7p

A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!

Klasszis Befektetői Klub

2026. január 27., Budapest

Ne maradjon le – jelentkezzen most! >>

A Klebelsberg Központ (KK) tavaly ajánlást adott ki a gimnáziumoknak, hogy kit vegyenek fel a felvételiken, talán ennek köszönhető, hogy egy év alatt több, mint 4 ezer fővel csökkent a gimnazisták száma. Ismét közeleg a központi írásbeli felvételi, ezért azt kérdeztük a Belügyminisztériumtól és a KK-tól, hogy idén is figyelembe kell-e venniük az ajánlást a gimnáziumoknak, amit sok szakértő azóta is diszkriminatívnak tart. A PDSZ is megszólal.

A Klebelsberg Központ a gimnáziumi központi írásbeli és szóbeli felvételikhez irányelveket adott ki tavaly, a 2024/2025-ös tanévben. Minimum pontszámokat szabtak meg, ezzel is szűrve a jelentkezőket, a gyengébb eredményűeket inkább a szakképzés felé terelve, és csökkentve a gimnáziumok felvehető diákjainak számát. Idén január 24-én 10 órakor írják a diákok a gimnáziumi központi írásbeli felvételit. De vajon élnek-e az ajánlások idén is?

Megkeresésünkre a Belügyminisztérium azt írta, hogy a középiskolás felvételiket érintő jogszabályokban változás nem történt, így a felvételi pontszámok meghatározásánál a hatályos jogszabályokat kell betartania az iskoláknak, ebből következően a Klebelsberg Központ ajánlását ajánlásként kezelték már csak azért is, mert a gimnáziumok jó része már az ajánlás kiadása előtt meghatározott minimum felvételi pontszámot.

„Ezek célja, hogy a gimnáziumi felvételik során a teljesítmény figyelembevétele érvényesüljön és minden tanuló a képességeinek legmegfelelőbb középiskolában folytathassa a tanulmányait”.

A KK válaszában szinte szóról szóra ugyanezt írta, de hangsúlyozták: „Szeretnénk jelezni, hogy a gimnáziumok jó része már korábban meghatározott minimum felvételi pontszámot”.

Arra viszont egyikük sem tért ki arra, hogy idén is felhívták-e az iskolák figyelmét az ajánlásokra, vagy sem.

Sokan diszkriminatívnak tartják az ajánlásokat, mert szerintük csökkenti a bekerülés esélyét
Sokan diszkriminatívnak tartják az ajánlásokat, mert szerintük csökkenti a bekerülés esélyét
Fotó: DepositPhotos.com

PDSZ: idén az iskolák nem kaptak ajánlást

„Szerencsére idén nem találkozunk a tavalyi KK-ajánlással, az iskolákhoz nem is érkeztek ilyen jellegű felhívások. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tavalyi nagy cirkusz  miatt sem a BM, sem a KK nem akarta idén is felvállalni az ezzel járó feszültséget” – mondta el érdeklődésünkre Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.

Hozzátette: „Tavaly ráadásul több intézményben úgy vezették be a központi ajánlásnak megfelelő ponthatárokat, hogy a felvételi tájékoztatóban nem tüntették fel. Ez pedig jogellenes, mert nem lehet a felvételi folyamat közben változtatni a felvételi feltételeket.”

A PDSZ egyébként tavaly jelezte is, hogy a Klebelsberg Központnak nem volt joga felvételi követelményeket megszabni, hiszen azt az iskola határozhatja meg a rendeletben előírt szabályok betartásával. Ebben pedig nem szerepel az, hogy bármiféle, felülről meghatározott ponthatárt, erre vonatkozó ajánlást figyelembe kellene vennie, és az sincs a jogszabályban, hogy a Klebelsberg Központnak olyan hatásköre volna, hogy ilyen ajánlásokat adjon ki.

Ennek ellenére tavaly több iskola konkrét elvárásként és utasításként értelmezte a központi ajánlást, míg mások féltek ellenszegülni. Sőt, a KK javaslata, hogy a felvételizők érjenek el legalább egy bizonyos pontszámot, olyan helyeken is minimum lett, ahol korábban nem alakítottak ki minimumokat.

