A Civil Közoktatási Platform örül, hogy a kétéves oktatási küzdelem részeredményeként várhatóan a közeljövőben érzékelhető mértékű béremelést kapnak a pedagógusok. Ám arra hívják fel a figyelmet, hogy nem minden arany, ami fénylik.
Véleményük szerint ugyanis ez a béremelés:
- megkésett, hiszen sok pedagógus már elhagyta a pályát
- csak az előző évek inflációját ellensúlyozza; a korábban 2025. januárra ígért 770 ezer forintos bért most csak 2026-ra ígérik
- az életpálya bevezetésekor tervezett, a minimálbérhez rögzített érték eléréséhez most körülbelül 100 százalék emelés kellene
- nem biztosítja a bérek értékállóságát, hiszen csak háromévente tesz kötelezővé két és fél százalékos béremelést
- nem elég széles körű, hiszen a nem pedagógus végzettségű munkatársak béremelését nem tartalmazza, sőt, a technikai és adminisztratív dolgozók fizetésének növelésére sem biztosít semmiféle fedezetet
- a kedvezményezettek közül sem mindenkinek jelent jelentős mértékű emelést, ráadásul azt a régi dolgozóknak egyedül a fenntartó határozza meg, minden kontroll nélkül.
„Felháborítónak tartjuk, hogy a sajtónak tett nyilatkozatok ellentmondanak a koncepciónak: míg a koncepció szerint a teljesítményértékelés eredménye alapján nem csökkenthető a havi illetmény, a sajtónyilatkozat szerint lehetséges az emelt sávhatár alá csökkenteni a fizetést a helyi sajátosságokhoz nem igazodó, merev teljesítményértékelés eredménye alapján” – írja a 45 tagszervezetet tömörítő CKP a honlapján.
A közoktatási platform szerint mindezektől függetlenül a béremelés önmagában nem oldja meg a tanárok gondjait: a tanárok nem csak a bér, az életkor vagy egyéb okok miatt hagyják ott a pályát.
A pedagógusok más indokok miatt is kiégettek, lelkesedés nélküliek.
Ezért kitartanak amellett, hogy tovább kell küzdeni, mert továbbra is elfogadhatatlannak tartják azt, hogy
- nagyon magas a kötelező óraszám
- olyan a teljesítményértékelés, amely a helyi sajátosságok figyelembevétele és a tanárok segítése nélkül büntet és jutalmaz
- hatalmas adminisztratív terhek vannak
- a minimális intézményi és tanári önállóság hiányzik, miután a tanárokat nem tekintik értelmiségi szakembernek.
A CKP észrevételei a tanárbéremelés koncepcióra
Egyszer jó lenne megtudni, hogy a társadalmi vitára bocsátott koncepciókhoz hány hozzászólás, kérdés vagy érdemi javaslat érkezik. Mindenesetre a 2023. december 29-én nyilvánosságra hozott, és 2024. január 6-ig véleményezhető tanárbéremelés koncepcióval kapcsolatban a CKP ötletei és kritikái a következők:
- Nem derül ki, hogy mihez képest számítódik a 32,2 százalék.
- A cím tanár-béremelésről, a szöveg pedagógus béremelésről ír; pontosítani kellene, hogy a pedagógusokról és a pedagógus végzettségű NOKS-osokról van szó.
- Nem egyértelmű, mi az az érték, amelynél alacsonyabb összegben nem határozható meg „a pedagógus havi illetménye a teljesítményértékelés eredménye miatt”. Ha ez a Belügyminisztérium újságíróknak tett kijelentése szerint azt jelenti, hogy az illetmény a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapítható meg, az elfogadhatatlan.
- Nem szabadna, hogy kimaradjanak az emelésből a nem pedagógus végzettségű NOKS-os dolgozók (rendszergazdák, dajkák, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, a könyvtárosok egy része, pszichológusok stb.)
- A 32 százalékos kötelezettség csak az alsó határ emelését jelenti, egy minimális emelést mindenki számára kötelezővé kellene tenni.
- A koncepció megismétli a státusztörvény fizetési sávjait, amely nagy kivételezésekre ad lehetőséget. A fizetések meghatározását a munkáltató – állami intézmények esetén ez a tankerületi központ vezetője – hatásköre, de szerintük ebbe be kellene vonni az intézmény igazgatóját, és ki kelljene kérni a nevelőtestület vagy a munkaközösség-vezetők véleményét is.
- A háromévenkénti kötelező emelés mértéke függjön az inflációtól!
- Pontosítani szükséges, hogy a mesterdiploma utáni 2, illetve a STEM végzettség utáni 4 százalékos emelés mihez képest számítódik, illetve, hogy utóbbi mindenkinek jár-e? Annak is, aki ezzel a végzettséggel rendelkezik, vagy csak azoknak, akik az ilyen tárgyakat ténylegesen tanítják? Továbbá, hogy akiknek két ilyen tárgyból is van végzettségük, azoknak kétszeresen jár-e 4 százalék, valamint, hogy a „további 4 százalék” azt jelenti-e, hogy csak a mesterdiplomásoknak jár a 4 százalék pótlék?
- A STEM szakok mellett indokolt lenne a nyelvtanárok és a gyógypedagógusok kiemelése is.
- Viszont üdvözölik, hogy az emelés a gyermeknevelési törvény hatálya alatt dolgozó pedagógusokra is kiterjed.
- Azt is örömmel vették, hogy a koncepció szerint az összeg csak béremelésre fordítható.
