„Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy összességében egy előremutató programot hallhattunk Magyar Péter évértékelőjében. A javaslatcsomag legfontosabb pozitívuma, hogy szabadságjogokat és önállóságot akar visszaszerezni és -adni. Hogy a programpontok mennyire konkrétak, az már más kérdés” – jelentette ki Nahalka István oktatáskutató, akit arra kértünk, kommentálja a Tisza Párt oktatási programját.
-
Visszaadnák a tanárok és az iskolák szabadságát, azonnal megszüntetnék a Klebersberg Központot
Bár az egyik legnagyobb ováció Magyar Péter beszéde alatt épp a Klebelsberg Központ megszüntetésének hallatán tört ki a közönség soraiból, az oktatáskutató szerint amellett, hogy az ötlet jó, felmerül a kérdés, hogy a megszüntetés után mi jönne helyette?
„Ha ugyanolyan központosított szisztéma jönne, nem megyünk semmire” – mondja Nahalka, aki hiányolja a bejelentésből a konkrétumot.
Fotó: Youtube
Önálló Oktatási Minisztériumot hoznának létre
„Ez viszont nagyon konkrét és egyértelmű, ezt minden progresszív erő követeli is már jó ideje. Ezt biztos, hogy meg kell tenni hatalomváltás esetén”.
-
Partnernek tekintenék a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteit, és velük együtt kidolgoznák az új Nemzeti Alaptantervet (NAT-ot)
„Minden tiszteletem a pedagógus szakszervezeteké (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és Pedagógusok Szakszervezete), de vajon van-e, vagy kell-e, hogy szerepük legyen ebben, amikor a hatalom akar velük együttműködni, s mennyire van szerepük az új NAT kidolgozásában?” – kérdezi az oktatáskutató.
Véleménye szerint a szakszervezeteknél is nagy tudás van, de itt hiányolja a szakmai és civil szervezetek említését. Úgy, mint a Magyar Tanárok Egyesületét, vagy a Történelemtanárok Egyletét, amelyek a megfelelő NAT-részleteket pillanatok alatt meg tudnák írni. Kérdés az is, hogy a nagy reformokra szoruló, újfajta NAT milyen lenne. Hiszen a Fidesz is csinált kétszer új NAT-ot.
„Itt jó lenne kimondani, hogy a megnyomorító, tananyaggal rettenetesen feldúsított NAT-ot el kellene felejteni, és egy olyan nemzeti tantervre lenne szükség, amely csak bizonyos keretet adna, és ezen belül nagy önállóságot biztosítana nemcsak az intézmények, hanem a pedagógusok számára is a differenciáláshoz. Ez a legfontosabb pedagógiai elv, aminek érvényesülnie kellene. Lehet, hogy ezt nem akarták bővebben kifejteni még” – vélekedik Nahalka István.
-
Azonos színvonalú oktatást biztosítanának minden magyar gyereknek
A szakértő szerint vélhetően Magyar Péter itt arra gondolt, hogy nagyon különböző színvonalú iskolák vannak. Azt mondja, ez igen elterjedt elképzelés, csak nem biztos, hogy úgy igaz, ahogy erre gondolni szoktak. Miszerint a vidéki iskolák gyengébbek, mint a nagyobb városi, illetve budapesti iskolák. Pedig a vizsgálatok azt mutatják, hogy pedagógiai eredményességben, hatékonyságban ugyanolyanok a vidéki iskolák is, csak azért érnek el rosszabb eredményeket, mert a szociális összetételük más. Sajnos a magyar iskolák nem tudnak jól reagálni a szociális összetételben mutatkozó problémákra. Ha valahol nagyon felgyűlnek a hátrányos helyzetű gyerekek, akkor azt nem tudja jól kezelni a hazai oktatási rendszer. És mivel vidéken inkább ilyen iskolák vannak, ezért tűnik úgy, hogy rosszabbak lennének.
Nahalka a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemrégiben megjelent gimnáziumi rangsoráról kifejtette azt is, hogy értelmetlennek tartja ezeket. Az iskolák teljesítményét nem lehet összehasonlítani, ugyanis ez olyan komplex dolog, amit nem lehet ranglétrán elhelyezni.
„A rangsorok nem veszik figyelembe a pedagógiai hozzáadott értéket, meg hogy kik jelentkeznek oda” – teszi hozzá.
-
Visszaadnák az egyetemek, a kutatóintézetek és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) teljes autonómiáját
„Ezt nagyon pozitív pontnak tartom. De roppant nehéz feladat, remélem jól átgondoltak és vállalják is majd. Az egyetemek autonómiája ugyanis a TEKVA-rendszer teljes átalakítását igényelné, ami roppant komoly politikai-szakmai feladat. Ugyanis jóval könnyebb valami jól működő dolgot megváltoztatni, mint azt visszarendezni a normál menetbe. Az MTA-nál pedig nem is az autonómia problémájáról van szó, hanem arról, hogy a hatalom elvette az akadémiától a kutatóintézeteket és külön szervezetbe integrálta azokat, ami igen nagy érvágás volt. Itt óriási konkrétum lett volna, ha elhangzik, hogy az MTA visszakapja a kutatóintézeteit. Lehet, hogy ez is benne van a terveikben, mindenesetre ez lenne az igazi változás” – mondja a szakember.
-
Azonnal megoldanák, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat
Ehhez az előző feladatot kell megoldani, amihez valóban alapvetően át kell alakítani a struktúrát, hogy az Európai Unió elhiggye, érdemesek vagyunk újra részt venni az Erasmus-programokban.