A hatás meglett: csökkent a gimnazisták száma

Arra a kérdésre, hogy a tavalyi ajánlás mennyire hozta be a várakozásokat, a Klebelsberg Központ nem reagált, a Belügyminisztérium pedig azt írta: „Az ajánlással kapcsolatos várakozások értékelése a tanév végén lehetséges, a tárca bízik benne, hogy a tanulók nem lettek kárvallottjai valós teljesítményük esetleges figyelmen kívül hagyásának”.

Tavaly sok szakértő, és szülő, valamint a Szülői Hang is felemelte a szavát a KK ajánlása miatt, meggyőződésük volt, hogy a cél a gimnáziumi férőhelyek karcsúsítása volt.

Mindenesetre az tény, hogy egy év alatt valóban csökkent a gimnazisták száma, mégpedig 4 080 fővel – ami nem kevés.

Ugyanis a 2024/2025-ös tanévben (az ajánlások induló évében) 192 274 fő tanult gimnáziumban, míg a 2025/2026-os tanévben (az Oktatási Hivatal előzetes adatai alapján) 188 194 fő. Eközben a technikumokba, szakgimnáziumokba járó diákok száma 1100 fővel szintén csökkent, a szakképző iskolákba járó diákok száma viszont 3100-zal nőtt.

Idén mi a helyzet?

Ahogy tavaly, úgy idén is megnéztük, hogy a hvg.hu 2025-ös középiskolai rangsorának első tíz intézményében mennyire követik a központi ajánlást. Az látható, hogy már sehol nem említik a tavalyi, KK által meghatározott minimum ponthatárokat, ám a saját, iskolájukban kialakított metódusokat, saját követelményeiket igen:

  1. A budapesti ELTE Radnóti Miklós Gimnázium honlapján azt írják, hogy a nyolcosztályos gimnáziumba a 90 legjobb írásbeli eredménnyel rendelkező diákot, a hatosztályos gimnáziumba a 120 legjobb írásbeli eredménnyel rendelkező diákot hívják be, de minimum ponthatárt nem közölnek.
  2. A budapest Eötvös József Gimnáziumban a szóbeli meghallgatásra való behívás ponthatárát a felvételi dolgozatok eredményének és az általános iskolai osztályzatok ismeretében határozzák meg, de minimum ponthatárt nem közölnek. Hozzáteszik: azoknak a jelentkezőknek, akik általános iskolai átlaguk 4,0 alatt van, kicsi az esélyük arra, hogy bekerüljenek a szóbeli meghallgatásra.
  3. A budapest Toldy Ferenc Gimnáziumbanfelvételi döntés a jelentkezőnek a rangsorban elfoglalt helyezése, valamint az iskola által felvehető tanulói létszám függvényében történik. A jelentkezők közül a hozott pontok és az írásbeli eredmények alapján kialakított ponthatárt elért tanulókat hívják be szóbeli vizsgára.
  4. A budapesti Madách Imre Gimnázium csak azoknak a tanulóknak a jelentkezését várja, akiknek az általános iskolai eredményekből számított maximális 70 pontból legalább 63-mal rendelkeznek. A tanuló központi írásbeli felvételi pontszámának pedig el kell érnie legalább a 40 pontot a szóbelin való részvételhez, és csak azt a tanulót veszik fel, aki az idegen nyelvi szóbeli vizsgán legalább 50 százalékos teljesítményt nyújtott.
  5. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban a hozott és a szerzett pontszámok összege alapján sorba rendezik a jelentkezőket a saját metódusuk szerint, de minimum ponthatárról nem írnak.
  6. Az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium honlapján sem találtunk arra vonatkozó tájékoztatást, hogy van-e olyan minimum ponthatár, amit mindenképpen el kell érnie a diákoknak a bekerüléshez.
  7. A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium felvételi tájékoztatója szerint szóbeli vizsgára az összes tagozatukon csak a megfelelő pontszámot elérőket hívják be.
  8. A budapesti Szent István Gimnáziumban a felvételi rangsor szintén az általános iskolai tanulmányi eredmények, a központi írásbelin elért eredmények, valamint a szóbeli meghallgatáson nyújtott teljesítmény alapján készül.
  9. A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium honlapján sem lehet már olvasni minimum ponthatárokról.
  10. A budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban csak az iskola által meghatározott ponthatárt elérő tanulók vehetnek részt a szóbeli vizsgán.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!