2008 tavaszán kezdi meg a Bauland Kft. annak az emeletenként 400 négyzetméteres épületnek a kivitelezését, amelyben év végén reményeik szerint már a társaság irodája is helyet kap. A ház különlegessége, hogy ez lehet az első minősített passzív irodaház Magyarországon.
A teljes beruházás költsége 200-300 millió forint, tudta meg lapunk Béleczki Attilától. A cég ügyvezetője hozzátette: a szerkezetkész nettó ár 200 ezer forint/négyzetméter, azaz nem sokkal több, mint egy hagyományos épület esetében.
A vállalat passzív ház technológiával lakóházat már épített, de irodaházat még nem. Igaz, az általuk kivitelezett családi ház végül nem kapta meg a német Passiv Hause Institut minősítését, mivel az épületet a mérések tanúsága szerint nem sikerült 15 kilowattóra/nm/év energiával kifűteni. Megjegyzendő, egy átlagos magyar családiháznál a meghatározott érték tízszeresére van szükség a kifűtéshez.
A Bauland tervei szerint az ingatlan bemutató-épületként is szolgálhat a környezetvédelem és a megújuló energiák iránt érdeklődők számára. Bérleti költsége a szokásos ingatlanáraknál némileg magasabb lesz, ám ezt a vezető szerint kompenzálja az alacsony közüzemi számla, így hosszú távon jó befektetés lesz az irodabérlés.
Az első fűtőtest nélküli irodaházat speciális, Neopor alapanyagú hőszigeteléssel látják el. A hőhídmentes extrém hőszigetelésű szerkezeti koncepció minimálisra csökkenti a fűtési igényt. A nyári felmelegedés ellen speciális árnyékolási rendszert használnak, keleti és nyugati irányban állítható külső lamellás árnyékolóval, zöldhomlokzattal; déli irányból pedig "napelem-ernyővel" védekeznek a tervezők.
A napelemek és a napkollektor jelentős mértékben fedezi az épület elektromos energia és melegvíz igényét. A passzív házaknál elengedhetetlen a gépi szellőzés, ehhez hőszivattyúval kombinált hővisszanyerő rendszert alkalmaznak, fenntartva a belső klímát. Az irodaház a vízzel is takarékosan szeretne bánni, ezért esővízgyűjtő- és szürkevíz-hasznosító rendszert is terveztek.
Maximálisan kihasználják a természetes megvilágítást, a mesterséges világítást pedig alacsony energiafelhasználású kompaktfénycsöves és LED világítótestekkel oldják meg.
A déli tájolású parkolót növényzettel borítják majd be.
A tetőkerttel ellátott "intenzív" zöldtető – amelybe a BASF Luquasorb márkanevű vízmegkötő terméke és azt a növények gyökereinek fokozatosan leadó szuperabszorbere is beépítésre kerül - javítani fogja a mikroklímát, megköti a port és felfogja a csapadékvizet. Az irodaépület intelligens mérői rögzítik az energiafogyasztást, a veszteségek és a pazarlás beazonosításával pedig segítik majd a jövőbeni bérlőket a környezettudatos használatban.
Ugyan a beruházók egyértelműen a technológia és a nulla fűtésköltségű házak mellett tették le voksukat, attól azért nem kell tartani, hogy a közeljövőben ellepnék hazánkat a passzív ház technológiával épülő családi-, vagy irodaházak. Magyarországon jelenlég még a régi építésű lakóépületek korszerűsítése is lassan halad, erre évente mintegy 30 milliárd forintot fordítanak. A háztartások fűtéséből pedig hazánkban évente mintegy 10,3 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátás származik. Magyarországon 2008. január 1-től kormányrendelet szabályozza az épületek energetikai minősítésének módját, az uniós normáknak megfelelő épületenergetikai követelményeket szabályozó rendelet pedig 2006 óta van érvényben.
Istvánko Viktória
