Az állami fenntartású gimnáziumoknak olyan központi utasítást adtak, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt, csak azokat veheti fel, akik a központi felvételin elérnek egy minimális pontszámot. Ezzel várhatóan csökken a gimnáziumba felvettek száma, amivel több tanuló akarata ellenére is a szakképzésbe szorul. Bár ez hivatalosan csak „ajánlás”, a fenntartó elvárásának az iskolák nem mernek ellenszegülni – véli a Civil Közoktatási Platform (CKP).
A központi követelményhatár bevezetése a gimnáziumba készülők számára már 2017-ben felmerült, de a jelentős tiltakozás hatására lekerült a napirendről. Most nem írtak elő – egyelőre – központi írásbeli felvételit, csak azokban a gimnáziumokban nehezítik a felvételt, amelyek megkövetelik a felvételit. Tavaly a gimnáziumok 63 százaléka volt ilyen.
Ugyan nem utasítottak, csak ajánlást tettek – de a CKP szerint sajnos a jelenlegi légkörben az igazgatók nagy része az ajánlást elvárásnak tekinti, aminek jobb megfelelni.
Fotó: Depositphotos
A ponthatárt pár gimnázium már fel is tette a felvételi feltételei közé, de fontos tudni, hogy ha ezt nem tette meg transzparensen, akkor később nem jogszerű, ha erre hivatkozva utasítana el valakit.
Megnéztük, hogy az ország legjobb gimnáziumai elfogadták-e az ajánlást, vagy sem.
- 2024-ben az ország legjobb gimnáziuma a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium volt, amely a négy évfolyamos képzés felvételi tájékoztatója szerint szóbeli vizsgára az összes tagozatukon csak a megfelelő pontszámot elérőket hívják be, a szóbeli meghallgatásra pedig nem fogadnak el méltányossági kérelmet. Mind itt, mind a hatosztályos képzés felvételijén maximum 400 pont szerezhető. A hatosztályos képzésnél az igazgató minden évben meghatározhatja azt a felvételi pontszámot, amely elérése esetén a tanulók mentesülnek a szóbeli vizsga alól, és az ott megszerezhető maximális pontszámot automatikusan megkapják. Erről a tanulók szüleit az igazgató még a szóbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatja. A felvételi pontszám meghatározása minden évben a jelentkező tanulók létszámának és az írásbeli eredményeknek az ismeretében egyedileg történik. Pontegyenlőség esetén a szóbeli vizsga alapján rangsorolnak.
- A budapesti Eötvös József Gimnáziumban összesen 200 pontot lehet elérni. Szóbeli meghallgatásra csak azokat hívják be, akik általános iskolai tanulmányi eredménye és az írásbeli felvételi vizsga eredményének összpontszáma alapján esélyük van arra, hogy tanulmányaikat náluk folytassák. (Nagyjából a felvehető létszám két- és félszeresét). De tapasztalatuk szerint azoknak a jelentkezőknek, akik általános iskolai átlaguk 4,0 alatt van, kicsi az esélyük arra, hogy bekerüljenek a szóbeli meghallgatásra.
- A budapesti Radnóti Miklós Gimnázium egyáltalán nem taglalja részletesen a felvételivel kapcsolatos részleteket, tehát nincs nyoma a kormányzati ajánlásnak. Csupán azt közlik, hogy 381 tanuló választotta írásbelije helyszínének az iskolát.
- A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium a szóbeli felvételire az írásbeli vizsgán elért eredmények alapján a legjobb 95 eredményt elérő diákot hívja be, és honlapjukon precízen részletezik is, miből áll össze a maximális 280 pont.
- Az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium szintén pontosan levezeti, hogy jön össze az általuk meghatározott, összesen 146 pont, mint ahogy azt is közlik, hogy a tanulók rangsorolása mi alapján történik ezek után.
- A Deák téri Evangélikus Gimnázium honlapja szerint összesen 200 pont szerezhető, és azt írják, hogy nem tudják szóbeli vizsgára bocsátani azokat, akik az írásbeli vizsga során a február 27-ig kialakuló minimum pontszámot nem érik el.
- Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium a szóbeli meghallgatást a központi írásbeli eredmény alapján meghatározott ponthatárral szabja meg, és csak az azt elérő tanulók vehetnek rajta részt. A négyosztályos képzés felvételi maximális ponthatára 150 pont, a hatosztályosé 110 pont.