Az oktatási intézmények élére pártfüggetlen vezetőket neveznének ki
„Ez remek lenne, hiszen az utóbbi időben az iskolák nagy részében Fidesz-hű igazgatókat neveztek ki. Jó lenne az irány, ha valóban pártfüggetlen, szakmai vezetés kerülhetne vissza – de ez azért szintén nagyon nehéz ügy” – mondja Nahalka.
-
Megújítanák a tanárképzést
„Véleményem szerint a pedagógusképzést kellene megújítani, nem csak a tanárképzést. Az sem igen érthető, hogy miért kellett új tanárképzési helyet nyitni a Közszolgálati Egyetemen, miközben Magyarországon sok képzési hely van, amit fejleszteni lehetne. Azt sem lehet tudni, kik vesznek ebben részt, milyen tantervük lesz. Ezért ez egy dodonai pont, azaz nem lehet tudni, mi állhat e mondat mögött. Hiszen a Fidesz is mindig hangoztatta ezt” – vélekedik a szakember.
A szakértő szerint tény, hogy idén többen jelentkeztek pedagógusszakokra, de továbbra is kérdés, mennyien maradnak is benne. És az is tény, hogy a régóta várt béremelésnek is kétségtelenül van ehhez köze. Hozzáteszi: ez sajnos azt is jelentette, hogy a pedagógusok száját egyúttal be is fogták.
-
Nemzeti üggyé tennék a tehetséggondozást
„Ezt már a Fidesz azzá tette, hiszen sok mindent szeretnek nemzetivé tenni, tehát ez Fidesz-frazeológia.”
Az oktatási szakember emlékeztet arra is, hogy tehetséggondozásra főleg 2010-2015 között nagyon sok pénzt áldoztak, és ha csökkent is, még mindig van erre fordított összeg. Szerinte jó a tehetséggondozás, de az ördög a részletekben bújik meg.
„Kérdés, hogy amit ma Magyarországon tehetséggondozásnak hívnak, valóban az-e, s hogy a Tisza Párt szakemberei is ugyanígy gondolják-e. A mostani kormány az MCC rendszerét is annak tartja. Ám a tehetségnevelést a közoktatásban kéne megoldani, nem külön szervezetekben. Ezek is kellenek, de csak besegítő szerepük miatt. Az alapvető kérdés az, hogy konkrétan az iskolákban megvalósul-e” – mutat rá az oktatáskutató.
-
Mindent megtesznek majd, hogy az oktatási intézmények megfeleljenek a 21. század módszertani, technikai, etikai és emberségességi kihívásainak
„Az utolsó kitétel kivételével a Fidesz is vallotta ezeket” – mondja Nahalka, aki szerint számtalan olyan európai uniós pénzekkel megtámogatott módszertani program volt, amikből szinte alig lett valami. A technikai kihívásoknál felszereltek jó pár iskolát, laptopokat is adtak. Etikai kódexet is összeállítottak.
„Az emberségesség ugyan nem szerepelt a Fidesz céljai között, és örülök, hogy a Tiszánál igen, de ezzel együtt még így sem sokkal több, mint amit a kormányzópárt is vall(ott)” – mondja a szakértő.
-
Iskolai órákkal növelnék a pénzügyi és környezetvédelmi tudatosságot, kiemelt figyelmet fordítanának az idegen nyelvek oktatására
Nahalka István ezt nem tartja igazán jó pontnak: „Amikor valamilyen hiányosságot fedezünk fel az iskolákban, az első reakció, hogy külön tantárgyat kell szervezni rá és különórákat kell adni. A jelenlegi NAT-ban is vannak ilyen ismeretek, csak valamilyen óra keretén belül, a pénzügyi edukáció például az állampolgári ismeretekbe integrálva. Hosszan lehetne erről vitatkozni, az én véleményem az, hogy a tantárgyakat nem lehet a végtelenségig szaporítani. Inkább csökkenteni, vagy integrálni kell az ismereteket.
A picike, elaprózott tantárgyi rendszerrel nem megyünk túl sokra. A pénzügyi edukációra egyébként számos versenyt indítottak az elmúlt időben. A versenynek van szerepe az oktatásban, alkalmazása jó módszer, de csak ha nem a legyőzés a fontos, hanem amiből mindannyian tanulunk. A gyerekeket inkább az együttműködésre kéne nevelni, kevésbé erre az öldöklő, 'jobb vagyok nálad, akár el is taposlak' rendszerre” – vélekedik.
Az idegen nyelvek fontossága rendben van, de szerinte ezt a Fidesz is vallotta, kérdés, hogy a Tiszánál ez mit jelentene.
-
Mindent megtennének az élethosszig tartó tanulásért, valamint a szak- és felnőttképzés fejlesztéséért
„Ezt muszáj kommentálnom? Nesze semmi, fogd meg jól. De legalább három témát kiemel, ami fontos. Az jó, hogy megjelenik a fejlesztés melletti elkötelezettség, ami más pontokban is érződik. Ám nincs benne több ennél, és nincs konkrétum sem” – jelenti ki az oktatáskutató, aki Magyar Péter oktatási javaslatcsomagjából négy dolgot hiányolt. Nevezetesen:
- Esélyegyenlőtlenség: éppen, hogy karcolja az egyik pont
- Szelekció, szegregáció: érdemben nem, csak alig jelenik meg a programban
- Komoly kutatásokra és kutatási infrastruktúrára, fejlesztésekre van szükség, mert a Fidesz teljesen leépítette és beintegrálta az Oktatási Hivatalba – még ha az MCC-nek adott is ki kutatási feladatokat, amelyek színvonala sokszor kérdéses. Ezek nélkül nem fog a közoktatás színvonala emelkedni
- Pedagógushiány: ma ez az egyik legnagyobb probléma, amit nem old meg a jelenleg több egyetemre jelentkezők száma, és az iskolapszichológusi rendszert sem ártana felfejleszteni.
