra váró vágóhídi hulladékot jó hatásfokkal át lehet alakítani biogázzá, amelyet hőenergia, vagy kapcsolt villamosenergia előállítására lehetne használni.
Szigetszerű ellátásra alkalmas lehet a tanyás térségekben a szél- és napenergia, a tervezési időszak első felében azonban a természeti források egyike nem lesz versenyképes támogatások nélkül a fosszilis energiahordozókkal szemben - szögezte le Bencsik János, hozzátéve, hogy ezeket az energiaforrásokat intézmények szintjén jól lehet alkalmazni például melegvíz előállítására.
A 2011-es esztendőben a mintaprogramoké lesz a főszerep: az Új Széchényi Terv első ütemében összességében 140 milliárd forint jut a zöld gazdaság fejlesztésére, melyből 65 milliárd forint hulladékgazdálkodási feladatokra, a fennmaradó összeg pedig az épületenergetikai, megújuló energia használatát elősegítő beruházásokra fordítható - összegezte az államtitkár. Utóbbi programkomponensre önmagában mintegy 30 milliárd forintot áll rendelkezésre, további 6 milliárdos pályázati keret pedig a megújuló energia alapú térségfejlesztési mintaprogramok kidolgozására van elkülönítve.
Simon Miklós, Nyírbogát fideszes polgármestere elmondta: a település a jövőben előnyben részesítené a megújuló energiát a gázzal szemben, melyből évi 70 ezer köbmétert használ fel. Ezért felmerült egy 1,5 megawatt teljesítményű, zöld energiával működő fűtőmű tervezése a település központjának közelében. A mintaprojektnek szánt beruházásra a 3.500 lakosú község hamarosan pályázatot nyújt be, a kivitelezési költségek a becslések szerint elérhetik a 250 millió forintot.
MTI