- A Toldy Ferenc Gimnáziumban a felvételi eljárásban összesen 350 pont szerezhető, a felvételi rangsor az elért pontszámok alapján alakul ki. A felvételi során csak az a tanuló kerülhet a felvételi rangsorba, aki az írásbeli vizsgán legalább 70 pontot elér – ezzel ők az elsők, akik a Top 10 gimnázium között felhívják erre a figyelmet. Az a jelentkező, akinek a központi írásbelin elért összesített felvételi eredménye nem éri el ezt a pontszámot, azzal nem teljesíti a felvételi követelményeket, így nem rangsorolható – írják.
- A Városmajori Gimnáziumban összesen 150 pont szerezhető. A behívási ponthatárt az előző évek tapasztalatai alapján úgy határozzák meg, hogy mindenkit meghallgassanak, akinek reális esélye van bejutni az adott képzésre. De jelzik: a tanulók felvétele az igazgató hatásköre, minden egyes tanuló felvételéről az igazgató dönt. Valamint finoman úgy fogalmaznak: szóbelire azokat a diákokat hívják be, akik pontszáma a korábbi évek tapasztalata alapján reális esélyt ad a megjelölt képzésre való bekerülésre, de írásbeli szülői kérvény benyújtásával a többi jelentkező számára is biztosítják a szóbeli vizsga lehetőségét. Az is szerepel a tájékoztatójukban, hogy a központi felvételi dolgozatok megírása és a legalább 50, illetve összesítve a 60 százalékos eredmény elérése itt is előfeltétele a bekerülésnek.
- A veszprémi Lovassy Gimnázium bár körültekintően minden tudnivalót közöl, ajánlott tanulmányi eredményről vagy szükséges ponthatárról nem tesz említést.
- A 2023-ban még kilencedik Madách Imre Gimnázium épp csak lecsúszott 2024-ben a legjobb 10-ből, és végül a 11. helyen végzett. Ez az iskola, melynek igazgatóját azért váltották le, mert nem volt hajlandó a mobiltelefonok szigorítását végrehajtani, szintén nem szabja feltételként a központilag kiadott ajánlást.
Mi a központi ajánlás lényege?
A Klebelsberg Központ a Népszavának azt mondta, minden iskola maga dönt, hogy mennyire veszi figyelembe a központi ajánlást, amely a következő:
- négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot,
- a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot,
- a hat évfolyamos képzéseknél 70 pontot
„ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni. Kivételt jelentenek ugyanakkor azok a gimnáziumok, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban – ezeknél nincs központi elvárás az írásbelin elért eredményekről.
És vajon a többiek?
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 817 gimnázium van, ebből 272 állami, 229 egyházi, 316 magán fenntartású gimnázium működik. Szúrópróbaszerűen még három gimnáziumra is rápillantottunk, vajon ők jelzik-e honlapjukon feltételként az új ajánlást.
A budapesti Veres Pálné Gimnázium például már szeptember végén transzparensen közölte, hogy iskolájukba elsősorban azon tanulók jelentkezését várják, akik általános iskolai átlaga eléri a 4,0-t. Ennél alacsonyabb tanulmányi átlaggal a tanulók többnyire nem kerülnek be – írják honlapjukon. Ugyanakkor a 15 legjobb írásbeli eredményt elérő diákot felvételi beszélgetésre hívják be, amit külön nem értékelnek, de mindenki automatikusan a szóbelin elérhető maximális 70 pontot kapja. A felvételről a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató dönt.
A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium egyedi megoldást talált: idén is kötelezővé tette ugyanis a tanulók részére a „felvételi eljárást megelőző egységes írásbeli vizsgán” való részvételt decemberben. Hozzáteszik: azonos pontszám elérése esetén előbbre kerülnek azok, akik az írásbeli vizsgán magasabb pontszámot értek el, és a rangsorolásban elutasítják azokat, akik teljesítménye az összpontszám 70 százalékát nem éri el.
A 2023-as rangsorhoz képest kiesett a Top 10-ből a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, ahol szóbeli felvételi vizsga nincs, de a felvételi kérelmek elbírálásakor az általános iskolai tanulmányi eredményeken kívül a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményeit is figyelembe veszik. Azonos pontszám esetén pedig előnyt élveznek a hátrányos helyzetű tanulók, a helyi lakosok, és csak végül dönt a jobb írásos eredmény.
