A RePowerEU forrásait (amelynek kifizetésére szerdán Brüsszel rábólintott), nem másra, mint a zöldenergia-programokra és az orosz fosszilis hordozóktól való energiafüggetlenedést segítő programokra lehet lehívni majd. Felmerül a kérdés, hogy akkor hogyan lehet ebből pedagógusbéremelésre és másra is költeni, ahogy korábban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a január 1-jétől közigazgatási és területfejlesztési miniszter Navracsics Tibor, és Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt.
„Az, hogy a kormány teljesítette a jogállamiság mérföldköveit, és megkapta a RePower uniós forrásokra jutó 10,2 milliárd eurós részt, azt jelenti, hogy nem ebből lesz a kifizetés, hanem a pedagógusbéremelésekre is jutó forrásokhoz is hozzájuthat. De a pedagógusbérekre is vonatkozik az utófinanszírozás, tehát a kormánynak előbb ki kell valójában fizetni a béremelést, és csak azután kaphatják meg Brüsszeltől a pénzt.
Véleményem szerint mivel a kormánynak valutára van szüksége, ezért érdeke is, hogy forintban előfinanszírozzon, amit neki valutában fizetnek vissza” – magyarázta el lapunk érdeklődésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető szerint a béremeléshez azonban mindenekelőtt a kormánynak jogszabályba kellene foglalnia, hogy 2024. január 1-jén a diplomás átlagkeresetek 72 százalékát el fogja érni a pedagógusok átlagfizetése. Enélkül nem kezdődhet meg a kifizetés. Ami azt jelenti, hogy költségvetési törvényt kell módosítani, de nem lehet tudni, a januári időszakban mikor fog összeülni a parlament.
Ezért tovább növeli a káoszt Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúja, amelyben kijelentette: „Amikor majd a pénz tényleg megvan, nemcsak mondják, nemcsak papíron, “hanem ott van a széfben”, akkor dönt majd a magyar parlament a költségvetési törvény keretei között, hogy ebből mennyi kerüljön pedagógus béremelésre, kisvállalkozások támogatására, energetikai korszerűsítésre”.
Azaz utal a 2024-es költségvetési törvény módosítására, de nem utófinanszírozást emleget, hanem a széfben tornyosuló papírpénzeket.
Totyik Tamás a pedagógusbéremelések időzítése kapcsán azt sem tartja kizártnak, hogy a brüsszeli pénzből akarják majd a pedagógusok szavazatait az EP-választásokhoz közeledve megvásárolni.
Akad egy-két részletkérdés még azért
„Annak viszont nagyon örülünk, hogy végre érezhető elmozdulás lesz a bérekben. Bár vannak még részletkérdések, amelyeket a kormánynak is tisztáznia kell” – teszi hozzá, és sorolt is néhányat:
- Vajon mi lesz azzal a forrással, amelyet már 2023-ig biztosítani kellett volna, miszerint a diplomás átlagkeresetek 64 százalékát már el kellett volna érni (amit szintén az unió finanszírozott volna), tehát mi lesz ezzel a résszel?
- Mindenkinek emelni fogják a bérét vagy lesznek kivételezettek? Azaz olyanok, akiknek a diplomás átlagkeresetek 90 százalékára, míg másoknak 62 százalékára egészítik ki a bérét?
- Milyen elvek szerint és január 1-jéig visszamenőleg fogják kifizetni az emeléseket?
- Milyen összegben állapítják meg a diplomás átlagkeresetek értékét 2024. január 1-jén?
"A 2024-es diplomás átlagkeresetek 72 százalékát kellene elérniük a pedagógusoknak, tehát év közben is korrigálni kell majd a kormánynak, vagyis többlépcsős intézkedés várható. Tehát ha a kormány tartja is a szavát,
csak április környékén lehet a pedagógusok zsebében a pénz, de még odáig is nagyon sok a HA” – véli az elnök.
Sztrájktárgyalás december 21-én
Mivel előző nap tárgyalja a kormány a pedagógusok béremelését, Totyik Tamás szerint nagy valószínűséggel ez is terítékre fog kerülni a december 21-ére kitűzött sztrájktárgyaláson, ahol Maruzsa Zoltán államtitkár és a sztrájkbizottságot alkotó két pedagógus szakszervezet képviselői lesznek jelen.
„De elsősorban mégis a kibővített sztrájkköveteléseinkről lesz szó, ezeknek csak egy része a béremelés” – teszi hozzá a vezető.
Múlt héten Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter a parlament kulturális bizottsága előtt kijelentette, hogy a jövő év fontos témája lesz az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása, az oktatás digitalizálása, a tanárok teljesítményértékelése és a tankerületi intézményrendszer változtatása is.
Ezzel kapcsolatban Totyik Tamás kijelentette: „Nem tudom, hogy a tankerületeknél mit terveznek, hiszen már történtek személyi változások, a vezetőik politikai kinevezettek. Hogy a tankerületek szerkezetén akarnak-e változtatni, azt sem tudom”.
A NAT-nál viszont a kormánynak törvényi kötelezettsége, hogy 5 évente felül kell azt vizsgálnia. Utoljára 2018-ban kezdődött ennek az első köre, ami 2020-ig zajlott, többször átírták, de a világjárvány miatt elhúzódott.
„Hogy a végleges változat elkészült-e, vagy csak nem hozták nyilvánosságra a törvényi kötelezettség ellenére, nem lehet tudni, mert ezt a tanulmányt nem láttuk” – tette hozzá Totyik Tamás, aki úgy véli, hogy amíg nem szakmai, hanem politikai kérdésként kezelik a NAT-ot, addig nem lesz elmozdulás.
A novemberben létrehozott Nevelésügyi Kormánybizottságról szólva a PSZ vezetője úgy látja, a kormány érzékeli, hogy nagyon komoly gondok vannak a közoktatás teljesítményével, és a PDSZ-hez hasonlóan a PSZ is követeli, hogy önálló oktatási minisztériumra lenne szükség már régóta.
„De a puding próbája az evés. Az, hogy egy új bizottságban politikusok összegyűlnek, nem jelent megoldást. A kérdés a szakmaiság, azaz, hogy milyen szakembereket kérnek fel, és az ő elemzéseikből, javaslataikból a politikusok mit fognak hasznosítani.”
