3p

Többek között ezt is mondta Rétvári Bence egy parlamenti kérdésre adott válaszában, amely azt firtatta, hogy valóban hamisítják-e a KRÉTA rendszert.

„A leghatározottabban visszautasítom, hogy politikusok vagy újságírók a magyar pedagógusokat tömeges csalással vádolják, azt sugallva, hogy magasabb besorolású órákat rögzítenek a KRÉTA rendszerben, mint amit a valóságban megtartanak! Ez nem Őszöd, ez Magyarország!”

A Belügyminisztérium (BM) államtitkárának Barkóczi Balázs DK-s országgyűlési képviselő szegezte a kérdést, igaz-e, hogy az egész országban üzemszerűen hamisítják a KRÉTA rendszerben az adatokat az égető pedagógushiány miatt? Az RTL Híradó riportjában beszélt egy szülő arról, hogy akkora a tanárhiány a szigetszentmiklósi Kardos István Általános Iskola és Gimnáziumban, hogy a testneveléstanár tartott fizikaórát, és a diákoknak két hónappal az iskolakezdés után is alig van jegyük.

Rétvári Bence szerint pont ebben az iskolában nem ment el egy pedagógus sem a státusztörvény miatt. Illusztráció: Depositphotos
Rétvári Bence szerint pont ebben az iskolában nem ment el egy pedagógus sem a státusztörvény miatt. Illusztráció: Depositphotos

Azt már egy ott dolgozó pedagógus mondta, hogy a KRÉTA rendszerben az adatok hamisak, minden úgy van elkönyvelve, mintha minden óra szakszerűen meg lenne tartva. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alátámasztotta a tényt, miszerint nem csak ebben az iskolában trükköznek az adatokkal.

Rétvári szerint a baloldal végleg elszakadt a valóságtól, és össze-vissza dobálózik az adatokkal. Továbbra is az a véleménye, hogy a pedagógusok 99 százaléka maradt a státusztörvény után is, és mindössze 1200 fő nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá. Ezzel szemben a PDSZ-nek a tankerületektől kapott adatok alapján ennek a számnak a kétszerese jött ki. 

Az államtitkár azt is hozzáteszi: 1232 új pedagógus állt be tanítani szeptember óta az állami iskolákban. Az érintett szigetszentmiklósi iskolával kapcsolatban pedig kijelenti: a nyári szünetben és a tanév kezdete óta összesen 9 pedagógus érkezett, és pont itt egyetlen pedagógus sem hagyta ott a státusztörvény miatt a pályát.

Hozzáteszi: a KRÉTA egy adminisztrációs rendszer, azt tartalmazza, amit abban rögzítenek. Ennek okán az iskola vezetésének a felelőssége az oda felvitt adatok folyamatos aktualizálása, kontrollja.

A BM szerint egyébként a tanár-diák arányt tekintve Magyarországé a 8. legkedvezőbb adat az Európai Unióban, mert míg nálunk átlagosan 10,6 diák jut egy pedagógusra, addig az EU-ban 12,1, tehát nálunk több tanár van, mint a legtöbb EU-s országban.

A szakértők szerint ez igaz, de érdemes lenne végre a számok mögé is nézni, ugyanis egy sor másik mutató viszont éppenséggel igazolja a tanárhiányról szóló beszámolókat. A Lannert Judit oktatáskutató nevével fémjelzett 2021-es kutatás szerint ugyanis az egy pedagógusra jutó diákok alacsony száma még nem zárja ki, hogy a rendszerben pedagógushiány legyen.

„Az egy pedagógusra jutó tanulókat tekintve kifejezetten kedvező arányo­kat találunk, nemzetközi összehasonlításban is. Ugyanakkor valójában a humánerőforrás-gaz­dálkodás minősége alacsony, és ezért egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás” – áll a tanulmányban, amely még számos más szempontot is figyelembe véve mutat rá a magyar közoktatás hiányosságaira.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!