Az NHH hivatalból indított piacfelügyeleti ellenőrzést végzett 2007. február 12-én a Lidl pécsi áruházában, amelynek során az UCOM Babytalker 500 típusjelzésű, PMR 446 rendszerű, nem harmonizált frekvenciát használó rádióberendezés forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek teljesülését vizsgálta. Az NHH ennek következtében megállapította, hogy a Lidl nem jelentette be a rádióberendezés magyarországi forgalomba hozatalát.
Az NHH ezért határozatában megtiltotta a berendezés forgalomba hozatalát és forgalmazását azzal, hogy a tiltás mindaddig fennáll, amíg a rádióberendezést a Lidl, mint gyártó bejelentése alapján a Hatóság nyilvántartásba nem veszi. Mivel a rádióberendezések helytelen használata rádiózavar forrása lehet, emiatt a vonatkozó magyar és uniós jogszabályok egyaránt előírják, hogy azokat a rádióberendezéseket, amelyek nem harmonizált frekvencián, vagy frekvenciasávon működnek, a belföldi forgalomba hozatal előtt be kell jelentenie.
Az NHH megállapította továbbá, hogy a rádióberendezés nem rendelkezik a jogszabályi előírásoknak eleget tevő megfelelőségi nyilatkozattal, ezért kötelezte a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-t, hogy a rádióberendezés bejelentésének napjáig küldje meg azt a Hatóság Előfizetői Szerződések Felügyeleti Igazgatósághoz.
Fellebbezett a Lidl
A Lidl jogi képviseletében eljáró Kölcsey-Rieden Roland ügyvéd eztán fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte az elsőfokú határozat visszavonását, arra hivatkozva, hogy ügyfele február 21. napján bejelentette forgalmazói minőségét. Kifejtette továbbá, hogy a termék gyártója nem a Lidl, hanem a belga Topcom Europe Nv, így ők kötelesek kiállítani a megfelelőségi nyilatkozatot, mint ahogy azt meg is tették, angol nyelven, a használati-kezelési útmutatóban.
A fellebbezés szerint az elsőfokú határozat sérti az Európai Közösséget létrehozó Római Szerződés áruk szabad mozgásáról szóló 24. Cikkének, valamint a 28-30. Cikkeinek rendelkezéseit, mivel mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül. A mennyiségi korlátozással egyenértékű hatású intézkedés fogalmára nézve azonban a Római
Szerződés nem ad definíciót.
A forgalomba hozatal egyébként alapvetően a gyártó felelőssége, nincs hatósági engedélyhez kötve, a berendezések szabályszerű forgalomba hozatalát a hatóság utólagos piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.
A Hatóság álláspontja szerint azonban az ellenőrzés során megvizsgált magyar nyelvű használati-kezelési útmutatóban található Declaration of Conformity nem felel meg a rádióberendezésekről és az elektronikus hírközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló IHM rendelet előírásainak, mivel azt nem a magyarországi forgalomba hozó (gyártó) állította ki.
Az elektronikus hírközlési törvény ráadásul úgy rendelkezik, hogy "Ha a gyártó székhelye nem Magyarország területén van, a készülék importálója tekintendő gyártónak". Amely az NHH szerint nem más, mint a Lidl, ezért az áruházlánc tartozik teljes felelősséggel a berendezés megfelelőségéért. A Lidl ezután keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz az NHH Tanács elnökének másodfokú határozata ellen. Az ügyet a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma tárgyalja, amely most előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz.
Nincs precedens az ügyben
A Fővárosi Bíróság lényegében arra vár választ, hogy egy másik európai uniós tagállamban gyártott - és az ott székhellyel rendelkező gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal, valamint CE jelöléssel ellátott terméket Magyarországon forgalomba hozni kívánó cég tekinthető-e a termék gyártójának.
Kérdezi a magyar fórum azt is, hogy az ilyen cégtől megkövetelhető-e egy külön, a magyar jogszabályok előírásai szerinti megfelelőségi nyilatkozat kiállítása, közölte az mfor.hu-val Albert Viktor, a Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Titkárságának sajtóreferense.
Márton György, az NHH Kommunikációs Igazgatóságának igazgatóhelyettese lapunknak úgy nyilatkozott, hogy megítélése szerint a Hatóság a jogszabályok szellemében járt el.
A Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-nél arról tájékoztattak az mfor.hu-t, hogy nincs tudomásuk egyetlen eljárásról sem, amelyben "a Lidl, mint gyártó érintett lenne".
Az áruk szabad mozgása tárgyában a Fővárosi Bíróságon tárgyalt közigazgatási ügyekben Magyarország idáig még nem fordult az Európai Bírósághoz. A közigazgatási ügyet tárgyaló bíró ebben a témakörben nem talált precedenst, ezért kezdeményezte az előzetes döntéshozatali eljárást, tette hozzá Albert Viktor.
Simon Rita
