"Én úgy látom, hogy szignifikáns változás nem történt az előző három méréshez képest. ... A legutóbbi mérésen a matek és a szövegértés eredménye kicsit romlott, a természettudomány kicsit javult, de ezek nem óriási értékek, nem változtatják meg a tendenciát; igazából sem jobbak, sem rosszabbak nem lettünk, valójában semmi újdonság nem történt" - jelentette ki Nahalka István oktatáskutató a Népszavának adott interjújában.
A szakember arról is beszélt, hogy a nemzetközi szakértőkhöz hasonlóan ő is elsősorban a Covid-világjárványt okolja az érezhető visszaesések miatt. Mint mondja, nem az egyedüli, de fontos tényező.
"Viszont az meglepett, hogy nálunk ennek kisebb volt a hatása, mint máshol. Például a nemzetközi átlag matekból 15 ponttal csökkent, nálunk 8 ponttal, a szövegértés összességében 10 ponttal, nálunk csak 3 ponttal, a természettudománynál pedig kifejezetten növekedtünk, 5 ponttal".
Majd rámutat egy igen érdekes tényre:
"Van egy másik tényező is, ez pedig a bevándorló gyerekek aránya és helyzete. Kimutatható, hogy azokban a nyugat-európai országokban, amelyek az utóbbi évek erős menekültmozgalmában leginkább érintettek voltak, csökkentek az eredmények. Ez persze nem a gyerekek bevándorlóstátusza miatt van, sokkal erősebb hatást jelent a szociális helyzetük vagy az, hogy nem az anyanyelvük az adott ország hivatalos nyelve.
Ami külön érdekes, hogy Magyarország esetében ez épp fordítva történt. Nálunk a bevándorló gyerekek lényegesen jobban teljesítenek, mint az „őslakos” magyar diákok".
Mint magyarázza, Magyarországon nem azokról a bevándorlókról van szó, akik az utóbbi években határokon át menekültek. Ők nem maradtak itt, máshova igyekeztek. Nálunk elsősorban a környező országokból áttelepült magyar nemzetiségű családokról beszélhetünk, valamint nagyon sokan jönnek távol-keleti országokból, Kínából, Vietnámból. Utóbbiak a világon mindenhol sokkal jobban teljesítenek mindenki másnál. Tehát Magyarország abban a speciális helyzetben van, hogy a bevándorló gyerekek még fel is húzzák az eredményeket.
"Egyértelmű, hogy a magyar oktatási rendszer egy modernizációs kihívás előtt áll, komoly fejlesztésekre, változásokra lenne szükség, de ezek nem történnek meg, mert a jelenlegi oktatáspolitika a változtatáshoz szükséges elveknek több területen is épp az ellenkezőjét vallja" - jelentette ki az interjúban.
És azt is kimondja, hogy "A változásokhoz a politikát kellene előbb megváltoztatni, vagy ha úgy tetszik, a rendszert, és emellett teljesen új NAT-ra is szükség lenne.
