"A cég elnökeként azt várom, hogy a magyar kormány, illetve tulajdonosunk, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő döntsön a társaságról" - válaszolta a vezető az erőfölény csökkentésének módját firtató kérdésre. "Az unió alapvetően a versenyt élénkítené, ezért már vagy tíz éve ellenzi, ha a rendszerirányítás - amely nálunk magába foglalja a szállítást, vagyis az alaphálózatot is - valamely piaci szereplő tulajdonában van. A verseny azonban nem ezért nem tud kialakulni, hanem mert még térségi méretekben sincs megfelelő mennyiségű áram, illetve vezeték" - tette hozzá.
Bár az unió szándékai egyértelműek, eddig a hálózatok tulajdonosait nem utasította eladásra. A jelek szerint sok nagy lobbierejű ország ellenáll - fejtette ki Lengyel Gyula. Meglátása szerint az Európai Parlament a közeljövőben vagy azonnali eladásra kötelezi az összeférhetetlennek tartott tulajdonosokat, vagy ad még néhány év türelmi időt. Azokat az érveket is elfogadhatónak tartja, melyek szerint egy vállalatcsoport akkor erősebb, akkor hitelképesebb, ha nagyobb a vagyona. Egy céget azonban úgy kell gyarapítani, hogy közben hatékonyabb legyen. Vagyis: az MVM akkor is növekedhet, ha leválasztják róla a vezetékhálózatot.
"Korábban is azt mondtam: jobb, ha a társaságot egyben tartják. Akkor azonban még nem volt ennyire érzékelhető az uniós nyomás. Máshol állt a vita, és Brüsszel véleménye is sokat változott. A szakmai álláspontomat befolyásolja a világ változása. Meggyőződésem viszont, hogy az MVM a régióban egyáltalán nem domináns szereplő: Európában van vagy ötven hozzánk hasonló méretű áramcég és tucatnyi sokkal nagyobb. Az MVM nem él vissza piaci helyzetével, amit az ezzel kapcsolatos EU-vizsgálat is megállapít majd. Az tény, hogy Magyarországon a piac több mint felét ellátjuk, de azért, mert mi vagyunk a legolcsóbbak. Bárki megjelenhetne nálunk ennél alacsonyabb árú árammal" - mondta a Népszabadságnak Lengyel Gyula.
