Mintegy hatezer fővel emelkedett egy év alatt azoknak a gyermekeknek, tanulóknak a száma, akiknél sajátos nevelési igényt (SNI) állapítottak meg – vette észre a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Ezek szerint a 2025/26-os tanévben összesen 115 401 főre nőtt az SNI-s gyerekek száma az egy évvel korábbi 109 430-ról. Az elmúlt 15 év adataihoz viszonyítva ez a legnagyobb létszámú növekedés, ami egy esztendő leforgása alatt történt.
Az SNI 23 kategóriáján belül a legnagyobb számban azok vannak, akik súlyos tanulási zavarral küzdenek: számuk 52 455 fő volt a 2025/26-os tanévben, ami 2897-tel több, mint 2024/25-ben volt. Az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált gyerekek száma 13 238-ról 15 285 főre emelkedett egy év alatt. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek száma 15 387 volt (az ő számuk mindössze 16 fővel nőtt). A súlyos figyelemzavarral küzdő gyerekek száma 7875-ről 8506 főre, a beszédfogyatékosoké 7072-ről 7363 főre bővült. Az elmúlt 15 év tekintetében összesen 35 766 fővel emelkedett az SNI-s gyerekek száma, ami 44,9 százalékos növekedést jelent. Ezen belül a legnagyobb létszámú bővülés az elmúlt hat esztendőben következett be: a 2020/21-es tanév óta 22 556 fővel nőtt az SNI-s gyerekek száma.
Fotó: DepositPhotos.com
„'A létszámnövekedés mögött egyrészt az állhat, hogy a korábbiaknál jobb diagnosztikai módszerek állnak a szakértők rendelkezésére, a fejlődési, tanulási, figyelmi és viselkedési eltérések felismerése sokat javult” – mondta Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus a lapnak.
A szakember azonban arra is rámutatott, hogy a genetika és a környezeti hatások (az ipari szennyezés mértéke, a gyorsan változó infokommunikációs környezet) is befolyásolhatják az idegrendszeri érést, valamint az is tanulási zavarok kialakulásához vezethet, ha egy gyerek éretlenül kezdi meg az iskolát; a szakértő szerint az idegrendszeri érési eltérések figyelmen kívül hagyása okozza a súlyosabb problémák kialakulását.
