Tájékoztatása szerint gyárban már beépítettek egy úgynevezett nyomószűrőt, amelynek segítségével a keletkező vörösiszap szárazanyag-tartalma 50 százalék feletti, szemben a korábbi nedves eljárással, amelynél 15 százalékos. Ennek a szűrőnek az üzembe helyezése indul február 28-án - mondta Kossa György.
Tájékoztatása szerint a technológiaváltás több lépcsőben történik. Az első lépésben a szűrésre szolgáló épület déli oldalánál a dobszűrőn átszűrt vörösiszapot gipsszel semlegesítik. A második lépcsőben a szűrést már kamrás nyomószűrővel végzik, majd tehergépjárművel hordják ki a keletkező "földnedves" anyagot a tárolóba. A harmadik nyomószűrő beszerelését követően, mintegy két hónap múlva már a gipszezés is elhagyható. A legfontosabb, hogy a tározókban többé nem gyűlik össze víz - tette hozzá. Kossa György elmondta, hogy a száraz vörösiszapot kezelő új épületrész egy közel 1100 négyzetméteres üzemcsarnok, amelybe a három szűrőt beépítik. Az épület kivitelezése jó ütemben halad, a technológiaváltás a gyárnak 550 millió forintba kerül.
A felügyelőbizottság vezetője tájékoztatása szerint a Mal Zrt. több mint 30 milliárd forint árbevételt ért el 2010-ben. 2009-ben 28,3 milliárd forint nettó árbevételt realizált, és ebből 23 milliárdot tett ki az export. Mérleg szerinti eredménye ugyanebben az évben 363 millió forintos veszteséget mutatott. A gyár Veszprém megye 100 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalatainak listáján a 4. helyen áll.
Az ajkai timföldgyár katasztrófa utáni működésével közvetlenül 1280, közvetve hatezer munkahelyet sikerült megőrizni. Magyarország mélyművelésű bányáinak 50 százalékát a Mal Zrt. működteti, és külszíni fejtéseket is fenntart, 2006. óta primer alumíniumot már nem állítanak elő.
A timföldgyárban az úgynevezett Bayer-körfolyamattal bauxitból timföldet és hidrátot gyártanak, ez utóbbit a vegyiparban, a műanyagiparban használják (festékek, színezékek előállításához). A timföld a háztartási kerámiák, a csempe és a kádak, mosdók alapanyaga, de tűzálló anyagként műszaki kerámiákhoz és szigetelésként is használják az autóiparban. Ajkán mindezek mellett a mosószerek alapanyagát, zeolitot is gyártanak, és a félvezetők, ledek készítéséhez galliumot állítanak elő.
A gyár 2010-ben 220 ezer tonna alumínium-oxid felhasználásával 360 ezer tonna terméket gyártott, A cég közel négyszázötven vevőjének exportálja termékei 80 százalékát, 10 százaléknyi az Európai Unióban talál vevőre.
MTI
