A Duna napi kulturális programokhoz a cég anyagi segítséget nyújtott, a folyó védelmében azonban saját tevékenységi körén belül is tesz erőfeszítéseket. A vállalat által épített kommunális szennyvíztisztítót üzembe helyezése óta már a helyi közösség is használja. A gyár palackozójában folyamatosan az csökkentik üdítő előállításához szükséges vízmennyiséget, ezért a higiéniai előírások betartása mellett az üzem tisztán tartásához nem csapvizet, hanem a palackmosásból visszamaradt vizet használják.
Állami szerepvállalásA folyó gazdasági lehetőségeinek kiaknázása mellett tisztaságának, valamint ökológiai rendszereinek megóvására is jelentős lépéseket kell tenni. A Dunába kerülő szennyvíz tisztítása még mindig nincs megfelelően megoldva. Az Erzsébet-hídnál szinte az egész budai oldal szennyvize ömlik tisztítatlanul a folyóba, fogalmazott Péterffy Gábor, a Fővárosi Vízművek szóvivője. A szóvivő azt is elárulta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a fővárosiak nem a Duna vizét isszák. A budapesti ivóvíz kétharmada a szentendrei kutakból, míg egyharmada margitszigeti kútból származik.
A Duna menti települések közül Budapest játssza a legnagyobb szerepet a Fekete-tenger szennyezésében. A csepeli szennyvíztisztító telep tervezett megépítése, ahova kommunális és ipari eredetű, valamint csapadékvíz is érkezne, jelentős előrelépés lenne és javíthatná az ország uniós megítélését is. Persányi Miklós szerint 2010-ben, Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásának elkészültével a Dunába kerülő összes szennyvizet megtisztítják.
Istvánko Viktória Menedzsment Fórum
