„A leghatározottabban visszautasítom, hogy politikusok vagy újságírók a magyar pedagógusokat tömeges csalással vádolják, azt sugallva, hogy magasabb besorolású órákat rögzítenek a KRÉTA rendszerben, mint amit a valóságban megtartanak! Ez nem Őszöd, ez Magyarország!”
A Belügyminisztérium (BM) államtitkárának Barkóczi Balázs DK-s országgyűlési képviselő szegezte a kérdést, igaz-e, hogy az egész országban üzemszerűen hamisítják a KRÉTA rendszerben az adatokat az égető pedagógushiány miatt? Az RTL Híradó riportjában beszélt egy szülő arról, hogy akkora a tanárhiány a szigetszentmiklósi Kardos István Általános Iskola és Gimnáziumban, hogy a testneveléstanár tartott fizikaórát, és a diákoknak két hónappal az iskolakezdés után is alig van jegyük.
Azt már egy ott dolgozó pedagógus mondta, hogy a KRÉTA rendszerben az adatok hamisak, minden úgy van elkönyvelve, mintha minden óra szakszerűen meg lenne tartva. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alátámasztotta a tényt, miszerint nem csak ebben az iskolában trükköznek az adatokkal.
Rétvári szerint a baloldal végleg elszakadt a valóságtól, és össze-vissza dobálózik az adatokkal. Továbbra is az a véleménye, hogy a pedagógusok 99 százaléka maradt a státusztörvény után is, és mindössze 1200 fő nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá. Ezzel szemben a PDSZ-nek a tankerületektől kapott adatok alapján ennek a számnak a kétszerese jött ki.
Az államtitkár azt is hozzáteszi: 1232 új pedagógus állt be tanítani szeptember óta az állami iskolákban. Az érintett szigetszentmiklósi iskolával kapcsolatban pedig kijelenti: a nyári szünetben és a tanév kezdete óta összesen 9 pedagógus érkezett, és pont itt egyetlen pedagógus sem hagyta ott a státusztörvény miatt a pályát.
Hozzáteszi: a KRÉTA egy adminisztrációs rendszer, azt tartalmazza, amit abban rögzítenek. Ennek okán az iskola vezetésének a felelőssége az oda felvitt adatok folyamatos aktualizálása, kontrollja.
A BM szerint egyébként a tanár-diák arányt tekintve Magyarországé a 8. legkedvezőbb adat az Európai Unióban, mert míg nálunk átlagosan 10,6 diák jut egy pedagógusra, addig az EU-ban 12,1, tehát nálunk több tanár van, mint a legtöbb EU-s országban.
A szakértők szerint ez igaz, de érdemes lenne végre a számok mögé is nézni, ugyanis egy sor másik mutató viszont éppenséggel igazolja a tanárhiányról szóló beszámolókat. A Lannert Judit oktatáskutató nevével fémjelzett 2021-es kutatás szerint ugyanis az egy pedagógusra jutó diákok alacsony száma még nem zárja ki, hogy a rendszerben pedagógushiány legyen.
„Az egy pedagógusra jutó tanulókat tekintve kifejezetten kedvező arányokat találunk, nemzetközi összehasonlításban is. Ugyanakkor valójában a humánerőforrás-gazdálkodás minősége alacsony, és ezért egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás” – áll a tanulmányban, amely még számos más szempontot is figyelembe véve mutat rá a magyar közoktatás hiányosságaira.
