Az év elején még mindenki azt találgatta, eléri-e az olaj világpiaci ára a 100 dollárt hordónként, most pedig már 150-200 dolláros olajárat vízionálnak az elemzők. Mindennek az oka, hogy a kereslet folyamatosan nő a nyersanyag iránt, miközben a kínálat csak lassan zárkózik fel. A világ nagy olajtermelő országai vonakodnak, hogy növeljék a kitermelésüket, Kína és India energiaéhsége pedig egyre nagyobb. Néhány évvel ezelőtt Kína például még több olajat termelt, mint amennyit felhasznált, mára azonban elsősorban a gazdaság fejlődése miatt már importálni kell a nyersanyagot. Az ország fejlődő nehézipara ugyanis egyre több olajat követel a termeléshez. Az elmúlt öt évben közel duplájára emelkedett a kínai olajimport, mivel az ország most van abban a fázisban, hogy kiépíti a gyártáshoz szükséges infrastruktúrát, ami sok nyersanyagfelhasználást igényel.
Olajat mindenáron!
Az olajár elszabadulásában komoly szerepet játszanak a spekulatív ügyletek is. Azok a befektetők, akik korábban mondjuk részvényben tartották pénzüket a hitelválság miatt másfelé kezdtek kacsingatni, és úgy néz ki, hogy a nyersanyagokban találták meg a lehetőségeket.
"A jelenlegi 130 dollár körüli olajárból mintegy 20 dollárt képviselnek a spekulatív ügyletek, azaz ennyivel lehetne olcsóbb az olaj, ha ezek nem lennének" - nyilatkozta Hugyecz Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa.
"Egyelőre senki sem tudja, meddig emelkedhet a benzin ára, néhány évvel ezelőtt, amikor 25 dollár volt egy hordó olaj, mindenki azt mondta, hogy a 40-50 dolláros árfolyam megölné a gazdaságot. Ehhez képest most 130 dollár egy hordó olaj" - mondta el kérdésünkre Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője.
Ugyanezt erősítette meg Hugyecz Attila is, szerinte azért nem mer senki előre jósolni, mert lehet, hogy a közeljövőben ki fog pukkadni az olajár-lufi.
Korábban sokat lehetett arról hallani, hogy az emelkedő benzinár miatt kevesebben ülnek majd autóba, különösen akkor kerülnek előtérbe ilyen vélemények, amikor a benzinár elér egy lélektani szintet. Mostanra azonban kiderült, hogy 300 forintért sem fogy lényegesen kevesebb üzemanyag, mint 200-ért. "Rövid távon nagyon árrugalmatlan termék az olaj, azaz a kereslet nem igazodik az árhoz. Éppen ezért jelentős technológiai változás nélkül nem várható a fogyasztás visszaesése" - tette hozzá Duronelly Péter. Szerinte mindez annak is köszönhető, hogy sok esetben nincs alternatívája az olajnak.
Az Egyesült Államokban például egy év alatt duplájára emelkedett a benzin ára, egy gallon (mintegy 4 liter) üzemanyag tavaly még 2 dollárba került, mostanra viszont 4 dollárt kell érte fizetni. Nálunk ennyire azért nem volt drasztikus az áremelkedés, mivel az elmúlt egy évben a dollár is jelentősen gyengült a többi vezető devizához képest.
Valószínűleg lőttek az inflációs célnak is
A benzin árának emelkedése szinte minden termékre hatással van, így az inflációt is jelentősen befolyásolja. "Jelenleg az üzemanyag súlya 5,4 százalékos a fogyasztói árindexben Magyarországon, azaz mondjuk egy tíz százalékos áremelkedés 0,5 százalékkal emeli meg az inflációt közvetlenül. Emellett komoly közvetett hatásai is vannak, mert szinte minden iparágban tényező a benzin ára" - mondta el Duronelly Péter.
A mostani áremeléssel együtt idén januártól már több mint 10 százalékkal nőtt az üzemanyagok ára, az év elején még 289 forint volt egy liter benzin és 293 forint egy liter gázolaj. Az egy évvel ezelőtti adatok figyelembe véve különösen a dízelüzemanyag drágulása kimagasló: tavaly májusban egy liter benzinért 282 forintot, egy liter dízelért viszont még csak 254 forintot kellett fizetni.
A Budapest Alapkezelő szakembere arra számít, hogy jövő hétfőn a Magyar Nemzeti Bank bejelenti, hogy 2009-ben sem fog teljesülni a 3 százalékos cél. "Korábban is voltak olyan feltételezések az MNB inflációs előrejelzéseiben, melyekkel mi elemzők nem értettünk egyet. Ezek nagyrészt irreális vágyálmok voltak. Most az a kérdés, hogy a jegybank feladta-e ezeket az álmokat" - vélekedik az elemző. Igaz mindezt a múlt héten Király Júlia, a jegybank alelnöke lapunknak határozottan cáfolta.
A kormányok egyelőre nem tudnak mit tenni az olajár inflációs hatása ellen, és ez nem csak Magyarországon van így, hanem szinte a világ minden részén. Az egyetlen lehetséges megoldás a jövedéki adó csökkentése lenne, de a magyar kormány egyelőre vonakodik ezt meglépni.
És hol van még a vége?
"Úgy tűnik, hogy az olajban semmi sem drága, egyelőre senkinek sincsenek konkrét elképzelései arról, hogy fog alakulni a nyersanyag árfolama" - tette hozzá Duronelly Péter. Becsléseket lehetett már olvasni: nemrég a Goldman Sachs elemzője 140 dolláros hordónkénti olajárat valószínűsített idén az év végéig.
Több kockázati tényező mutat abba az irányba, hogy az árfolyam még messze van csúcspontjától: kedden az OPEC elnöke jelentette be, hogy a világ vezető olajnagyhatalmai nem fogják növelni a kitermelést a szervezet szeptemberi találkozója előtt. A hír hatására rögtön meg is ugrott az olaj ára. A napokban az izraeli Jerusalem Post írt cikket arról, hogy fehér házi források szerint George Bush amerikai elnök még mandátumának lejárta előtt háborút kezd Irán ellen. Az elnök megbízatása novemberben jár le, egy esetleges újabb háború pedig tovább drágíthatná az olajat.
Hugyecz Attila szerint egy esetleges újabb háború mindenképp felfelé hajtaná az árakat, mivel jelenleg csak Afrikában és a Közel-Keleten van kitermelhető ola, egy Irán elleni háború pedig csökkenthetné a termelést az országban.
Beke Károly
